A biológiai növényvédelem bővülő eszköztára

Egyre keskenyebb az a képzeletbeli határvonal, ami elválasztja egymástól a konvencionális és az ökológiai növénytermesztést. Bizonyos tendenciák már jól (és régóta) ismertek, amelyek fokozzák a biológiai növényvédelem fontosságát: fokozódó fogyasztói- és társadalmi elvárások, növekvő rezisztencia problémák, csökkenő növényvédőszer kínálat, melegedő éghajlat. A helyzetet tovább fokozza, hogy bizonyos felvásárló áruházláncok kiemelkedően szigorú beszállítási feltételeket állítanak a termelők elé. Például az egyes hatóanyagokra nézve az engedélyezett határértékek harmadát-negyedét tekintik elfogadhatónak és 5-8 db-ban maximalizálják az egy termékben kimutatható hatóanyagok számát.

Mindezen okok egyre inkább rákényszerítik a termelőket, hogy változtatásokat iktassanak be az eddig megszokott termelési rendszerekbe/gyakorlatba. Egyrészt növeljék az ökológiai termelésben részesített területeik arányát, vagy megtalálják a lehetőségét annak, hogyan tudják beilleszteni a biológiai növényvédelem eszközeit a termelés folyamatába. A csökkenő növényvédő szer (hatásmód) választék és bizonyos károsítók kártételének/előfordulásának növekedése alternatív megoldások keresésére kényszerítik a termelőket és ez nem áll meg a növényvédelmi technológiák szintjén. A jelen írás célja egy összefoglaló, széleskörű áttekintést nyújtani a biológiai növényvédelem lehetőségeiről, az alkalmazások módjáról, a zöldség, gyümölcs és szőlő kultúrákban egyaránt.

Lemosó kezelések szerepe

Tél végén, kora tavasszal az induló szezonra való felkészülés egyik fontos alappillére álló kultúrákban a lemosó permetezés. Ennek akkor volt fokozott a jelentősége, mikor még nem állt rendelkezésre növényvédő szerek széles választéka (6-7 évtizede és az előtt), illetve az utóbbi 1,5-2 évtizedben, továbbá napjainkban, mikor már erősen lecsökken a vegetációban is gazdaságosan alkalmazható készítmények választéka – még a konvencionális termelésben is. Ez utóbbi szerep ráadásul a rezisztenciahajlam növekedésével karöltve még inkább fokozza jelentőségét. Mindenképpen jó szezonindító kezeléstípus – szakszerűen elvégezve! Ilyenkor bőséges lémennyiséggel, lemosásszerűen permetezünk az ültetvényünkben áttelelni kívánó, ott megbúvó-, odasereglő, vagy a fás részeket támadó károsítók ellen. Lényeges, hogy áztatásra kerüljenek mindazon növényi részek, melyeket be szeretnénk vonni a védő anyaggal, illetve a károsítók különféle fejlődési alakjai.

Az időzítésnek nagy jelentősége van, mert annál hatásosabb a kezelés, minél több károsítót „öntünk nyakon” abban a pillanatban, amikor épp előbújt téli rejtekéből és gyűlt össze a növényzeten, vagy akár már rakott petét is, várva a megjelenő friss hajtásokat, leveleket. A túl korai – még hidegben végzett – kezelés hatástalan lehet, illetve csak növelt dózissal lehet némileg eredményes.

Az áttelelő kártevő ízeltlábúak ellen eredményesen használhatóak az olaj- (pl. paraffinolaj, vagy különféle növényi olaj) tartalmú készítmények. Amennyiben megfelelő fedettséget tudunk biztosítani, használatukkal a permetléből száradást követően kiváló olajfilm a levegőtől elzárja a különféle károsító fejlődési alakokat, amik pár percen belül (különösen melegben) légzésbénulást szenvednek. Az áttelelő kórokozó baktériumok és gombák (kivéve a lisztharmatgombák) ellen a réz hatóanyagú szerekkel (tribázikus rézszulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid) védekezhetünk, míg az elemi kén, vagy a poliszulfidkén hatóanyagú szerek a lisztharmatgombák áttelelő képletei, illetve az atkafélék ellen hatásosak.

A hagyományos paraffin és növényi (pl. repce-, vagy napraforgó-) olajok általánosan használhatóak jó eredménnyel, azonban erősen korlátozott az az időszak, amikor beavatkozhatunk, mivel ezen olajok a fiatal növényi szöveteket károsíthatják, mégpedig kétféle módon: erős napsütésben, melegebb időben (ma már gyakran előfordul rendkívüli meleg időjárás akár március-áprilisban is) perzselést okozhatnak, illetve az olajfilm hatására a növény sztómái is tartósan záródnak, ami csökkent transzspirációt és fokozott stresszt jelent a növénynek. 2015-től már rendelkezésre áll a narancsterpén, amely áthidalja ezt a problémát. Egy olyan hatásfokozó, permetezőszer segédanyag került forgalomba WETCIT™ néven, melynek összetevői (zsíralkohol-etoxilát és különféle narancs terpének) kitűnő permetlé terülést idéznek elő és a terpenoid vegyületek jelentősen növelik a növényvédő szer penetrációját még a durva kéregfelszíneken is. A készítmény megfelel az ökológiai gazdálkodás elveinek. A kora tavaszi kezelés során a permetezőszer segédanyag tankkeverékben alkalmazva (általában mikronizált kén és/vagy réz-hidroxid) kerül kijuttatásra akár egérfüles állapotban is, mivel ezzel a technológiával alacsonyabb a perzselés veszély és nincs sztómazáró hatás. A jobb penetráció a kéregbe, illetve a kéregrésekbe tartósabb védelmet jelent. A gyümölcsfán maradó gyümölcsmúmiák szolgálnak az újabb fertőzések megindítására a betegséget okozó kórokozó spóráinak termelése révén a következő vegetációban. Ha ezeket nem távolítjuk el metszéskor, akkor a betegség elleni védekezés hatásfoka messzemenően romlik. Ezen gyümölcsmúmiák lemosó permetezéskori átnedvesítése bőséges lé-mennyiség és nedvesítő hatású adalékanyag nélkül teljesen lehetetlen. Ezt a hatást mind réz-, kén-, poliszulfidkén- és olajos lemosó szerekhez adva is megfigyelhetjük.

A károsító előrejelzés fontossága

A károsítók megfigyelése felbecsülhetetlen fontosságú, ma már a konvencionális termelésben is: a csökkent dózisban újra engedélyezett korábbi hatóanyagok és az újabb hatóanyagok, de a biotermelésben használt eszközök nagy része is akkor eredményes, ha a kezelés pontosan időzítve és kifogástalan alkalmazási móddal valósul meg. A pontatlan, elnagyolt, megkésett, vagy túl korai kezelés teljesen eredménytelen is lehet. Nem elegendő csupán a károsítót és annak szokásait megfigyelni, ismerni kell a termőhelyi viszonyokat, évjáratot és az aktuális időjárási viszonyokat is. A növényvédelem a prevenció – a tervszerű megelőzés – tudománya, azaz a károsítást már akkor el kell hárítani, mikor még be sem következett, de gazdaságossági okokból nem kell(ene) be nem következő esemény ellen fellépni. Ez igen nehéz küldetés – különösen a lehetséges kártétel mértékét egybevetni a „most” alkalmazandó megoldás költségével.

Feromonos légtértelítés

A szex-vagy másnéven ivari feromonok olyan kémiai vegyületek, amelyek a párosodási időszakban egy lepkefaj különböző nemű egyedei közötti kommunikációt (egymás megtalálását) szolgálják. Ugyanis az egyedek kis testméretüknél és nagy repülési távolságuknál fogva látással nem képesek megtalálni egymást, ehhez jóval hatékonyabb kommunikációs eszközre van szükségük: kémiai jel kibocsátására és annak érzékelésére. Ez a kémiai jel a feromon, amit általában a nőstény bocsát ki, hogy a hím egyedek megtalálják.

Ún. feromonos légtértelítés során a szexferomon nagy tömegű kijuttatására speciális párologtatók (diszpenzerek) szolgálnak, melyek gyárilag vannak feltöltve a célkártevő faj feromonjával. Ezek a nőstény egyed ivari feromonját akkora mennyiségben juttatják a légtérbe, hogy az elfedi a nőivarú lepkék természetes csalogató anyagát. Ennek következtében a hímek nem találják meg a nőstényeket és a párosodás, így a tojásrakás nem valósul meg, ami által a kártétel teljesen elmarad, illetve jelentősen lecsökken. Az évről-évre folyamatosan, nagyobb területen alkalmazott légtértelítés következményeként a károsító-populáció lecsökken. A rágókártevők kártételének elmaradása a sérüléseken át fertőző kórokozók (pl. botritisz, monília) kártételét is mérsékli. Mivel adott faji feromon csak a célfajra hat, segíti a hasznos élő szervezetek felszaporodását, a természetes rovarfauna fennmaradását.

A légtértelítés a vegetáció időszaka alatt folyamatosan stabil védelmet nyújt az állománynak, hatását az időjárás és a kipermetezett készítmények nem befolyásolják. A kihelyezést követően az diszpenzerek hatásideje a hőmérséklettől, napfénytartamtól és az adott alkalmazásmódtól függően 120-180 napig tart.

A légtértelítés használatával a rovarölő szeres kezelések száma radikálisan lecsökkenthető, az adott faj ellen a rovarölő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulása kivédhető, valamint a már kialakult rezisztens kártevő törzsek kezelése hatásos. A feromonoknak nincs szermaradéka így az ültetvényekben dolgozók és a fogyasztó kockázata – e tekintetben – kizárt. A légtértelítés almamoly (Isomate CTT) almamoly, almailonca (Isomate CLR), keleti gyümölcsmoly, szilvamoly (Isomate OFM Rosso Flex), illetve tarka- és nyerges szőlőmoly (Isonet L plus), valamint paradicsom-levélaknázómoly (Isonet T) ellen használható gyakorlati viszonylatban és elviekben sok egyéb károsító ellen is van lehetőség a technológia alkalmazására, ha a feltételek adottak (pl. kompakt, egybefüggő, megfelelő méretű tábla).

Védekezés az atkák és a szúró-szívó/rágó szájszervű rovarok ellen

Az éghajlat fokozatos melegedésével, a nem különösebben hideg telek arányának növekedésével látványosan növekszik a különféle szúró-szívó szájszervű ízeltlábúak mezőgazdasági jelentősége, amit tetéz az ellenük hatásosan alkalmazható hatóanyagok csökkenése is. Ilyenek a különféle atka-, tripsz-, levéltetű-, pajzstetű-, levélbolha-, poloska fajok és a kártételük fokozódása szinte minden évben már-már elviselhetetlen.

A csökkenő hatóanyagválaszték rezisztens törzsek kiszelektálását eredményezi, amely ezekben az ízeltlábúcsoportokban esetenként fokozott hajlammal párosul.

A csökkenő hatóanyagválaszték ismétlődő használata pedig szermaradék-problémákat okoz, ami további választékcsökkenést szokott generálni. Ezen károsítók többsége szabadon él, némelyek azonban hajlamosak torzult levelek hajlataiban, vagy levelek között, levelek-hajtások simuló részei között, vagy a fonáki részen megbújva élni. A szabadon élő egyedek, melyek kontakt hatásmódú szerekkel jól elérhetők, hatásosan gyéríthetők narancsolaj alapú készítménnyel, ilyen az Oroganic™, vagy más néven PREV-GOLD™. Az eredményes védekezés feltétele a kezdeti felszaporodás leblokkolása megfelelő nedvesítést biztosító permetléfedéssel, melyet a készítmény adalékanyagai jelentősen elősegítenek. A hatásmódja alapvetően rezisztenciagátló, ugyanis fizikai úton a károsítók kültakarójának kutikula rétegét roncsolva kiszárítják a károsítót. A károsító testfelszínének teljes benedvesítése szükséges a megfelelő koncentrációjú permetlével, (nem elegendő a tipikus érintő idegmérgek „egycseppes” érintése).

A „mikrobiológiai hadviselés” eszköztára is szélesedik a növényvédelem terén, egyre több mikróba (vírus, baktérium, gomba) vethető be a különféle károsítók (ízeltlábúak, vagy épp más kórokozók) ellen. Paprikában, paradicsomban és tojásgyümölcsben a molytetvek és takácsatkák gyérítésére speciális lehetőségként felhasználható például a Beauveria bassiana rovarpatogén gomba, melynek konídiumai nedves (65-80 rel. %) környezetben csíratömlőt fejlesztve a légzőnyílásokon és a kitinlemezek ízesülésénél jutnak be a kártevők testüregébe. A gombafonalak behálózzák a kártevő testét, a zsírtestek és a fehérjék bontásának következményeként, valamint az állat testnedveit felhasználva pusztul el a célkártevő. A folyamat végén a célszervezet mumifikálódik, a gomba a kitinváz felületén nagy tömegben konídiumokat képez és további fertőzéséket indít el. Így, ha megfelelőek a gomba szaporodásához a feltételek, akkor a készítmény hosszan tartó hatást biztosít.

Bár nem mikrobiológiai, de mégis mikroszkópikus hadviselés az atkák (esetleg tripszek) ellen bevethető ragadozó atkák – és több más élő szervezet – alkalmazása. A Typhlodromus pyri és a Phytoseiulus persimilis ültetvénybe/állományba telepítése, illetve rájuk nézve kíméletes növényvédelmi technológia alkalmazása meghozza a várt eredményt: a kistestű ízeltlábúakat, főként atkákat, de lisztecskéket, tripszeket teljesen képesek felszámolni az állományokból, vagy legalább olyan szinten meggyéríteni, hogy azok értékelhető kárt már nem képesek okozni.

A ragadozó ízeltlábúak általában nem monofág étrendűek, (azaz egyféle fajú állattal táplálkozó), de előfordul köreikben preferenciasorrend, a kedveltség vonatkozásában.

Normál fertőzöttség esetén elegendő a molytetvek és tripszek ellen felhasznált természetes ellenségek alkalmazása.

A tripszek termesztőközegbe húzódott egyedei ellen a Steinernema feltiae hasznos fonálféreg készítménnyel védekezhetünk, mely a rovar testnyílásain keresztül behatolva a vele szimbiózisban élő baktériumokkal közösen elpusztítja célkártevőt. A talaj feletti alakok ellen ajánlott az Orius laevigatus ragadozó virágpoloska és az Amblyseius swirskii ragadozó atka alkalmazása. Utóbbi a fitofág atkákat és a molytetveket is sikerrel prédálja.

A molytetű specialista ellenségei közé tartoznak az Encarsia formosa és az Eretmocerus eremicus parazitoid fürkészdarazsak. A parazitoid lárvák a molytetű bölcsőjében fejlődve elpusztítják a gazdaszervezetet. A kifejlett imágókat a parazitoid életmódon túl „host feeding”, vagyis a gazdaszervezeten való táplálkozás is jellemzi. A Delphasthus catalinae szintén egy molytetű specialista ragadozó katicabogár faj, mely remekül alkalmazható a nagy egyedsűrűségű molytetű gócpontok felszámolására. Egy másik szervezet, a Macrolophus pigmaeus ragadozó poloska faj kedvenc eleségei ugyancsak a molytetvek, de ezen kívül levéltetvekkel, fitofág atkákkal, hernyótojásokkal, fiatal hernyókkal, aknázólégy lárvával egyaránt táplálkoznak.

Levéltetvek ellen többek közt két ragadozó és két para­zi­toid szervezettel védekezhetünk. Az Adalia bipunctata ragadozó katicabogár és az Aphidoletes aphidimyza ragadozó gubacszúnyog lárvái sikerrel prédálják a kártevőt, míg az Aphe­linus abdominalis és az Aphidius colemani fürkészdarazsak saját tojásaikat a levéltetvek testébe helyezve pusztítják el azokat.

Idén év elejétől számos új kultúrában vált felhasználhatóvá az azadirachtin hatóanyagot tartalmazó NeemAzal T/S készítmény. A hatóanyagot melynek táplálkozás és vedlésgátló, továbbá rovartermékenységet csökkentő hatása van, a kártevők rágás, vagy szívogatás útján veszik fel. Helyileg felszívódó tulajdonság jellemzi. Összetett hatásmechanizmusának köszönheti, hogy kiváló rezisztencia törő tulajdonsággal bír, ezáltal remekül beilleszthető a konvencionális védekezés elemei közé, de használata ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett. Jó hatású szívókártevők ellen (például molytetvek), de mélyhatású szerként képes akár a rejtett életmódú levélaknázó fejlődési alakok elérésére is. Használatát az esti, napnyugta közeli órákra kell időzíteni, hogy több órás, fény nélküli időtartam alatt – az egyébként fényérzékeny – hatóanyaga a növényi szövetekbe felszívódjon és így már fényvédett helyre kerülve több napig lehetősége legyen a táplálkozással a kártevő szervezetébe jutni.

Másik felszívódó biológiai készítmény a természetes baktérium eredetű Laser™ Duplo. Hatóanyaga a spinozad, amely számos rovarfajban nagyon aktív, mind érintkezés és lenyelés révén. Hatásmódja idegi mechanizmus alapú és általános védőhatása a rovarfajok és az életszakasz függvényében változik.

A súlyos gazdasági kártételt okozó rovarok ellen szükséghelyzeti engedéllyel rendelkezésre áll a természetes piretrin hatóanyagú Pyregard. Gyors és taglózó hatásának köszönhetően látványos a hatása és gyors a környezeti metabolizmusa miatt nincs hosszantartó negatív hatása a hasznos élő szervezetekre.

A körtelevélbolha elleni biológiai védelemben alumínium-szilikát (kaolin) használható, melynek szemcséi a kártevő lemezei közé szorulnak és irritálják azt. A kártevő viaszrétegének lecsiszolódásával végzetesen kiszárítja.

Talajlakó kártevők

A talajlakó kártevők elleni harcban lehetnek segítségünkre az entomopatogén fonálférgek alkalmazása. A fonálférgek megfelelő életfeltétele a talajban megfelelő nedvesség jelenléte, amiben mozogni, vándorolni és a gazdaszervezetet megtalálni képesek. A talajba kijuttatva az aktívan mozgó fonálférgek a kártevő rovarok testnyílásain keresztül jutnak be annak testébe. Ott a velük szimbiózisban élő baktériumok kiszabadulnak az élősködő fonálféreg bélcsatornájából és felszaporodva a kártevő pusztulását okozzák.

A fonálférgek szintén felszaporodnak az elpusztult rovarban és elhagyva azt, megfelelő körülmények között újabb gazdaállatot keresnek. Ezzel a jelen lévő célkártevőket gyorsan elpusztítják. A Heterorhabditis bacteriophora a kukoricabogár, valamint más formulációban a barázdáshátú vincellérbogár, a Steinernema carpocapsae pedig a lószúnyog, vetési bagolylepke és a lótücsök biológiai korlátozására használhatóak fel. A csigaparazita fonálférgek jeles képviselője hazánkban a Phasmarhabditis hermaphrodita faj.

Molykártevők

A Lepidoptera (pikkelyes szárnyúak) rendjébe tartozó rovarok elleni védekezésre világszerte számos módszer áll rendelkezésre egészen a legszélsőségesebb pl. neurotoxikus kémiai megoldásoktól a leginkább környezetkímélő – a már fentebb részletezett – légtértelítéses technológiáig. Lepkehernyók ellen a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki (Btk) toxinkristályait tartalmazó készítményekkel védekezhetünk igen eredményesen, melyek hatásukat ún. „gyomorméreg”-ként fejtik ki. A hatást a készítmények előállítása során izolált, a baktérium spóraképzése során képzett toxinkristályok biztosítják, melyek a kártevő lárva tápcsatornájában annak lúgos kémhatása miatt aktiválódnak és a bélfalhoz kötődve perforációt idéznek elő. Ily módon a kártevő hernyó táplálkozása rövid időn belül (0,5-2 óra) leáll és a lárva elpusztul. Egy készítmény nem csupán egyféle toxinkristályt tartalmaz. Minél többféle toxinspektrummal rendelkezik egy készítmény, annál szélesebb családkörben képes hatását kifejteni adott renden belül.

Burgonyában és paradicsomban a burgonyabogár fiatal lárvái ellen is szükséghelyezti engedéllyel használható a Bacillus thuringiensis var. tenebrionis. Továbbá a Bacillus thuringiensis ssp. israelensis törzset a légi szúnyogírtás során a szúnyoglárvák ellen lehet használni nagy sikerrel.

Az almamoly ellen van lehetőség szuperszelektív módon történő védekezésre a Cydia pomonella granulovírus CPGV alapú rovarölő szerrel. A vírus részecskéket a fiatal lárva a gyümölcsön való táplálkozás útján veszi fel, melyek annak lúgos középbelében feloldódnak. A virion a középbél hámszövetén át felszívódva szaporodni kezd, ezzel az almamoly lárvák gyors pusztulását okozza. Rendkívül környezetbarát, csak az almamoly ellen hatásos. Használatakor nem kell számolni szermaradékkal, a készítmény veszélytelen a hasznos élő szervezetekre és az emberre. A rovarölő szereknek ellenálló almamoly populációk ellen is hatásos.

Más molyfajok ellen, mint a gyapottok-bagolylepke és keleti gyümölcsmoly, jelenleg engedélyeztetés alatt állnak készítmények.

Baktériumok és gombakórokozók elleni védelem

A biológiai növényvédelemben már korábban, azonban a konvencionális termelésben is ma már egyre inkább fokozódik az igény olyan készítmények, vagy megoldások iránt, amely a hőstresszhez, aszálystresszhez hasonlóan a kórokozókkal szembeni ellenállást képes növelni a kultúrnövények esetében. Egyre több olyan készítmény (nem kifejezetten növényvédő szer) kerül forgalomba, ami tápanyagtartalma és különféle növényi-, vagy algakivonata, növényi fejlődésre gyakorolt hormonhatású vegyület-tartalma stb. révén képes a növények védekező mechanizmusait aktiválni, és/vagy a növényi szöveteket erősíteni. Ezen hatások jóval összetettebbek az egyszerű kórokozók elleni védelemnél: ami általában valamilyen spóra-, vagy micéliummérgezési direkt mechanizmuson alapul. A probléma éppen ezért ebben az áttekinthetetlenül keszekusza „bioaktiválásban”, hogy nehéz egzakt módon a hatást mérni, illetve az ember által jórészt nem ismert háttérbeli mechanizmusok és összefüggések miatt a pontos folyamatszabályozás sem megoldott. Előfordulhat, hogy évjárati-, talajtani-, éghajlati-, vagy éppen fajtaérzékenységi okok miatt a várt hatás elmarad, vagy nem úgy alakul. Nagyon nehéz a költségek pontos, de az eredmények nem pontos ismeretében a valódi hatékonyság megállapítása. Vannak azért általános és örök érvényű elvek, mint pl. a harmonikus tápanyag-visszapótlás mindig jobb, mint a valamilyen szempontból egyoldalú, vagy az intenzív termőképességre és tápanyagreakcióra képes fajták/hibridek általában fogékonyabbak a betegségekre és a stresszfaktorokra.

A biotermesztésben és a konvencionális termelésben is régóta közkedvelt és újra és újra reneszánszát élő anyagok/vegyületek (amelyek alapvető tápelemek) megbízható védelmet jelentenek ma is, rezisztenciahajlam nélkül: a réz és a kén. Ezen két esszenciális tápelem azért hasznos növényvédelmi szempontból, mert egy bizonyos ideig a mikroszkópikus méretű kórokozókra toxikus mértékben „túladagoljuk” a növény felszínén ezeket az elemeket. Élettani szempontból közismert, hogy ha valamit túladagolunk (akár táplálkozásunk során a szénhidrátot, zsírokat, vagy fehérjét), akkor azokból – a túladagolás fennállásának idejéig – toxikus metabolitok keletkeznek, amik mérgezik a szervezetet, vagy legalábbis a relatív túladagolás miatt anyagcsere egyensúlyi zavar áll be. A mikroszkópikus, egy-, illetve néhánysejtes baktériumok és gombák képesek a ként, kénvegyületeket és a fémrezet toxikus mértékben felhalmozni, de a detoxikálásukhoz nem rendelkeznek elegendő semlegesítő anyaggal.

A növényi szövetekbe a növény felszínéről ezek az anyagok jóval kisebb mértékben tudnak felszívódni, és a növényi szervek jóval nagyobb tömegűek, bár átmeneti és múló mérgezést (jó esetben nem látható mértékben) itt is kiválthatnak. A kén- és rézvegyületek őrlési finomságával, szemcseméretével és alakjával biztosítható az, hogy minél kisebb területi dózissal minél jobb és tartósabb hatás érhető el. Például a Champion^® 2 FL 240 g/l fémréz tartalmával és 1,5-2,0 l/ha dózisával 360-480 g/ha fémréz jut ki kezelésenként, ami nagyon jó hasznosulást jelent azzal együtt, hogy a kezelt felszínen – egyenletes kijuttatást feltételezve és főleg felületi feszültségcsökkentő adalékanyaggal – nem hagy foltokat.

Talajból fertőző kórokozók elleni biológiai védelemre a Pythium oligandrum alapú Polyversum WP használható. A mikoparazita gomba gátolja a patogén mikroorganizmusok növekedését és fejlődését a talajban. A fuzáriumos hervadás és a palántadőlés kórokozói ellen a Streptomyces alpú Mycostop alkalmazható. Továbbá a talajban lévő betegségek visszaszorításához a Trichoderma harzianum alapú Trianum-P is engedélyezett.

A szklerotíniás betegség ellen is van biológiai megoldás a Coniothyrium minitans alapú Contans®, amely nagy hatékonysággal pusztítja a szklerotínia talajban lévő szkleróciumait.

A felszínen megtalálható spórákat, legföljebb néhány sejtes csíratömlőt képesek a réz- és kénvegyületek mérgezni, a nagyobb tömegű felületi (hidrofób) micéliumot már kevésbé, esetleg jó nedvesítő képességű adalékanyag hozzáadásával érhető el némi részeredmény (a növénybe hatolt micéliumot pedig már nem érik el). Az utóbbi időben ismertté vált, hogy a hidrofób gombamicélium narancsolajból származó terpénvegyületekkel roncsolhatóak, különösen nedvesítő hatású adalékokkal kiegészítve. A PREV-GOLD™ narancsolajat (közel húszféle terpénvegyület keveréke) és többféle tenzid adalékot tartalmaz, ezáltal a kisebb testű rovarok mellett lisztharmat elleni hatást is magáénak tudhat. Ezen túl gyakorlatilag megfigyelhető többféle kórokozó gomba (szürkepenész, korompenész, Alternária) felületi micéliumtömegre gyakorolt roncsoló, szárító hatása is. Hasonló hatású, de eltérő fiziko-kémiai hatásmódú vegyület a kálium-hidrogénkarbonát tartalmú Vitisan SP is. Azon túl, hogy a kálium makrotápelem és növényi szövet-erősítő hatású, a növényi felszínen enyhén lúgos kémhatást alakít ki, ami a kórokozók számára kedvezőtlen, de fő hatása, hogy oldat állapotában a micéliumtömeget az ozmózis jelensége miatt képes drasztikusan vízteleníteni. Ehhez a kálium-hidrogénkarbonát oldatnak szintén nagyhatású felületi feszültségcsökkentő adalékra van szüksége. A két utóbbi hatásmód – a réz- és kénvegyületekhez hasonlóan – szintén rezisztencia-„törő” tulajdonságú, mert nincs olyan gombatörzs ami alternatív utat jelent a hatásmód iránt érzékeny formákhoz képest. Másik kálium-hidrogénkarbonát tartalmú készítmény a piacon a Kumar.

A virágzat védelme

A Blossom Protect™ technológia egyedi módon képes megfékezni az almatermésűek Erwinia amylovora nevű baktérium által okozott tűzelhalás betegséget. Az Aureobasidium pullulans gomba faj az alma virágzat kolonizálásával felhasználja a kórokozó éltterét és így kiszorítja azt, védetté téve a virágzatot. A készítmény idén szükséghelyzeti engedélyt kapott kajszibarack- és meggykultúrában monília ellen.

A hatásfokozás fontossága

A csökkenő dózisú növényvédelmi technológiákban egy lehetséges kiút a formuláció-technológia fejlesztése és az adalék­anyagok célszerű és hatásnövelő, jó esetben hatékonyságfokozó alkalmazása. A felületi feszültségcsökkentő adalékanyagok a permetlé terülését sokszorosára növelik a viaszos növényfelszínen, ezáltal a kevesebb hatóanyag is nagyobb felületen, nagyobb mértékben szívódik fel, mint enélkül. Az olajadalékok fokozzák az olaj-oldható hatóanyagok felszívódását, ugyanakkor a terpénvegyületek a kutikula fellazító hatása miatt is növelhetik a felszívódást. A WETCIT™ zsíralkohol-etoxilát tartalma nagyhatású felületi feszültségcsökkentő adalék, míg narancsterpén összetétele kiváló felszívódást elősegítő tulajdonságok ötvözetét adja. A Heliosol^® fenyőterpén-kivonata főleg gyomirtó- és gombaölő szereknél fokozza a felszívódást és a hatóanyag „esőállóságát”, azaz a gyomnövények felszínén való jobb megkötődést.

„Talajkarbantartás”

Olyan esetben, mikor egy talajkondicionáló készítmény a talaj jobb vízeloszlását és kapilláraktivitását javítja, elősegítheti a talajban lévő, talajon keresztül alkalmazott növényvédő szer hatóanyagok egyenletes eloszlását és hasznosulását. Ez direkt módon érvényesül azáltal, hogy a hatóanyag-eloszlás és a károsító szervezetbe való bejutás javul, illetve közvetetten a gyomok egyöntetűbb csírázása révén. A TRANSFORMER™ speciális tenzid-keverékének és narancsterpén összetételének köszönhetően javítja a növények gyökeresedését az öntözővíz-, illetve csapadék jobb eloszlása és kedvezőbb hasznosulása révén. Megfigyelték a pangóvizes foltok (pl. belvíz) eltűnését, illetve kialakulásának elmaradását is a rendszeresen kezelt területeken. De hosszútávon nem tekinthetünk el a melioratív talajkarbantartástól (középmély-, mélylazítás, vízelvezető árkok fenntartása, szerves- és mésztrágyázás, réteg-szerinti művelés, takarónövényes termesztés stb.) sem.

Jávorszky Laura – Tóth Ágoston
(Biokultúra 2021/4)

A lektor megjegyzése: a gyomírtószerek használata tiltott az ökológiai gazdálkodásban.