2012 Sze 15

A méhcsalád helyzetjelentése rezgésméréssel

Nincs hozzászólás

Az Apimondia 2009 méhészeti világkiállítás óta köztudott, hogy a méhcsalád kirajzásának eseménye rezgésméréssel kimutatható 10-12 nappal annak bekövetkezése előtt. (Lásd az idevonatkozó tudományos közleményt www.elsevier.com/locate/compag, illetve a www.europaimehesz.atw.hu honlapokon.)

Tehát a méhcsalád tagjai annak idején készültek a várható eseményre, csak éppen a kirajzás pontos időpontja, órája, perce nem volt időzítve. Bizonyára a kirajzás nem véletlenszerűen történik, hanem a külső, klimatikus és a belső, biológiai feltételek beteljesülésével.

A gyakorló méhésznek ezidáig nem volt választása. A méhcsalád fejlődését, az esetleges kirajzási eshetőségeket, annak bekövetkezési idejét csakis kaptárbontás folytán tudta ellenőrizni. Ehhez a fáradságos, idő- és energiaigényes eljáráshoz ráadásul különleges felkészültség szükséges ma is. Ilyen például a védőöltözet, a füstölő, a szerszámos láda, benne különféle kellékek, mindezek alkalmazása ma is nélkülözhetetlen. No, és nem utolsó sorban az olyan időjárási feltételek, mint a hőmérséklet, a nappali világosság, száraz (eső nélküli) idő.

Más a helyzet abban az esetben, amikor a méhész rendelkezik olyan “zsebtelefon” rezgésmérővel, amelyet a kaptárfalra szorítva azonnal tájékoztatást kap a méhcsalád rajzását előjelző pillanatnyi helyzetről. Ráadásul bármilyen időjárási körülmények között, bármilyen napszakban alkalmazható. Korszakalkotó méhészeti felfedezés, mely nincs ellentétben a bio­méhészeti gyakorlattal. Épp ellenkezőleg, ajánlott eljárás lesz a közeljövőben. Legalábbis e módszer nem alkalmaz szereket, még csak füstölőt se, nem háborgatja a méhcsaládot, nem forgatja fel annak belső rendjét, nem gátolja természetes kibontakozását. Tehát igenis ajánlatos, bio eljárás ez a módszer.

A gyakorlatban azonban a rajzás-előrejelzési készülék – “zsebtelefon” – még nincs a forgalomban. A kezdeti vizsgálatok folytán kiderült ugyanis, hogy a méhcsalád pillanatnyi helyzetének, állapotának, eljárásainak rezgés megnyilvánulásai fölmérhetők, rögzíthetők. Sajnos azok magyarázata, azonosítása csak nagy vonalakban ismeretes.

A méhek által keltett rezgések ugyanis sok minden másra is jellemzőek. Ezek ismerete igen értékes értesülésforrásnak bizonyul a méhészet gyakorlatában és minden bizonnyal azon túl is. Eszményinek, ésszerűnek bizonyulna tehát olyan rezgésmérő “zsebtelefon” készülék, amelynek segítségével nem csak a rajzáselőjelzés lenne megvalósítható, hanem sok minden más – a méhcsaládot érintő – esemény is. Valóságos forradalom!

Valójában a rezgésfolyamatok elemzésével rendkívül érdekfeszítő értesülések felfedezésére is lehetőség kínálkozik. Ezek jelentősége közel sem lebecsülendő. Ellenkezőleg, számítani lehet más, a méhek biológiai, viselkedéstani jellemzőinek felfedezésére is. Pl. milyen rezgésferdülés észlelhető egy-egy különleges atkairtó szer alkalmazása folytán. Milyen betegség, milyen rezgésváltozást vált ki? Mi több, még megfordítva is igaz lehet: a különböző rezgéstorzulás, milyen betegséget, milyen mérgezést jelentenek. A bioméhész idejében értesülhet arról, ha méhcsaládjai mérgezésveszélyes területen kaptak elhelyezést, vagy amikor ilyen mérgezésveszélyes szer alkalmazására került sor a röpkörzetben. Továbbá: milyen rezgésállapot jellemző arra, amikor egy családot támadás éri és milyen, amikor a család rablásra készül, vagy kényszerül. Mi a jellemzője az éhínségrezgésnek és mi az anyátlanságnak, mi az álanya jelenlétének, zavargásoknak, avagy nyugodtságnak, az egyensúlynak. Felmérni a méhcsalád valóságos helyzetét, mindez történhet – érdemes újra megjegyezni –, kaptárbontás, a méhcsaládok zaklatása, időveszteség, fáradtság nélkül.

E rövid felsorolással azonban még közel sem merült ki a lehetőségek listája. Valószínűleg hosszú évek gyakorlatára, megfigyeléseire, tapasztalataira lesz szükség, azok nagy részének felfedezésére. Ennek érdekében, ugyancsak hasznosnak mutatkozna máris egy közvélemény kutatást végezni a gyakorló méhészek között. Ki mit, hogyan látja, mit olvas a rezgéskimutatásokról? Feltehetően sokan közöttük szeretnék kibővíteni méhészeti ismereteiket. Valószínűleg közülük kerülnek ki azon szerencsések, akik az érdeklődésük, a mielőbbi bekapcsolódásuk folytán olyan értesüléseket szerezhetnek, amelyek segítségével kevesebb fáradsággal lényeges méhészetgyakorlati tapasztalatokhoz fognak jutni.

Mások ragaszkodnak a hagyományos eljárásaikhoz. Elvégre is elismerem: örömöt, élvezetet lehet találni a kaptárbontásban, a keretek, a rajta ülő méhek megfigyelésében, kezelésében, a keretek rendezésében. De ezek az eljárások minden bizonnyal rendkívül zavaró, felforgató hatással, nem kevésbé többletmunkával járnak nemcsak a méhész számára, hanem a méhcsalád életében is. Holott – bevallom, mint a méhek szeretője magam is – egyelőre csak türelmetlenül várom a tavasz beköszöntését, a kaptárbontáshoz szükséges éghajlati, kedvező időjárási körülmények kialakulását. No persze, a koromnál fogva (maholnap 80 éves) a magam 30 családjával könnyen beszélhetek kaptárbontásról. De milyen fáradtság vár azokra a méhészekre, akik nem 30, hanem 300, vagy akár 900 családdal rendelkeznek! Részükre sokkal többet jelent a méhészeti értesülések beszerzése, azok felhasználása – mondjuk úgy – “ipari” módon. Lásd az amerikai, ún. “mézcsomagos” nagyipari méhészet természetellenes eljárásait.

Ma azonban, figyelembe kell venni a méhcsaládon belül folyó értesülések tömegét, annak változatosságait. Minden bizonnyal hosszabb időre lesz szükség, míg a számos rezgéstorzulás jelentőségére magyarázatot sikerül találni.

A bal oldali ábrán látható rezgéskimutatás és grafikon egy nap eseményeit mutatja, ami máris fejtegetésre ösztökélhet. Ki hogyan látja a szemléltetett nap lefolyását? Ki hogyan talál a 24 óra alatt a méhcsaládon belül történt eseményekre magyarázatot? No lám, egy közvéleménykutatás ezen a téren ugyancsak mindenkinek hasznos lenne, úgy mint a vélemények összehasonlítása is. A rezgések változatosságát minden bizonnyal nem a véletlenek okozták, hanem a méhek. A folyamatok nem véletlenül és nem akárhogyan történtek. Jelen pillanatban a felmért adatok matematikai elemzése, pontosítása folyik. Következésképpen nincsenek pontos és tárgyilagos, végleges magyarázatok.

A Nottingham-i Műszaki Egyetemen dr. Bencsik Martin, matematika-fizika tanár vezetése alatt egy EU nemzetközi kutató csapat alakult. A magyar kutatóknak is felajánlották a részvételi lehetőséget, ellenben a kutatás éppúgy a méhészeti szakmában uralkodó szervezeti érdektelenségbe, mint a miniszteri főtisztviselők lehetetlen akadályaiba ütközött, holott az idevonatkozó kutatások, értesülések kiszélesítése méhészeti közérdeknek minősíthető.

A felső ábrán látható a rezgések (Hz) és kilengései, azok erőssége. Az alsó ábrán a színes görbék egy-egy azonos, egymáshoz képest különleges rezgéseket keltő méhcsoport ténykedéseinek rezgéskilengései, változásai olvashatók

A felső ábrán látható a rezgések (Hz) és kilengései, azok erőssége. Az alsó ábrán a színes görbék egy-egy azonos, egymáshoz képest különleges rezgéseket keltő méhcsoport ténykedéseinek rezgéskilengései, változásai olvashatók

Amint a fenti ábrán jelzett dátumból (2010. 07. 10.) kitűnik, a rajzási időszak már lejárt. Mindamellett jellemző esetről van szó, amelyen keresztül remekül szemléltethető a méhcsalád rezgésfolyamatának leforgása a jelzett nap folyamán. Az ábrán láthatók a rezgések (Hz) kilengései, azok erőssége. Az alsó ábrán látható színes görbék egy-egy azonos, egymáshoz képest különleges rezgéseket keltő méhcsoport ténykedéseinek rezgéskilengéseit, változásait mutatják.

Megfigyelhető jellegzetességek a felső ábrához: alaprezgés, avagy szárnyrezgés közel 200 Hz körül egész nap folyamán, azok fölerősödése 12 és 20 óra között. A későbbiekben egyszer talán kiderül miért is.

Az éjszaka folyamán a rezgések 500 és 1750 Hz között vannak, ezek erőssége és kilengései egyre inkább csökkennek a hajnal közeledtével.

Reggel kb. 6 óráig lendületes és erőteljes rezgésténykedés folyik a családon belül. A jelenség nyilván megfelel valami erőteljes tevékenységnek, jellegzetes eseménynek. Érdekes megjegyezni, hogy ebben az időszakban bizonyos rezgések elérik a 2500 Hz és a fölötti szintet is.

6 és 9 óra között a rezgések alig érzékelhetők. Ezen időszak alatt megfigyelhetők bizonyos kisebb, rövidebb ideig tartó rezgéshézagok is. Ebben az időszakban gyengének minősíthető a rezgéstevékenység is, több-kevesebb megszakítással. Majd 9 és 14 óra között igen jellegzetes rezgésszakasz áll be, amelynek közepén – kb. 11.30 és 12.30 óra között – valóságos rezgéstúltengés áll be (lásd a színezetekben). Mintha az egész család szinte kizárólag ezen a rezgésszakaszon ténykedne, vagyis 500 és 2000 Hz között. A túltengési szakaszban is kisebb-nagyobb hézagok, gyengülési tünetek láthatók. A rezgési csúcspont kb. 12 órára áll be. E szakasz tengelyében egyes rezgések meghaladják a 2000 Hz rezgésszintet is.

Majd 14-20 óra között kialakul egy újabb, erősebb rezgésszint 0 és közel 1000 Hz között. Ezen időszak rezgéstevékenysége ugyancsak erőteljes, de szinte teljesen más jellegű, vagyis sokkal alacsonyabb szintű. Ezúttal közöttük jelentősek a szárnyrezgések is. Következésképen megfelelhet valami másféle minőségű tevékenységnek.

E folyamatrezgés azután beletorkollik egy újabb, magasabb szakaszba 20 óra körüli kezdettel. Majd e sávfolyamat közepén egy újabb, kismértékű, rövid ideig tartó rezgéstúltengés figyelhető meg kb. 22 óra körül. Érdekessége, különlegessége abban áll, hogy a jelenség az éjszaka folyamán állt be, amikor a család külső tevékenysége már csak a sötétség beállta miatt is szünetel. Ezen belső tevékenységre utaló rezgéstömörülés szintje ezúttal – tehát 20 és 24 óra között – újra 500 és kb. 1600 Hz között van és minden bizonnyal folytatódik 24 óra után is.

Az alsó ábrán a halványzöld színű méhcsoport ténykedései esetében a kilengések jól megfigyelhetők, addig ugyanezek a halványlila színű csapatnál jóval kisebbek. Ugyanakkor további méhcsoportok esetében szinte nincsenek kilengések a vizsgált 24 óra alatt. Más napokon, más feltételek mellett ezek a görbék jellegzetes rezgésváltozásokat követnek.

Kérdések: mikor, mi, hogyan és miért történt éppen így a nap folyamán a családban, melyik rezgés mit jelent? Például: mi történhetett a hajnali, avagy a déli órákban, miért a rezgéstúltengések, miért azokban a kisebb szünetek? Mi, hogyan történik a délutáni órákban, továbbá este 20 és 24 óra között? Miért a hatalmas rezgéskilengések ezen időszakban, holott a sötétség beálltával megszűnt a kijárás? Miért tapasztalható abban is némi kis rezgéstúltengés, kisebb-nagyobb megszakításokkal? A tüzetesebb megfigyelőnek milyen elképzelései lehetnek pl. a 22 óra körüli rezgéssávban? Miért kisebbek a megszakítások pl. a rezgéstúltengési szakaszokban? Mit jelentenek, mire szolgálnak a méhek által keltett rezgések, miért azok változatai? Keressünk, találjunk ésszerű, megalapozott magyarázatokat!

Be kell vallanunk, semmit nem tudunk arról, hogyan keltenek a méhek rezgéseket. Milyen lehet az a szerv, amelynek segítségével könnyen akár 2500 Hz fölé emelkedhetnek a rezgések. Keletkezhet azok egyéni, kezdeményezői folyamatok alapján, míg mások közösségi megnyilvánulások? Ki a “karmester”, hogyan működik a rezgésszabályozás?

Mi több, az sem bizonyos, hogy az antennájuk segítségével “olvasni”, felmérni képesek a rezgések magasságát, erősségét, ezzel szemben miért ne érzékelhetnék a “színét”, vagyis a “hangnemét”, amennyiben elképzelhető, hogy ilyen is van? Minden bizonnyal létezik harmónia, mint ahogy létezik hangzavar is – olyan hang, amely megzavarja az összhangot, a család értesülési egyensúlyát. Ez utóbbi létezését bizonyítaná a tény is, amely szerint a méhek erős hangokra, kiabálásokra támadó visszahatással válaszolnak. E jelenség alapján vajon az is elképzelhető, hogy a méhek számára léteznek harmonikus összhangok, amelyek hatására megbékélnek?

Bencsik József
(Biokultúra 2012/3-4)

[felül]