A bio szántóföldi növénytermesztés lehetőségei savanyú homoktalajon

A Nyíregyházi Kutatóintézet 1997 óta foglalkozik bio szántóföldi növénytermesztéssel 55 hektáron. A területen ökológiai vetőmagtermesztés, élelmiszer- és takarmánynövény előállítás történik. A Kutatóintézet hagyományainak megfelelően különböző kutatási programokba is bekapcsolódunk, melyek eredményeit saját gazdálkodásunkba is beillesztjük.

---

A Nyírség talajtani és klimatikus viszonyai

A Nyírség Magyarország észak-keleti területe, mely 5100 km²-en terül el. Talajai a Tisza és mellékfolyóinak hordalékkúpján alakultak ki. A területen zömében futóhomok és rozsdabarna erdőtalaj található, a mélyebb részeket pedig lápos és réti talajok töltik ki. Kis területen található még csernozjom talaj is. A nyírségi mezőgazdálkodást tehát elsősorban a legnagyobb területet lefedő savanyú homoktalajok jelenléte határozza meg. Ezekre a talajokra jellemző a könnyű mechanikai összetétel, az alacsony (1% körüli) humusztartalom, a rossz vízgazdálkodási tulajdonságok megléte, melyek összessége nem kedvez a biztonságos növénytermesztésnek.

A globális klímaváltozás okozta hőmérsékletváltozás és a csapadék mennyiségének és eloszlásának változása a rossz vízgazdálkodású talajokon még erőteljesebben jelentkezik. Ezek a változások már az utóbbi néhány évben is megfigyelhetők. Az 1-2. ábrákon a Nyíregyházán mért éves csapadékmennyiség és átlaghőmérséklet látható 2003-2014 között.

1-2. ábra | A csapadékmennyiség és a léghőmérséklet változása 2003-2014 között (Nyíregyháza)

Az ábrákon a trendvonalakat is feltüntettük.

Az előző 12 évben a csapadék jelentős éves ingadozást mutat, valamint az éves átlagos csapadékmennyiség tendenciája is csökkenő. Ezzel szemben az éves átlaghőmérsékletben nincs olyan jelentős ingadozás, mint a csapadékban, viszont a hőmérsékleti átlagok folyamatosan emelkednek. A két ellentétes irányú változás jelentős kihívások elé állítja a gazdálkodókat.

A klíma, illetve a homoktalajok fizikai és kémiai tulajdonságai olyan növények termesztését teszik lehetővé, melyek kevéssé érzékenyek a szárazságstresszre. A fajtaválasztás mellett ennek mértéke öntözőrendszerek kiépítésével csökkenthető.

Az alacsony tápanyagtartalom kedvezőtlen hatásai a biogazdálkodás keretein belül szervesanyag rendszeres talajba juttatásával, illetve a biogazdálkodásban engedélyezett mikroelem készítményekkel, növény-kondicionáló szerek alkalmazásával csökkenthetők.

Talajművelés, gyomszabályozás, tápanyag-utánpótlás

A talajművelés során a hagyományos szántásos művelést használjuk, a talaj forgatásának célja a növénymaradványok, gyomok talajba keverése, a vetéshez szükséges talajállapot biztosítása. A fedetlen (növényborítás nélküli) időszakok hosszát igyekszünk a legrövidebbre fogni, mert az utóbbi időkben egyre nő a szeles időszakok hossza, ami a könnyű mechanikai összetételű homoktalajoknál jelentős eróziós veszélyt jelent (3. ábra).

Növényállományok gyomszabályozásában a mechanikai műveletek jelentik a megoldást: kalászos növényeknél jól bevált, hasznos eszköz a megfelelő időben alkalmazott gyomfésű. Kapás növényeknél az állományban 1-2 alkalommal elvégzett sorközműveléssel (kultivátor), szükség esetén a sorok kézi kapálásával biztosítjuk a gyommentességet. Mindezek mellett a megfelelő tőszámmal vetett állomány is jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik (4. ábra).

A tápanyag-utánpótlás alapja a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése, hiszen ennek mikrobák általi ásványosítása biztosítja a növények számára szükséges tápanyagokat. Ezért a táblákat 3-5 évente istállótrágyázzuk, valamint minden növényi maradványt a táblán hagyunk és bedolgozunk a talajba (5. ábra).

Mindezek mellett meghatározott rendszerességgel vetünk zöldtrágya növényeket. Bedolgozásukkor törekszünk arra, hogy a lehető legnagyobb zöldtömeget adó fenológiai fázisban végezzük el ezt a munkaműveletet, így a talajba juttatott szervesanyag nagy része gyorsan lebomlik és tápanyag-tartalma hasznosítható lesz a termesztett növények számára (6. ábra). Az Intézet biogazdálkodásában erre a célra a szöszös bükkönyt és az olajretket alkalmazzuk.

A makroelemek mellett nagyon fontos a növények számára a mikroelemek megfelelő mennyisége, ennek biztosítására sokféle készítmény engedélyezett a biogazdálkodásban. Mi a növények fejlődésének beindításához tavasszal (egy-két alkalommal) használunk ilyen készítményt, tapasztalataink szerint igen kedvező hatással. Fontos, hogy az ilyen anyagok kijuttatásakor kerüljük az erős napsütést az esetleges perzselés elkerülés érdekében, és nem probléma, ha kezelés után esik az eső, mivel nem csak a levélfelületükön át, hanem a talajon keresztül is felveszik a termesztett növények az ilyen típusú készítményekben található tápanyagokat.

A fajtaválasztás jelentősége, vetésforgó

A termesztett növényeink termőterülete az egyes fajok ökológiai igényeihez igazodik. Így a Nyírség jellemzően gyenge minőségű homokterületein csak olyan fajok termeszthetők eredményesen, melyek elviselik az időnként mostoha körülményeket. Jellemző növények, melyek biogazdaságokban is eredményesen termeszthetők ebben a tájkörzetben: tritikálé, rozs, tönkölybúza, zab, olajretek, napraforgó, facélia (a kötöttebb területeken), bükkönyfélék, pohánka, köles, burgonya, lucerna.

Intézetünkben tönke és alakor fajtakísérletet folytatunk, kedvező eredmények esetén ezekkel a fajokkal is bővíthető a termeszthető növények sora. Azonban még egy-egy fajon belül is jelentős különbségeket tapasztalhatunk a különböző fajták ökológiai igénye között, aminek oka az, hogy az eltérő talaj- és klimatikus körülmények között nemesített fajták az adott régióhoz adaptálódtak, így a Nyíregyházán nemesített fajták jó termésminőséget és termésmennyiséget érnek el ebben a kedvezőtlen agro-ökológiai adottságú régióban is. Ezért javasoljuk lehetőség szerint a helyben nemesített fajták fémzárolt vetőmagjának használatát.

A Nyíregyházi Kutatóintézet jelenleg 18 db növényfaj 32 fajtáját tartja fenn. Ezek a tájkörzethez alkalmazkodott fajták többféle biotikus károsítóval szemben is megfelelő rezisztenciával, illetve rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért kiválóan termeszthetők biogazdaságokban is.

A felsorolt növényfajok különböző fajtáival a vetésforgó megtervezhető, melynek jelentősége a betegségek kialakulásának csökkentésében, az egyes növényeknek a másik fajokra gyakorolt kedvező hatásának kihasználásában (pl. kalászosok utáni jó kultúrállapot, pillangósok utáni jó tápanyag-ellátottság, kedvezőbb talajszerkezet) van.

A vetésszerkezetbe illesztett zöldtrágya növények szerepéről fentebb említést tettünk, de itt is meg kell említeni fontosságukat, miszerint egy tavaszi növény elé ősszel elvetett pillangós (pl. szöszös bükköny) növény alkalmazásával pótolhatjuk a hiányzó szervesanyag mennyiségét és megoldjuk a következő vetés időpontjáig a talajok fedettségét is. Ezekre odafigyelve, a bennük rejlő lehetőségeket felhasználva a termés minősége javítható, mennyisége növelhető.

Betegségek, kártevők

A biogazdálkodásban végzett munkafolyamatok során a termesztett növények megvédése a kórokozóktól és kártevőktől igen nehéz feladat. A hagyományos gazdálkodásban szinte minden növényvédelmi problémára megvan a (növényvédő)szer. Ezek a készítmények gyakran nem válogatnak, elpusztítják a számunkra hasznos szervezeteket is. Növényeink termesztése során törekszünk a betegségek megelőzésére, figyelünk az előveteményre, az áttelelő képletek kezelésére. A védekezésben fontosnak tartjuk a termesztett növényeink megfelelő kondíciójának biztosítását.

Amennyiben mégis permeteznünk kell, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által engedélyezett (zöld listás) készítmények közül választunk megfelelőt. A minimálisra csökkentett növényvédőszer használatával elősegítjük a kártevők ellen hasznos ragadozó szervezetek elszaporodását, ezzel segítve azok életfeltételeit és a saját munkánkat.

A napi gazdálkodás során leggyakrabban a vetésfehérítő (vörösnyakú árpabogár, Oulema [Lema] melanopus) és különböző fuzárium fajok (Fusarium spp.) károsításával találkozunk. A károsítók elterjedésének optimális feltételeit figyelemmel követve és a termesztett növényeink fejlődéséhez mindent biztosítva eredményes biogazdálkodást tudunk folytatni.

Gazdasági eredményesség

A biogazdálkodásban a terméseredmények általában valamivel kisebbek, mint az intenzív konvencionális gazdálkodásban, azonban, ha a bio felárat sikerül érvényesíteni, akkor a hektáronkénti jövedelmezőség nem lesz gyengébb, mint a konvencionális gazdálkodásban. A felár érvényesítése azonban nem minden esetben sikerül, ezért szükséges lenne a biotermesztők szorosabb összefogására.

Nyitott kérdések, továbblépés lehetőségei

Az egyre változó – elsősorban a nagyobb ingadozásokkal jelentkező – klíma hatásainak mérséklésben nagy szerepe van a talaj vízháztartása javításának. Ebben elsődleges szerepe van a talaj szervesanyag-tartalmának, ezért olyan agrotechnikai módszerek – elsősorban talajművelési rendszerek – bevezetése, illetve kidolgozása tűnik fontosnak, melyek biztosítják a szervesanyag-tartalom szinten tartását/növelését, a talajszerkezet javítását.

Összefoglalás

A biotermesztést közel 20 éve folytatjuk a DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézetben, ez idő alatt mind gazdasági, mind szakmai szempontból kedvezőnek értékeljük ezt a növénytermesztési rendszert. Igaz, több odafigyelést igényel, mint a konvencionális termesztés, mert elsősorban a növényvédelmi munkák pontos időzítése az, ami meghatározza a sikert. De a vetésidő betartása is fontos, hiszen hozzájárul az egészséges növényállomány fejlődéséhez. A késve végzett munkaműveletek káros hatásainak visszaszorítása nagyon sok energiát igényel, érdemes ezt megelőzni. Ennek ellenére jól működő, hosszú­távon fenntartható rendszer alakítható ki, aminek kedvező környezetvédelmi, egészségügyi hatásai cáfolhatatlanok.

Makádi Marianna – Tomócsik Attila
Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutatóintézet
(Biokultúra 2016/2-3)