Tanácsok nemcsak kezdő bioméhészeknek
Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben – részben különböző támogatási programok hatására, részben egyéb megfontolások miatt – több bioméhész partnerrel gyarapodott az ellenőrzött méhészetek köre.
Minden partner természetesen számos egyéni sajátosságot hordoz, mégis megpróbálom az általánosan alkalmazható, fontosabb – most elsősorban az ellenőrzéshez, majd tanúsításhoz szükséges – feladatokat összegezni. Amennyiben megszületett az elképzelés, majd a döntés, hogy biogazdálkodást – esetünkben méhészetet – kívánunk folytatni, az első feladat a kapcsolatfelvétel az ellenőrző és tanúsító szervezettel. A feltételrendszer ismerete mellett a konkrét szerződéskötéssel indulhat hivatalosan is a tevékenység. Az internet használata megkönnyítheti a további adminisztratív munkát is, mert a legtöbb ajánlott, illetve kötelező adatlap a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. honlapján letölthető a Dokumentumtár menü, ezen belül Termelők dokumentumai/Méhészet alatt.
A sok címszó közül kiemelhetjük az Ökológiai üzemleírást. Ezt a több oldalas összefoglalót minden méhésznek az első ellenőrzésre kell elkészítenie. Lényegében pontokba szedve az egész tevékenységünk fontosabb technológiai leírását tartalmazza a rendelkezésre álló területekkel (telephely, vándortanyák térképe a röpkörzetben található méhlegelővel), valamint a különböző eszközrendszerekkel (raktárak, gépek, jármű stb.). Az egyes részek értelmezéséhez segítséget nyújthatnak a közelben működő elhivatott bioméhészek, a megyei méhészeti szaktanácsadók és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. munkatársai is. Ez a dokumentum több évig is érvényes lehet. Amennyiben változás történik, csak az adott részben kell elvégezni a módosítást.
Milyen módon lehet egy méhészet bio? Erre általában két lehetőség van, ami az átállás idejében jelentősen különbözik, közvetlen átállt lesz, vagy a saját állomány átállítása, ahol a viaszcsere ideje határozza meg az átállási idő hosszát, ami 1-4 év lehet.
- A közvetlen átállás lehetősége. Az új partner egy már korábban tanúsítással rendelkező bioméhészetet, illetve annak méhcsaládjait vásárolja meg, a méhcsaládot lépeken, kaptárral (vagy anélkül, a szükséges, éves műlépkészlettel és tartalék viasszal).
- A saját állomány átállítása. A már meglévő, konvencionális = nem bio méhészetünkkel kezdjük meg a ökológiaia Alap-feltételrendszer szerinti ún. átállási folyamatot.
A közvetlen átállás lehetősége
A tervezett beszerzés előtt fontos, hogy rendelkezzünk kellő szakmai ismerettel. Méhészet esetében feltétlenül javasolt a szakképesítés megszerzése, továbbá lehetőség szerint még saját állomány nélkül is a néhány éves „inaskodás” más méhészet(ek)ben a gyakorlati tudás megszerzésére, elmélyítésére. Nagyon szeszélyes lehet pl. az évjárathatás, ezért 1-2 év tapasztalata félrevezető is lehet a hosszabb távú – és nagy családszámmal történő – tervezésben.
A bioméhészetből történő vásárlásnál lényeges a pontosítás. Szerződésben rögzítsük, hogy mit vettünk meg (nem elég a méhcsaládok száma, szükséges a kaptártípus, keretméret-és azok száma, a családok népessége, lépkészlete stb.) Természetes kiegészítés az eladó eredeti Minősítő Tanúsítvány (zöld, hologrammos lap) másolata és az érvényes méhegészségügyi igazolás is.
Minden naptári év elején a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Éves adatközlő lapot küld minden partnernek, amelyet a Vándorlási terv melléklettel együtt, március 31-ig kitöltve küldjünk vissza a szervezethez. Ez fontos dokumentum, késedelmes postázása – komoly – szankciót vonhat maga után. Javasolható tehát, hogy a másolatát őrizzük meg.
A márciusban tervezett vándorlás számos tényező miatt módosulhat. Ennek bejelentésére szolgál a Dokumentumtár menü/Termelők dokumentumai: Az évközbeni változások bejelentésére szolgáló formanyomtatványok pont alatt a Vándorlás változása letölthető lap, amelyen már a módosított, ténylegesen felkeresendő vándortanyá(k)ról adhatjuk meg a kért adatokat: milyen növény, hol, kinek a tulajdona, a röpkörzetre vonatkozó térkép stb.
Nézzük tovább a várható tevékenységeket és az ehhez tartozó kötelezettségeket is!
A már bio tanúsítással rendelkező állomány előnye, hogy itt nincs már átállás idő, így ha a többi feltétel (kezelés, méhlegelő stb.) megfelelő, a termék – a méz – tanúsítható lehet. Ebben az esetben az alábbiakra figyeljünk.
A méhcsaládokat gyakran nem teljes lépkészlettel kínálják eladásra. Így előfordulhat, hogy pl. az ½ NB rakodó kaptárnál 2 fiókon megvesszük az állományt, vagy a 18 keretes NB fekvő kaptár esetén 6-10 lép is jelenthet egy jó családot (pl. évszaktól függően), azaz nincs meg a méztermeléshez szükséges további lépkészletünk.
Mi a teendő? Természetesen további építtetésre lesz szükségünk, ami jó időjárás, hordás és erős méhcsalád esetén nem is jelentene gondot. Kérdés az, hogy honnan származik a viasz, illetve a műlép. A már tanúsított bioméhészetek selejtezésre/kiolvasztásra váró, régi lépei adhatják a műlépnek felhasználható viasz alapját, azaz a bioviaszt, ami így visszaforgatható a rendszerbe. A probléma az, hogy a megvett szerény lépkészletből az új tulajdonosnak még nemigen jut selejtezésre, hiszen akkor tovább nő a lépkészlet hiánya. Hazánkban, kereskedelmi forgalomban gyakorlatilag alig van öko tanúsítással rendelkező viasz, vagy műlép, ezért az indulásnál ennek elérhető forrása is a bioméheket eladó bioméhész lehet.
További lehetőség a saját állományból származó fedelezés és egyéb szűzépítmények felhasználása is, ezek mennyisége azonban korlátozott. Ausztriából is szereztek már be bio tanúsítással rendelkező viaszt dunántúli méhészek.
A saját állomány átállítása
A saját konvencionális állomány átállítása természetesen hosszabb időt igényel, de a gyakorlattal és a családok intenzív termeltetésével a biztonságos méhészkedés jól megoldható. Az átálláshoz szükséges viasz/műlép mennyiségét célszerű akár a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-be történő bejelentkezés, szerződéskötés előtt felmérni a reális terv készítéséhez – belépés időpontja, építtetés lehetősége már a tavaszi hordási szezonban. Így, már az első évben is megfelelő minőségű, igazolt származású alapanyagot használhatunk fel az építtetésre.
Egy példa: 50 méhcsaláddal tervezzük az átállást, ezek 18 keretes NB kaptárban vannak. Családonként a teljes lépkészlet cseréje kb. 2 kg műléppel valósítható meg (néhány év alatt). Fedelezésből, zúg építményekből nyert saját viasszal kb. a 2 kg-nak 20-30%-a termelhető meg, így családonként megközelítőleg az adott kaptárban 1,5 kg viasz/műlép beszerzésére lesz szükség.
A kaptárak és a lépfelületek változhatnak, így a fenti becsült értékeket korrigálhatjuk. Hazánkban az említett méret „termelőképes”, azzal kb. megegyező egy négy fiókos ½ NB rakodó, illetve egy 24 kerettel használt Hunor rakodó kaptárral is.
Az átállás alatt, természetesen a feltételek betartása mellett, a lépkészlet megújításának ideje jelentősen évjárat és méhlegelő függő. Az átállás alatt az „erőltetett” építtetés nem mindig eredményes és gazdaságos.
Külön nyilvántartást kell vezetni a termelt viaszról és a beszerzett műlépről.
Ne tévedjünk: átállás alatt, a régi, selejtlépekből nyert (saját) viasz nem alkalmas bio minőségű műlép előállítására! Az ellenőrzés előtti időben alkalmazott, bioban nem engedélyezett számos atkaölő szer maradványát sokáig hordozza a kaptárban több évig használt lépkészlet és az abból kiolvasztott viasz (lásd pl. az OMME 2013-as monitoring vizsgálat eredményeit).
Az átállás befejeztével tanúsítható lesz az állomány, illetve adott mézfajták. Hogyan történik ez?
Az ellenőrzések során rögzítjük a változásokat a lépkészlet cseréjében, pl. 40-70%. Amikorra a méhész befejezi ezt (100%), a rákövetkező ellenőrzés is megerősíti, majd tanúsítható az állomány. Ehhez tartozik a már említett folyamatos adatszolgáltatás, pontos anyagforgalom, raktárkészlet – beszerzett anyag és állománykezelés, családkezelési nyilvántartás.
Minden esetben beküldendő a vándorlások fontos kelléke a térkép és az állategészségügyi igazolás, valamint a vándorlási be- és kijelentő lapok. Az átállás fontos célja a tanúsítható termék, többnyire méz előállítása. Itt az öko tanúsíthatóság feltétele a már bio méhcsalád mellett, a méhlegelő „környezete”. Kizáró ok pl. a röpkörzetben (3 km) lévő autópálya, valamint a konvencionális (intenzív, vegyszeres) növénytermesztési technológia is (pl. repce, napraforgó). A Készletre vételi jelentéssel kell a termelőnek közölni, hogy milyen mézből mekkora termése lett, majd az ellenőrzést, értékelést követő pozitív tanúsítási folyamat végén kaphatja meg a méhész a Minősítő Tanúsítványt, amely az adott termelést követő év végéig érvényes. Ez az ökológiai gazdálkodásból származó mg-i termékek előállítására és/vagy forgalmazására vonatkozik. Esetünkben ezek „állati termékek”, az üzem típusa: méhész. Az ehhez tartozó második lap a „Melléklet”, amely az adott évben érvényes. A termelő adatai mellett a termelő ökológiai méhcsaládok számát és pl. a tanúsított mézfajtákat tartalmazza, de itt szerepelhet egyéb ökotermék is, pl. viasz, propolisz, egyéb.
A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végzi az ellenőrzést és tanúsítást. Ennek megfelelően a tájékoztatási feladatoknak is igyekszik magas szinten eleget tenni. Az elmúlt években többször szervezett információs emléknapot, szakmai konferenciát a bioméhészek számára is. Jelentősége felbecsülhetetlen, mert az ökológiai termelés specialitásira hívja fel a figyelmet. Mindazonáltal az említett fő feladatokkal etikailag sem fér össze a napi szaktanácsadás. Érthető, mivel: ugyanaz adna szaktanácsot, mint aki ellenőriz.
A Magyar Biokultúra Szövetségben működő civil szakmai szervezetek jól megválasztott időpontokban évente adhatnak erre megoldást előadások keretében (ORBITA = Országos Bioméhész Találkozó), amely jobban tájékoztathatja a bioméhészeket az ökológiai szempontok gyakorlati megvalósításáról, az éves eredményekről, tanulságokról, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. előírásainak és rendelet módosulásának értelmezéséről. Ezen a téren sok még a tennivaló! Másik lehetőség az OMME megyei szaktanácsadói hálózata. Jelenleg a Hajdú-Bihar és a Pest megyei szaktanácsadó egyben bioméhész is! Ez az országos konvencionális és bioméhész arányhoz viszonyítva jelentős, mivel így a 20 megyei szaktanácsadó 10%-a bioméhész is.
Dr. Szalai Tamás
(Biokultúra 2013/5)
