Furettóval és tejsavval az atka ellen

Fekete László 39 éves fehérgyarmati bioméhész 2002-ben csatlakozott a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez. Eredeti szakmája villanyszerelő. A méhészkedést 13 éves korában, 1984-ben kezdte, segített az édesapjának. Ez a segédkezés évről-évre elég volt az alapok elsajátításához. A munkája mellett eleinte 50 méhcsaláddal foglalkozott. 2009 nyarán felcserélte a villanyszerelő szakmáját a főállású bioméhészkedésért. Jelenleg 200 méhcsaláddal dolgozik és járja a tisza-parti településeket, hogy megfelelően érintetlen természetet találjon a méheknek a méztermeléshez. Közben elvégezte a méhész szakmunkásképzőt, OKJ-s méhész végzettséget szerzett (Fotó: Tisztítópergetés és műlépek berakása. Balról Fekete László, jobbról az após, Horváth Gábor)

Nagyon sok elméleti tudásra tett szert a szakiskola és a szakkönyvek jóvoltából. Amikor ideje engedi, elmegy különféle előadásokra és megpróbál a méhészkedésről, a méhek kártevőiről, betegségeiről minél többet megtudni.

Miután az atka egyik évről a másikra tetemes pusztítást végzett az állományában, a bioméhész sajátos módszert talált ki az atka elleni védekezés során. Ezzel kapcsolatos tapasztalatait mondja el az olvasóknak. – 75 méhcsaládom volt, a másik évre 11 maradt az atkapusztítás miatt – sorolja keserű tapasztalatait a bioméhész. – Ez a parazita rajta él a méheken, de már a fiasítási időszakban is szívja az állatok testnedveit. Amikor a méh megsérül, az nem gyógyul be, ezért elgyengülnek. Bármilyen más külsérelem éri a méheket, akkor sem gyógyul be a seb, végül elvéreznek. Az atka folyamatosan rakja le a petéit és rátelepül a méhfiasításra. Mivel a 15 napos fedett periódus kedvez az atka fejlődésének, a szezon elején előnyben részesíti a herefiasítást. Az egyik méhcsalád a másikat is megfertőzheti.

Kíméletes hatóanyag

A furettót négy éve alkalmazom, a tejsavval kísérletezgetek, az atkahullásokat ellenőrizgetem minden egyes méhcsaládnál. Az oxálsavat régen permetezéses módszerrel használtam, csak 3 százalékos oldatként. Az oxálsav olyan anyag, hogy ha szemből fújjuk rá a keretre és ha belekerül a sejtbe, a petéket roncsolhatja. Ezért kb. 45 fokos szögből kell rátartanunk a keretekre a virágpermetezőt. Ha a permet nem megy bele a sejtbe, akkor csak a méheken lévő atkákat pusztítja el.

Az új eljárással minden egyes családot, minden egyes keretet – beleértve a fiasításos kereteket is – megfújom oldalról. Úgy tapasztalatom, hogy nem zavarom úgy meg a furettóval a családokat, mint az oxálsavas permetezéssel. A furettó hatóanyaga sokkal kíméletesebb, permetként megy be a kaptárba, az atka nem tud erre felkészülni, a permet 20 perc után elillan a kaptárból. A méhek a levegőt elkezdik forgatni.

Bioméhészként a méhek kártevői ellen (atka) csak megengedett bioszerekkel védekezem. Ezek közül is nagyon sokat kipróbáltam, és szerintem az egyik leghatékonyabb ezek közül a furettóval bejuttatott tejsavas kezelés. Ehhez a kezeléshez vivőanyagnak denaturált szeszt használok és 20% arányban gyógyszertári tejsavat. Erre a módszerre úgy jöttem rá, hogy mindig próbálkozom különféle bioszerek atkára gyakorolt hatásának megfigyelésével. Ezzel a kezeléssel számomra nagyon kielégítő hatást értem el, melyet tavasztól késő őszig (fiasításmentes időszakban is) alkalmazok. Tavasszal, amikor a hőmérséklet tartósan 15°C körül van, elkezdem az első kezelést, eleinte hatnapos szünetekkel. Vagyis ez azt jelenti, hogy eleinte háromszor – hatnaponként – ismétlem meg a hatóanyag bejuttatását a kaptárba. Később már nem kell ilyen sűrűn, arra azonban ügyelek, hogy általában 30 naponként megismételjem a kezelést. Természetesen főhordásban nem zavarom a családokat. Minden alkalommal más-más családcsoportot kiválasztva ellenőrzöm az atkahullást. Mindezek mellett pár családnál alkalmazok oxálsavas és hangyasavas atkaellenőrzést is.

– A tejsavas kezelés után hogyan derül ki, hogy nincs atka a méheken?

– Ahogyan kezelem a méheket, figyelem is őket. Meg lehet látni a méhen az atkát, nagyítóval nagyon sok családot megvizsgálok. Felnyitom a fiasításokat, ebből látom, mennyire fertőzött az állomány. Tapasztalataim szerint az igazán nagy fertőzöttség akkor szokott bekövetkezni, amikor a napraforgó virágzása augusztus közepén megindul, az atkainvázió augusztus 20-a előtt jelentkezik igazán. Amióta 30 napos időszakonként kezelem őket, úgy veszem észre, hogy augusztusban nem dúsul fel az atka. Azért csinálom így, mert az atka feldúsulási ciklusát próbálom megmegfékezni. Már a nyitott sejtekben lévő atkát is el szoktam pusztítani.

Nem gátolja a fejlődést

A kezdeti, 3×6 napos védekezés általában elegendő. Azt nem vettem észre, hogy a fejlődésben gátolná a méheket a furettós-tejsavas permet. Akkor van egy kis felzúdulás a méhkaptárban, amikor megkapják ezt a szert, utána megnyugszanak. A herefiasításokat kivillázom, ezzel nagy számban pusztítom az atkát.

Nyáron saját teherautóra pakolom fel őket, így vándorlok velük, és őrzöm is őket, mivel sajnos sok a méhlopás.

Vándortanyára érkezve

– Most tél van. Mi a helyzet az állatokkal?

– Plusz 10°C alatt nem repülnek a méhek, megdermednek és lelassul a mozgásuk, ilyenkor bent vannak a kaptárban, a telelőfürtben összegyűlnek, a keretekben lévő mézet fogyasztják, a fürtben szépen forognak, fűtik egymást.

A méhanyák több évig is élnek és tartják össze a családot. A méhészektől függ, hogy mikor cseréli a méhanyáit, én – ha lehet – kétévente lecserélem azokat. A rosszabb képességűeket akár gyakrabban is, akár minden évben is megpróbálok helyettük jobb képességűeket betenni. Elvileg akár 5-6 évig is elélhet egy méhanya, de ez attól is függ, hogy mennyire „hajtja le” a méhész, vagyis mennyire kényszerítik az anyát arra, hogy minél többet petézzen. A méhek főszezonban 6-7 hétig élnek. A téli időszakot (6 hónap) pedig egészségesen jól átvészelik.

Kaptárkészítés (Fekte László méhész téli elfoglaltsága)

– Mit javasolna azon bioméhészeknek, akik keresik az atka elleni védekezés módszereit?

– Méhésztársaimnak azt tudom javasolni, hogy védekezés után mindig ellenőrizni kell a családoknál az atkahullást, és bármilyen szert is alkalmaznak, más bioban engedélyezett szereket is vonjanak be a védekezésbe kontrollképpen. Próbálják meg a méhek természetes védekezőképességét megőrizni természetes anyagok segítségével.

Tavasszal általában repcére is szoktam vándorolni. Szerencsére a telephelyen a Tisza-szélen, vad részek is vannak, ahol nem sok a gyümölcsös. Viszont én inkább akácra készítem fel őket. A gyengébb családokat összerakom. Azonkívül még napraforgóra szoktam őket vinni, a legnagyobb távolság, amit eddig megtettünk, 220 kilométerre volt az otthonunktól. Persze ehhez kell egy kis beruházás, eszközök, hogy tudjunk vándorolni.

Megfigyeléseim, tapasztalataim szerint a változékony idő, a rengeteg eső, a hosszú, száraz idő és a nagy meleg egyaránt befolyásolja a méhek fejlődését és kihat a viselkedésükre is. A méhek azt szeretik, ha nem zavarják őket nagyon. Én megpróbálom minél rövidebb ideig kezelni, zavarni őket, hogy minél hamarabb vissza tudjanak állni a saját kis kerékvágásukba és tudják folytatni a belső munkálataikat. Én csak kicsit játszom közre abban, hogy ők jól dolgozzanak.

– Mennyi mézet tud termelni?

– Ha tavasztól egészen őszig vándorolok a családokkal és több növénykultúrára viszem a méheimet, akkor egy-egy méhcsalád 80-100 kiló mézet is tud termelni. Méhészkedésem évei alatt majdnem minden Magyarországon létező kaptár típusában méhészkedtem már, beleértve a konténeres méhészkedést is. Úgy gondolom, hogy a mostani kaptáraimmal és kereteimmel lehet az egyik leghatékonyabban tiszta, fajtamézet termelni, családonkénti kilogrammban sem marad el a többi kaptártípustól. Ez a kaptár, a rakodókaptár.

Konténerekkel az akácerdőben

– Hol tudja értékesíteni a mézet?

– Tagja vagyok egy bioszövetkezetnek és ezen keresztül szoktam értékesíteni minden évben. A terveim között szerepel, hogy valamennyi mézet biopiacon is szeretnék majd értékesíteni.

Bolgár László
(Biokultúra 2011/1)

 

*A szerkesztő megjegyzése: A furettó hagyományos méhészek által is jól ismert eszköz, elsősorban a náluk engedélyezett szerekkel (amitráz) történő atkairtásra. A lényeg, hogy mikroszkópikus nagyságú részecskékre porlasztva jut a szer a kaptárban lévő családra. Kb. 1 cm3 anyagot úgy porlaszt, hogy normál körülmények között 3 m3-nek felelne meg. Az „eredeti” leírásban az atkaölőszert (amitrázt) finomított petróleumban! kell higítani (30-50  cm3 vegyszert 1 literben).