70 éves az Újfehértói Kutató Állomás

A korszerű technológia, infrastruktúra mellett a mezőgazdasági szakemberek és kutatók munkájának fontosságáról beszélt Nagy István agrárminiszter az idén hetvenéves újfehértói Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet jubileumi ünnepségén kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban.

A tárcavezető kifejtette, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz (NAIK) tartozó intézetben dolgozó szakemberek teljesítménye hosszú évtizedekre fogják meghatározni a Nyíregyházához közeli kisváros, valamint a magyar kertészet- és gyümölcstermesztés helyét és szerepét.

„Azon kell dolgoznunk, hogy mindazt, amit a 20. század nagy teljesítménye itt Újfehértón, azt a magyar kertészeti és gyümölcstermesztési ágban, valamint nemesítésben a 21. századba is átmentsük” – jelentette ki Nagy István.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az ünnepségen arról beszélt, 1949-ben hozták létre az akkori nevén Újfehértói Kertészeti Kísérleti Telepet, ötven évvel ezelőtt pedig az itt kinemesített újfehértói fürtös meggy kapta meg az állami elismerést. „Országos hatásúak azok az eredmények, amelyek az alma- és meggytermesztés, valamint nemesítés területén elért az újfehértói intézet” – mondta a főigazgató, megjegyezve, ebből a térségből származik jelenleg is az ország almatermésének több mint hatvan, az összes gyümölcstermésének mintegy ötven százaléka. „A kutatóállomás emellett komoly szakmai feladatot lát el nemcsak a nemesítés, hanem a technológiafejlesztés és szaktanácsadás területén” – tette hozzá Gyuricza Csaba.

A hazai gyümölcskutatás múlt század közepén történő megalapításakor Magyarország négy pontján, a termesztő körzetekhez igazodva létesítettek kutatóállomásokat, melyek az adott tájegység gyümölcstermő adottságának megfelelően foglalkoztak a fő fajok kutatásával.

Cegléden a csonthéjasok, Fertődön a bogyós gyümölcsök, Érden a cseresznye, a meggy és a dísznövények nemesítése volt az intézetek feladata, Újfehértón pedig az alma, majd a meggy, a naspolya és a birs lett a fő kutatási terület. A négy kutatóállomás 2015-től a NAIK alatt tevékenykedik.

Az ünnepség végén Nagy István Jánossy Andor-díjat adott át Szabó Tibor agrármérnöknek, kutató-fajtanemesítőnek, a kutatóállomás korábbi vezetőjének.

Dr. Nagy István agrárminiszter laudációja

Ma, amikor kerek évfordulók sorát ünnepeljük, összegeznünk kell az eddigi eredményeket, de tudnunk kell azt is, hogy a jubileumok nem valaminek a végét jelölik. Éppen ellenkezőleg: olyan mérföldkövek, ahol néhány pillanatra megállhatunk, számot vethetünk, és már kellő tapasztalattal nézhetünk a jövő felé.

Az újfehértói meggypálinka 5 éve kapta meg az uniós védettséget. Az alapjául szolgáló fajtát, az újfehértói fürtös meggyet 50 éve jegyezték be, az Újfehértói Kutató Állomást éppen 70 éve alapították. A nemesítő Dr. Pethő Ferenc a nyáron volt 90 éves, és meg kell említenem azt is, hogy Magyarországnak Dr. Mezőssy Béla után 100 évvel ismét újfehértói származású agrárminisztere van.

Ezek a számok fáradságos éveket is jelentenek, amelyek mögött folyamatos munka, fejlődés és emberi sorsok állnak. Most eljött az ideje, hogy elismeréssel adózzunk ezen értékek előtt.

Kiváló alkalom, hogy köszönetet mondjunk annak az embernek, akinek munkája a kertészeti szakma, a hazai agrárium és a teljes magyar társadalom számára kiemelkedő jelentőségű.

Dr. Szabó Tibor agrármérnök, a magyar kertészet jövőjét felelősséggel formáló kutató, fajtanemesítő, génmegőrző, szaktanácsadó, író és közösségépítő politikus, 2013 óta Újfehértó díszpolgára. Pályafutása során több mint 200 cikket, tanulmányt és konferencia-kiadványokban megjelenő dolgozatot publikált. Emellett 67 könyv megírásában vett részt szerzőként, vagy társszerzőként.

• Évtizedeken átívelő kutatói munkásságát a magyar kertkultúra öröksége előtti mély alázat jellemzi, amely arra ösztönözte, hogy ne csak annak megóvásában, hanem gyarapításában is részt vállaljon. Ez inspirálta akkor is, amikor bekapcsolódott a Dr. Pethő Ferenc által irányított meggy tájszelekciós munkába. A Budapesti Corvinus Egyetemen, 2008-ban Phd fokozatot szerzett „Az északkelet-magyarországi meggy tájfajta szelekció története és eredményei” címmel írott disszertációjával.
• Munkássága során több mint 230 almafajtát vizsgált kollégáival, így lehetősége adódott a gazdálkodók elvárásaihoz igazított, szüreti időben eltérő, a piaci igényeknek megfelelő fajtasor felállítására. Összesen 47, államilag elismert gyümölcsfajta honosításában, illetve nemesítésében működött közre. A növénynemesítésen kívül a génmegőrzésben is komoly szerepet vállal. A Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Intézetének tagjaként az alma, a körte, a birs, és a naspolya génbank fenntartását, fejlesztését irányítja az Újfehértói Kutató Állomáson, ahol csaknem ötven éve dolgozik a magyar kertészeti örökség megóvásán.
• Társadalmi szolgálata során elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közéletére irányítja figyelmét. Egyebek mellett részt vállal a megye fejlesztését célzó programok kidolgozásában. Négy éven keresztül elnökként támogatta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat önálló megyei egyesülete, a Jurányi Lajos Egyesület Mezőgazdasági Szakosztályát, és tagja az Egyesület Szakmai Tanácsadó Testületének.
• Munkásságát jó néhány szakmai díjjal ismerték el:

1997-ben átvehette a Tudományért emlékérmet, 2013-ban a Fleischmann Rudolf-díjat, 2016-ban pedig a Holly László-díjat. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára 2017-ben a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

Természeti, kertészeti örökségünk védelme Dr. Szabó Tibor számára egyet jelent közössége, és a magyar agrárium szolgálatával. Eredményes munkássága – ahogy az elmúlt évtizedekben, úgy ma is szakmai sikert és előrelépést jelent nemcsak szűkebb közösségének, hanem az egész országnak. Ennek az alázatos, és sikeres szakmai munkának az elismerését a Jánossy Andor-díj átadásával is kifejezzük.

Forrás: https://drnagyistvan.hu
(Biokultúra 2020/1)