2009 máj 31

A bioméhészetben is eljött a tavasz

0 Comment

Az április bár igen szeszélyes, már az ígéret hava a méhészetben. Időjárástól függően a tavasznak ez a szakasza segítheti, de sajnos gátolhatja is a méhcsaládok fejlődését.

Nézzük meg mire készülhetünk fel! Ebben az időben az élelem és a fészek melegének megóvása kiemelt feladat. A téli készlet, ha eddig kitartott és nincs, nem volt kora tavaszi hordás, feltétlenül ellenőrzésre szorul. Jelentős különbség lehet az egyes családok élelemkészletében, részben a család népessége, a fiasítás mennyisége, de pl. a már esetleg feledésbe merült telelés alatti problémák miatt is. A lényeg az, hogy a szépen kiterjedő fiasítás egyre többet fogyaszt (mézet és virágport), tehát az élelem hiánya ne gátolja az anyát a petézésben. Amennyiben korlátozott a hordás – általában a hideg idő vagy kevés méhlegelő miatt –, célszerű a tartalék mézes lépekkel segíteni a családokat. Kisebb hiány esetén néhány mézes lép felkarcolásával serkenthetjük is a családot, ill. az anyát, de mellette itt is legyen meg a néhány kg raktározott méz.

Amennyiben kedvező az idő, a gyümölcsvirágzás rendkívül jó hatású, szépen fejlődnek a családok. Ilyenkor kevéssé feltűnő a régi – telelő – generáció fokozatos eltűnése, lecserélése.

A sok fiatal méh jó időben szívesen építi a műlépet is, használjuk ezt ki. A régi lépek lecserélése részben az átállás alatti bioméhészek fontos feladata, de a többiek számára is előnyös, mivel számos egészségügyi problémát előzhetünk meg ezzel. Sokan azt is fontosnak tartják, hogy az igen világos, már-már víztiszta akácmézünk eredeti színe csak akkor maradhat ilyen, ha a lépekből nem oldódik ki sok színező anyag, pl. a többéves lépek bábingei közül.

Az építés többnyire bővítést is jelent, ezért legyünk óvatosak! A népességhez mérjük a beadott lépek számát és ne felejtsük, hogy éjjel még fagy is lehet, tehát a közepes család fészkének megbontása kockázatos. Az országban, az utóbbi években jelentősen megnőtt az őszi káposztarepce vetésterülete, szinte mindenhol feltűntek a sárgán virító hatalmas táblák. Sajnos még igen kevés az ökológiai rendszerben termesztett repce, de a konvencionális változattal sok méhész találkozik. Igen sajátos növény, jó években szép pergethető felesleget ad és a családok kitűnően fejlődnek, építenek, akár rajzanak is. Hűvösben is kicsalogatja a méheket az erős illat, azonban a zord időben sok gyűjtőméh pusztulhat el. Legyünk figyelmesek a letelepedésnél, tartsuk be a vándorlás méhegészségügyi és bejelentési kötelezettségeit! A földhasználó vagy tulajdonos személye is fontos, mivel a növényvédelmi technológiából adódó kockázatokat csak így előzhetjük meg.

A cél továbbra is az egészséges, erős méhcsalád, amely alkalmas a legértékesebb főhordás, az akác lehetőség szerint teljeskörű kihasználására. Kedvező tavaszon a dinamikusan fejlődő családokban fokozatos, később nagyobb mértékű bővítéssel tarthatjuk egyensúlyban a gyorsan gyarapodó fiatal és a gyűjtő korosztály igényét. Előfordulhat, hogy már akác előtt fellép a rajzási ösztön, amelyet még jóval előtte csökkenthetünk (építtetés, bővítés), később már csak a „tűzoltás” marad, pl. megosztás.

A téli méhek lassan elfogynak, ez néha rövid ideig tartó, de akár ijesztő mértékű népességfogyást eredményezhet, mivel felborul egy érzékeny egyensúly a méhcsaládban (sok fiasítás, kevés takaróméh). Amennyiben csak ez az ok, gyorsan helyreáll a biológiai rendszer. Figyeljünk azonban a betegségek és kártevők megjelenésére is. Kedvezőtlen időjárás és hordás esetén a régóta ismert Nosema-kór is jelentkezhet, és sajnos a fiasítás szaporodása és a herék megjelenése a Varroa atkának is kedvező feltételeket biztosít. Az utóbbiról a higiénikus aljdeszkán történő diagnózis is tájékoztatást nyújt, ill. engedélyezett illóolaj (timol) tartalmú szerekkel megkezdhetjük az aktív védekezést is. Ahol pörgethető árumézre van kilátás, figyeljünk a kezelések időzítésére is, mivel pl. a timol ugyan a kakukkfűolaj egyik fő alkotója, de meglehetősen kellemetlen szagát a méz is átveheti!

 

Új feladat: ökológiai üzemleírás!

Bizonyára értesültek róla a méhészek is, hogy 2009. január 1-től hatályba lépett a Tanács 834/2007/EK, valamint a Bizottság 889/2008/EK rendelete, amely alapján a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., mint ellenőrző, tanúsító szervezet – többek között – bevezette az Ökológiai üzemleírás nyomtatványt.

Az EU ökológiai előírásrendszerének követelményei közt szerepel a mezőgazdasági termelőegység vagy telephely teljeskörű leírásának elkészítése. Ez az Ökológiai üzemleírás képezi az ellenőrzés és tanúsítás alapját. Éppen ezért az üzemtervet a lehető legteljesebb körültekintéssel kell kitölteni – annak érdekében, hogy az ellenőrző szervezet számára elegendő információ állhasson rendelkezésre az alkalmazandó előírásrendszernek való megfelelés megállapításához. A tanúsítás éves megújításához az üzemleírást minden esetben frissíteni kell, ha bármilyen változás történik az előállítási folyamatban.

Az egyes pontok közül itt néhányat szeretnék kiemelni az egységes értelmezés elősegítésére.

  1. A jogszabályok betartása érdekében teendő gyakorlati intézkedések az alábbi területet érintik:
    a) A kaptárak kiválasztásának és elhelyezésének szempontjai: Itt elsősorban a feltételrendszerrel egyező méhlegelőre, röpkörzetre vonatkozó részletes, méhészeti, szakmai tartalmú leírás + térkép szükséges.
    b) A vándorlás jellemzői: A fenti adatok, vándortanyánként, kiegészítve az előírt be-és kijelentkezési és állategészségügyi igazolásokkal.
    c) A méhcsaládok származása: Fontos az engedélyezett fajta (Apis mellifera carnica), ill. a méhanyák, méhcsaládok eredete.
    d) Az etetések jellemzői: A tervezett időpontok, mennyiség, eredet, származási igazolással.
    e) Állatgyógyászati kezelések, preventív intézkedések: Milyen a tervezett védekezési eljárás állandó kártevő esetén, ill. alkalmanként fellépő betegséggel, kártevőkkel szemben? A készítmények pontos adatai, eredete.
    f) A méhészeti termékek betakarítása, feldolgozása: Méz, viasz, virágpor, stb. elvételének ideje, körülményei, fajtái, mennyisége, ha van saját feldolgozás, annak részletes leírása.
    g) Párhuzamos gazdálkodás: Oka, ideje, száma, várható megszűnése.
    h) A méhek tartása: Kaptárok, kezelési rendszer, technológia. Ki kell térni pl. a pergetési részletekre. (Méh eltávolítása lépekről, pergetőbe kerülő lépek eredete, herefiasítás stb.)
    i) Raktározás: A raktárak jellemzői, nyilvántartási rendszer.
    j) A méhészeti termékek csomagolása, címkézése: Csomagolás jellemzői, címkézés adatai.
    k) Fertőtlenítés, tisztítás, kártevők elleni védekezés: Itt a raktárokat és az eszközöket érintő eljárásokat kell ismertetni, (gyakoriság, anyagok).
  2. A tiltott anyagokkal történő szennyeződések elkerülése érdekében meghozott óvintézkedések az előállítási lánc különböző szintjein:
    a) A gyűjtés során:
    Milyen megelőző intézkedéseket tettek az esetleges szennyeződések elkerülése érdekében? (Távolság, térkép, tulajdonos nyilatkozata, nyilvántartás stb.)
    b) Szokványos méhészettől és anyagaitól: Az előzőhöz hasonlóan.
    c) Állati termékek kezelése, tárolása, szállítása során: Technológiai folyamat, ellenőrzési pontok, amelyek ezt kizárják.
    d) Egyéb kritikus pontok (GMO, ionizáló sugárzás): Milyen intézkedésekkel zárható ez ki? (Nyilvántartás, méhlegelő, bejövő anyagok ismerete stb.)

Dr. Szalai Tamás
(Biokultúra 2009/2)

[top]