2018 ápr 23

Mondjunk nemet a gyantaszűrt manipulált mézekre!

0 Comment

Tóth Zoltán fényeslitkei méhanya-tenyésztő, magyar és uniós állampolgárként még 2016 áprilisában petíciót nyújtott be Brüsszelbe, az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Petíciójában az adszorbens ioncserélő műgyantával kezelt, import (jellemzően ázsiai) mézek uniós vizsgálatát kérte. Továbbá azt, hogy az Európát dömping mennyiségben elárasztó ezen mézek beáramlását – a vizsgálatokat követően – Brüsszel akadályozza meg, továbbá a műgyantával kezelt mézeket tiltsa ki az uniós piacról. Több mint egy év telt el, ezért a fejleményekről kérdezem őt. 

– Zoli! Hol tart napjainkban ez a megkezdett munka?

– Fontos tény, hogy a benyújtott petíciómat sikeresen védtem meg a tárgyaláson Brüsszelben az Európai Parlamentben. A Petíciós Bizottság az ügy tárgyalását követően azt a határozatot hozta, hogy a petíciót nyitva hagyja és az ügy kivizsgálását az Európai Bizottság hatáskörébe utalja, az AGRI Bizottságának tájékoztatása mellett.

30 éve méhészkedek, alaposan ismerem a szakágazatunk problémáit. Ezek között most az egyik legnagyobb az ázsiai hamis méz özöne, ami elárasztja az európai piacot. A másik nagyon fontos a méhviaszok szennyezettsége. Jól tudjuk, hogy a tisztességtelen profitszerzés nem ismer határokat. Sem erkölcsit, sem földrajzit, lerombol mindent. Esetünkben szétfeszíti a méz kereslet-kínálat kereteit, egyben teljesen kiszámíthatatlanná teszi a méz nagykereskedelmi árát, így a méhészet jövedelmezőségét. A méhviasz esetében méhcsaládok gyengülését, pusztulását, a szermaradvány terheltség miatt pedig a méznél jelentkezik élelmiszerbiztonsági probléma. Akkor, amikor az Unió milliárdokat invesztál a tagállamok méhészeteinek fenntartására, a mézértékesítés ellehetetlenülésének hatására tönkre fognak menni a méhészetek. Az elveszített jövedelmezőség a méhészet gyors hanyatlásához vezet, mely csak fokozza a globális megporzási és élelmiszerellátási válságot. Ha nem tudjuk eladni a megtermelt mézünket, vagy csak igen nyomott áron, milyen jövő vár ránk? Mint élelmiszertermelőknek, erkölcsi kötelességünk megvédenünk a fogyasztókat! Nem mindegy milyen méz kerül jelenleg a fogyasztók asztalára! Tiszta, egészséges, vagy betegséget okozó kémiailag szennyezett.

Ioncserélő gyanta (Fényképezte: Adam Smith)

2015 őszén már javában a méhviaszok peszticid mente­sí­tésével kísérleteztem és a tanulmányaim (biológus-bio­analitikus) során is rengeteg információt és tapasztalatot gyűjtöttem össze a mézek szennyeződésének lehetőségeiről, amikor jött a gyantatechnológia híre, melyet mint az összeomló mézpiaci kereslet okaként említettek. Azonnal hozzáláttam a felderítéséhez, az anyagnak és a felhasználási módjának kockázat elemzése során számomra teljesen egyértelművé vált az ioncserélő műgyantát alkotó molekulák kioldódása. A kezelés közben aromás vegyületek (sztirol, benzol) és ezek bomlástermékei megtalálhatók a kezelt mézben. S mint közismert, a benzol vegyületek rákos megbetegedéseket okozhatnak.

– A 2017. július 10-én lezajlott Petíciós Bizottsági tárgyaláson személyesen is részt vettél Brüsszelben, miután előzetesen meghívást kaptál. Hogyan látod, történt előrelépés Brüsszel részéről?

– Igen. Változott a világ, s ma már minden út Brüsszelbe vezet, ha komoly szándék vezérel minket ügyeink elintézésére. Tudtam, ha az eredményt el akarom érni, akkor mennem kell. A tárgyaláson történtekről röviden annyit, hogy öt perc állt rendelkezésemre, hogy a petíciómban foglaltakról tájékoztatást nyújtsak, szóban is kiemeljek lényegi dolgokat. A tárgyalást Cecilia Wikström svéd elnök asszony igen hatékonyan vezette, több alkalommal is újból szót kaptam. Sikerült a petíciómat kiegészítenem még azzal is, hogy az Unió az import méhviaszok vizsgálatát is rendelje el, mivel tudomásom szerint az ilyen viaszokat is előzetesen műgyantás kezelésnek vetik alá, a mézminőség szempontjából a méhviasz szermaradvány mentessége elsődleges fontosságú. Elnök asszony ezt a kiegészítést külön megköszönte. A képviselői hozzászólás mellett külön értékes, az ügyet támogató beszéd hangzott el a DG AGRI egyik jelen lévő tagjától és Csáky Pál elnökhelyettes úrtól. Többek között kiemeltem még az egészséges táplálkozáshoz való jogot, ami álláspontom szerint súlyosan sérül a műgyantával kezelt, hamis mézek fogyasztásával. Hangsúlyozottan kértem, hogy rendeljenek el vizsgálatokat az import mézek esetén, végezzék el az EU hatáskörébe tartozó vizsgálatokat és amennyiben az álláspontomat igazolják, akkor tiltsák meg a gyantaszűrt mézek bejutását az európai piacra.

– A petíciód befogadásával és a meghallgatásodat követően Brüsszelnek lépnie kell az ügyben. Véleményed szerint mire számíthatunk?

– Azt látom, hogy a problémát megértették. Ami az ő oldalukat illeti, az Európai Bizottság feladatként kapta, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet az ügy kivizsgálására és a probléma megoldására.

Itthon – néhány egyesületet kivéve – nem kaptam sem anyagi, sem szakmai támogatást. Akik segítették a közös ügyünket, azoknak ez úton mondok köszönetet! Idehaza minden követ megmozgattam. Számos minisztériumot megkerestem és különböző helyekre már több beadványt juttattam el.

Tagjai vagyunk az Európai Professzionális Méhész Egyesületnek és az APIMONDIA-nak. Ezt azért említem, mert nemzetközi támogatás is fontos lenne. Van még rá lehetőség, hogy egy nagyobb súlyú kampánnyal Brüsszel felé állandó és szüntelenül érezhető nyomást gyakoroljunk. Mindeddig ezügyben süket fülekre találtam és nem kaptam segítséget. Pedig a petíció még nyitott és a Petíciós Bizottság portálján támogatható: https://petiport.secure.europarl.europa.eu/petitions/hu/home, https://www.facebook.com/mondjuknemetamanipulaltmezekre/. Az ügyben nem mindegy, hogy félév vagy 2-3 év alatt érünk el eredményt, ezért lenne fontos a kampány anyagi támogatása, ha más nem, akkor a méhésztársak részéről.

– Pénz, paripa, fegyver…

– Paripával, fegyverrel nincs és nem is lehet gond. Úgy gondolom, az ügy sínen van, de a sikeres közösségi kampány az, ami eldönti az intézkedés végrehajtásának időtartamát és akár a kimenetelét is. A hatásos és sikeres kampányra pedig áldozni kell. Anyagiak, nem véletlenül hagytam utoljára a válaszadást. Hivatalos beadványok elkészítése, a fordítások elvégeztetése, számtalan utazás Budapestre, s talán Brüsszellel kapcsolatban is megállapíthatjuk, hogy nincs a szomszédban. Nem is sorolom tovább. Készséggel áldoztam mindenre, mert szükséges volt. Meggyőződésem, hogy a mézhamisítás felderítésére vonatkozóan új „fogást” találtam. Pusztán az anyagiakra tekintettel nem adtam fel a küzdelmet. A folytatásban viszont már elengedhetetlen a méhésztársak, illetőleg az egyesületek támogatása amennyiben szeretnének elérni eredményt a méz kereslete és a felvásárlási árak ügyében.

Az Unió külső határain beérkező importméz tételeket meg kell mintázni, a szükséges vizsgálatokat el lehet végezni, ha azok ízetlen, illat nélküli, ásványi- és bioaktív anyagoktól mentesek, ráadásul sztirol és benzol vegyületeket találnak bennük, akkor meg kell tiltani, hogy a fogyasztókhoz kerüljenek. Kevés a remény és a bizakodás, itt mindannyiunknak sürgős teendője van!

– Ne csak várjuk az eredményeket, hanem tegyünk is érte, hogy a jelenlegi lesújtó mézpiaci helyzet megoldódjon, mielőbb. Kérlek, fogadd el, hogy mindössze egy szóban jelezzek vissza a munkásságoddal kapcsolatban a magam és sok-sok magyar méhésztársam nevében: köszönjük!

Dr. Mészáros László
OMME elnökség tagja
(Biokultúra 2017/4)

[top]