Tóth Zoltán fényeslitkei méhanya-tenyésztő, magyar és uniós állampolgárként még 2016 áprilisában petíciót nyújtott be Brüsszelbe, az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Petíciójában az adszorbens ioncserélő műgyantával kezelt, import (jellemzően ázsiai) mézek uniós vizsgálatát kérte. Továbbá azt, hogy az Európát dömping mennyiségben elárasztó ezen mézek beáramlását – a vizsgálatokat követően – Brüsszel akadályozza meg, továbbá a műgyantával kezelt mézeket tiltsa ki az uniós piacról. Több mint egy év telt el, ezért a fejleményekről kérdezem őt. Olvass tovább
Tag Archive for: méhészet
Az Abeille de France szaklapban (2016/03. szám 35-40. oldal) olvasható egy rövid leírás a különböző szeres kezelések – úgymint: Apivar, Apilifvar, Apiguard, Tymovar, Apistan, Acide oxalik, Tymol, Acide Formique, Coumaphos – alkalmazásáról, továbbá ezek hatásosságáról, mellékhatásairól és alkalmazási veszélyeiről, illetve egy ötoldalas összefoglaló leírás, mely az 1986-2016 között megjelent hét tudományos közleményre hivatkozik. Borzalmas bizonyíték: harminc év elteltével is tovább dühöng a varroa atka járvány! Olvass tovább
Budapesten, 2017. március 4-én alakult a Bioméhészek Egyesülete és 2018. február 10-én tartotta első évi rendes közgyűlését a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. székhelyén. Dr. Szalainé Mátray Enikő elnök ismertette az elmúlt év eseményeit a nyilvántartásba-vételi és bejegyzési végzésről, majd a kérelem eredményeként az Egyesület felvételét a Magyar Biokultúra Szövetség tagjai sorába. Olvass tovább
Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben – részben különböző támogatási programok hatására, részben egyéb megfontolások miatt – több bioméhész partnerrel gyarapodott az ellenőrzött méhészetek köre. Olvass tovább
A méhészet egyes szakmai titkai sokáig apáról fiúra öröklődtek, ugyanakkor az intézményes képzési igény sem mai keletű. A hazánkat is érintő első komolyabb, szervezett oktatás a Mária Terézia alapította bécsi méhésziskola volt, majd a keszthelyi Georgikonban is fontos szerepet kapott a méhészeti ismeretek továbbadása. Szarvason Tessedik iskolája is magas szakmai színvonalat képviselt. A 20. század elején, Gödöllőn indult igen alapos, széleskörű bentlakásos képzés kisebb csoportokkal. Később, a Zalaapáti Méhésziskolában is sokan szereztek oklevelet a mai idősebb generációból. Az önálló tanulást is jól megalapozta, segítette – többek között – Örösi Pál Zoltán „Méhek között” című műve, amely az ötvenes évektől máig megtalálható a könyvkínálatban. Olvass tovább
Tőkés Tamás Ádám – Szalai Tamás – Szalainé M. Enikő Nyíregyházán (2013. március 8.) és Budapesten (2013. március 9.) elhangzott előadásaAz Apimondia 2009 méhészeti világkiállítás óta köztudott, hogy a méhcsalád kirajzásának eseménye rezgésméréssel kimutatható 10-12 nappal annak bekövetkezése előtt. (Lásd az idevonatkozó tudományos közleményt www.elsevier.com/locate/compag, illetve a www.europaimehesz.atw.hu honlapokon.) Olvass tovább
Fekete László 39 éves fehérgyarmati bioméhész 2002-ben csatlakozott a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez. Eredeti szakmája villanyszerelő. A méhészkedést 13 éves korában, 1984-ben kezdte, segített az édesapjának. Ez a segédkezés évről-évre elég volt az alapok elsajátításához. A munkája mellett eleinte 50 méhcsaláddal foglalkozott. 2009 nyarán felcserélte a villanyszerelő szakmáját a főállású bioméhészkedésért. Jelenleg 200 méhcsaláddal dolgozik és járja a tisza-parti településeket, hogy megfelelően érintetlen természetet találjon a méheknek a méztermeléshez. Közben elvégezte a méhész szakmunkásképzőt, OKJ-s méhész végzettséget szerzett (Fotó: Tisztítópergetés és műlépek berakása. Balról Fekete László, jobbról az após, Horváth Gábor)
A Nosema apis (Cnidosporidia, Sporozoa, Microspora) méhélősködőt Zander írta le 1909-ben. A Microsporák élő sejtekben szaporodó gombák. Hasonló élősködők gyakorta előfordulnak a különféle rovarok és alacsonyabbrendű gerincesek (halak) emésztőcsövében.
