2019 jan 07

A Biovilág hírei (Biokultúra 2018/6)

0 Comment

Az önporzó napraforgó méhészeti hatásai

Az 1400 tagot számláló, másfél évtizede működő Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének Siófokon nemrégiben mintegy kétszáz méhészeti szakember előtt megrendezett kongresszusán Nagy István agrárminiszter az ágazat problémáiról, kihívásairól, a méhcsaládok számának csökkenéséről és az önbeporzó napraforgóról beszélt. A tárcavezető felkérte az agrárkutató intézetet az egyre nagyobb területen vetett önporzó napraforgó hatáselemzésére, ugyanis az önporzó növény kedvezőtlenül befolyásolja a méhészet eredményeit. A megcélzott termésbiztonság ellenében a biodiverzitás sérül, mivel az effajta növény nem ad nektárt. A Magyarországon termelt mézfajták közül a napraforgó a teljes mennyiség 34 százalékát teszi ki, megelőzve a repcemézet és az akácmézet is. A hazai gazdálkodók a napraforgó vetésterületének több mint felén már önporzó fajtát vetnek.

A magyar méz minőségét tekintve piacvezető kategóriába tartozik a világon, azonban a miniszter kiemelte, hogy már nem fenntartható, hogy a hazánkban termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben értékesítik.

A magyar méznek fontos piaca lehet Kína, amely bár az egész világot elárasztja mézzel, mégis tehetős rétege kiváló minőségű magyar mézet akar venni, akár 6-10 ezer forintos üvegenkénti áron is. Szakmai összefogással, a mézfogyasztás népszerűsítésével jelentősen javulhatna az ágazat jövedelemtermelő képessége.

A rendezvényen egyebek mellett a környezetváltozásnak a méhészetre gyakorolt hatásairól, a bioméhészetről, az akácméz pollentartalmának meghatározásáról is szó esett.

Hazánkban jelenleg mintegy 20 ezer méhész tevékenykedik. A termelésben és értékesítésben megvalósuló együttműködés által, a világon tapasztalható méhpusztulás ütemét látva rövid időn belül hazánk a kontinens legsűrűbb méhpopulációjával büszkélkedhet. (Forrás: https://agronaplo.hu)


Biomassza a fenntartható Európáért

Az Európai Unió Bizottsága november elején cselekvési tervet terjesztett elő az Európa társadalmát, környezetét és gazdaságát szolgáló, fenntartható és körkörös biomassza alapú gazdaság kialakítására. Az Unió 2018-as helyzetét bemutató jelentését követően Juncker elnök, valamint Timmermans első alelnök szándéknyilatkozatot tettek közzé, miszerint az új biomassza alapú gazdaság stratégia része a Bizottság munkahelyteremtő, növekedésserkentő és az EU-befektetések ösztönzésére irányuló tervének.

A cél a megújuló erőforrások fenntartható felhasználásának javítása és fokozása a globális és helyi kihívások kezelésére, mint például az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés. Az emberek élelmezéséhez, a tiszta víz és energia biztosításához szükséges innovációs erőfeszítések a biomassza alapú gazdaságban hatékonyan megvalósíthatók. Az algák tüzelőanyaggá alakításával, a műanyagok újrafeldolgozásával, a hulladékok új bútorokká vagy ruhákká, az ipari melléktermékek bio műtrágyákká alakításával a véges biológiai erőforrások használata racionalizálható. Az áruk előállítása, fogyasztása és selejtezése terén szükséges rendszerszintű változások megvalósításához a biomassza alapú gazdaság fejlesztésével új és innovatív megoldásokat szükséges megfogalmazni. A gazdaság újragondolása, a termelési modellek korszerűsítése nagy lehetőségeket rejt az új, zöld munkahelyek számára. A szemét, a maradékanyagok és a hulladékok értékes termékekké, „zöld” vegyi anyagokká, takarmányokká és textilekké történő átalakításában az EU vezető szerepre törekszik. A fenntartható körkörös biomassza alapú gazdaság létrehozása a hatóságok és az ipar összehangolt erőfeszítéseit igényli. Ennek a közös erőfeszítésnek az irányítására, három fő célkitűzésre alapozva a Bizottság 2019-ben 14 konkrét intézkedést fog elindítani, többek között: a biomassza alapú gazdaság ágazatainak kiszélesítését és megerősítését, a biomassza alapú gazdaság gyors bevezetését Európában, valamint az ökoszisztéma védelmét és a biomassza alapú gazdaság ökológiai korlátainak feltérképezését. (Forrás: https://eip.fm.gov.hu)


Csizmazia Darab József emlékére

A száz éve Balatonfüreden született, 2013-ban elhunyt, Magyar örökség-díjas szőlőnemesítő emlékére szülővárosában, az Anna Grand Hotel árkádja alatt, a panteonban emléktáblát avattak. A helyi önkormányzat, a Balatonvin Borlovagrend és Helytörténeti Gyűjtemény kezdeményezésére létrehozott emléktáblát Hári Lenke, a város alpolgármestere és a város díszpolgárának fia, Csizmazia Darab József leplezte le. Az ünnepségen elhangzott, hogy a szőlőnemesítő munkáját már korábbi időkben is komoly elismerés övezte, fajtáiból több millió Zalagyöngyét telepítettek a volt Szovjetunió, Ausztria, Svájc, az Egyesült Államok és Kína szőlőültetvényein. A több mint 60 évig a környezetkímélő szőlőtermelés szolgálatában tevékenykedő Csizmazia Darab József elkötelezett hirdetője volt az egészséges borfogyasztásnak: gyógybor létrehozását és a szívkórházakban a szőlőterápia alkalmazását tervezte. Szőlészek és borászok tanácsadójaként vallotta, hogy a szőlőt ugyanúgy meg kell érteni, mint az embereket. (Forrás: www.veol.hu)


Pandora szelencéje

Nemrég megjelent új könyvében, melynek címe magyarul Pandora burgonyája: a legrosszabb GMO-k (Pandora’s Potatoes: The Worst GMOs’), a szerző Caius Rommens megtagadja korábbi hivatását és feltárja a génmódosított burgonyák minden rejtett veszélyét, továbbá hogy miért kellene kivonni a piacról. A személyes hangvételű írásában így mondja el történetét:

„A génmódosítás nem mindenki gyerekkori álma. Én sem törődtem ezzel, amikor megkezdtem biológiai tanulmányaimat az amszter­dami egyetemen, de professzorom meggyőzött arról, hogy ez egy jó szakma. Így hát elnyomtam kétségeimet és megtanultam a génmódosítás fogásait. Vakon hittem a munkában, a génmódosítás a részemmé vált. Amikor megkaptam a PhD-t, a kaliforniai egyetemre mentem tovább, hogy segítsem a génmódosítás új irányainak kifejlesztését. A Monsanto támogatta munkámat, így 1995 után a génmódosítás igazi élharcosává váltam. Sok trükköt megtanultam, hogyan változtassam meg a növények tulajdonságait és nem aggódtam a következmények miatt. Az ezredfordulón egy független biotechnológia programot indítottam a J.R. Simplon Company munkatársaként Boise városában, Idaho államban. Olyan génmódosított burgonyát szerettem volna kifejleszteni, amit csodálnának a gazdálkodók, a feldolgozók és a fogyasztók is. A génmódosítás szenvedélyemmé vált és mintegy 5000 különböző gmo-verziót állítottam elő évente, többet, mint bármely más géntechnológus. E potenciális fajtákat üvegházakban termeltük és értékeltük agronómiai, biokémiai és molekuláris tulajdonságaikat. A feltételezésünk az volt, hogy a génmódosított növények biztonságosak. Elfojtottam magamban azt a mindennapos tapasztalatomat, hogy egyetlen génmódosított terményem sem növelte a burgonya erejét, vagy a hozamokat. Ezzel ellentétben a génmódosított fajták legtöbbje hamar kifulladt, klóros, mutáns, vagy steril és legtöbbjük gyorsan kipusztult. A génmódosított burgonyában legalább két olyan toxin akkumulálódik, ami a normál burgonyában nincs benne és az újabb verzióknak még érzékszervi tulajdonságai is elvesznek sütés közben, de ezeket a nemkívánatos tulajdonságokat eltitkolják, már megjelentek a félrevezető statisztikák. Nehéz volt szembenézni azzal, hogy az általam kifejlesztett fajták nem tökéletesek, kétségeim támadtak a munkám értékével kapcsolatban. 2013-ban úgy döntöttem, hogy kiszállok. Fájdalmas volt magam mögött hagyni eddigi életem legnagyobb részét.”

A könyv egyben figyelmeztetés és cselekvésre buzdítás. Remény arra, hogy lesznek olyanok, akik felveszik a harcot a génmódosítás szűklátókörűségével szemben. Idén májusban Michael Gerson rovatvezető azt írta a Washington Post oldalain, hogy a GMO-ellenesség tudományellenesség. Állítását kollégája is megerősítette, miszerint a GMO-ellenesség nemcsak, hogy tudományellenesség, hanem erkölcstelenség is.

Azonban e két újságíró nem tudós. Nem értik az elfogultság és az önbecsapás szintjét, mely a géntechnológusok között létezik. Valójában azoknak, akik a tudományosság mellett foglalnak állást, meg kellene érteniük, hogy a tudomány célja a természet tanulmányozása, és nem pedig annak módosítása. A tudományellenes mozgalom nem az utcákon zajlik, hanem ahogy a szerző írja, az amerikai laboratóriumokban folyik. (Forrás: www.independentsciencenews.org)


Jó minőségű élelmiszert mindenkinek

A Good Food for All magyarul: Jó minőségű élelmiszert mindenkinek elnevezésű kampányt Európa-szerte 25 partner résztvevő szervezi, azzal a jelszóval, hogy „Tegyük Európát fenntarthatóvá mindenki számára”.

A projekt egy 3 évig tartó, ágazatokon átívelő kezdeményezés a fenntartható fejlődés céljainak gyakorlati megvalósítására. Ennek keretében 2030-ra az éhezés teljeskörű felszámolását tűzték ki célul, olyan körülmények között termesztett élelmiszerekkel, melyek a gazdálkodók a fogyasztók és bolygónk számára is kedvező feltételeket biztosítanak.

Manapság olyan világban élünk, ahol az élelmiszerek nagyrésze szennyezett, egészségkárosító vegyszerek felhasználásával készül, melyek a teljes élővilágra, növényekre, állatokra és emberekre egyaránt ártalmasak. Az áruk műanyag csomagolásban kaphatók és a világkereskedelem kapcsán szükségtelenül körbehajózzák a Földet. Az alapanyagokat előállító termelők nem tudnak jól megélni a tevékenységükkel megszerzett jövedelmükből. A minőségi élelmiszerek és a megfelelő tápanyagok világszerte több millió ember számára egyáltalán nem elérhetők.

Az Európai Unió az adófizetők pénzéből jelenleg mintegy 60 milliárd eurót költ a Közösségi Agrárpolitika keretében nyújtott támogatásokra, melyek többnyire tőkeintenzív üzemi gazdaságokhoz kerülnek. Azonban számtalan tanulmány igazolja, hogy az intenzív mezőgazdaság károsítja természetes erőforrásainkat, káros a vadon élő állatokra és hozzájárul a klímaváltozáshoz is. Ideje átállni arra, hogy az élelmiszertermelés gyakorlata táplálja a talajokat, fenntartsa a biodiverzitást és védje vízforrásainkat a szennyeződésektől. Egy olyan élelmiszerelőállító láncot kell működtetni, mely a gazdálkodók és alkalmazottaik számára biztos megélhetést nyújt, az előállított termékek tekintetében pedig biztosítja, hogy azok nem csupán élelmiszerek, hanem valóban tápláló élelmiszerek legyenek. Ennek érdekében valós pénzeket szükséges elkülöníteni a természetre, a környezetre és a klímaváltozás hatásainak kezelésére.

Figeczky Gábor, az IFOAM Organics International globális politikáért felelős igazgatója kiemelte, hogy ideje újragondolnunk élelmiszereink termelését, elosztását és fogyasztását. Szükséges változtatni az eddigi politikai irányelveken, a gazdálkodási rendszereken. A mezőgazdaságra költött közpénzeket arra kell használni, hogy a gazdálkodók valós közjót termeljenek a társadalom számára. Ha ez megvalósul, akkor a mezőgazdaság mindenki számára jó élelmiszereket fog termelni, tisztességes jövedelmet biztosít és óvja a környezetet is. (Forrás: www.ifoam.bio)


Továbbra is bűnös

Amikor Suzanne Bolanos bíró a nagy vihart kavart Monsanto Roundup tárgyaláson jelezte, hogy lehet, hogy megváltoztatja a bíróság döntését, a felperesek tábora a legrosszabbra is felkészült. Végül a bíró a Monsanto által fizetendő kártérítés összegét 289 millió dollárról 78 millió dollárra csökkentette.

Győzelemnek bár nem nevezhető, azonban jó hír is van a döntésben: a bíróság fenntartotta Johnson úr melletti állásfoglalását és a Monsanto elmarasztalását. A cégóriás valójában azt szerette volna elérni, hogy a bíróság vonja vissza egyhangú döntését, miszerint rendkívül nyereséges termékük, a Roundup okozta volna Dewayne Johnson rákos megbetegedését és hogy a vállalat mindig is tudta, hogy a Roundup rákkeltő. Azonban nem ez történt. Mindenki örülhetett, aki valaha is harcolt a Roundup piacról történő kivonásáért, s aki mindig is szerette volna elszámoltatni a Monsantot az általa elkövetett bűnökért.

A bíró október 22-i döntése nem csak a Monsanto ügyvédeit keserítette el, hanem a Monsanto új tulajdonosát, a Bayert is. Számoljunk! Több ezer hasonló jogi ügy van folyamatban, Johnsonéhoz hasonlóan, melyben a felperesek azt állítják, hogy a Roundup használata rákos megbetegedéseket idézett elő. Egyes hírek szerint mintegy kilencezer ilyen ügy van jelenleg a bíróságokon. A Bayer részvényesei is gyorsan utánaszámoltak, s kiderült, hogy a Monsanto felelőssége elérheti a 800 milliárd dollárt. Hogy érzékeltessük ennek nagyságát, a Bayer-Monsanto vételi ajánlata 57 milliárd dollárba került. Többé már nem beszélhetünk tehát vagyonról a Bayer és részvényesei tekintetében. Egy német elemző becslése szerint a Bayer vesztesége jelenleg mintegy 57,7 milliárd euró, azaz mintegy 65, 8 milliárd USA dollár.

A bíróság döntése, még a csökkentett kártérítési összeg ellenére is reményt ad arra, hogy folyamatos nyomás alatt, egyre több tárgyalással, még nagyobb anyagi vesztesége lesz a Monsanto-Bayernek, s hogy az igazság és a tudomány egy napon győzedelmeskedik. Mindemellett az Ökológiai Fogyasztók Egyesülete (Organic Consumers Association) sok más szervezettel együtt arra hívja fel az amerikai iskolák figyelmét országszerte, hogy ne használják többé a Roundupot. www.organicconsumers.org

Ökológiai élelmiszerek fontossága

Az Amerikai Orvosi Egyesület (American Medical Asso­ciation) szakmai oldalain egy nemrég megjelent úttörő tanulmány szerint a vegyszermentes ökológiai élelmiszerek fogyasztása szoros kapcsolatban áll a rákos megbetegedések kockázatának lehetséges drámai csökkenésével. Francia állami tudósok csapata mintegy 69 000 ember étkezési szokásait követte nyomon. Négy évvel később azok, akik a legtöbb ökológiai élelmiszert fogyasztották, 25%-kal kisebb mértékben szenvedtek rákos megbetegedésben.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy bár még tudományosan igazolniuk kell állításaikat, az ökológiai élelmiszerek fogyasztását egyre inkább népszerűsíteni kell a társadalom köreiben, ez ígéretes megelőző stratégia lehet a rák ellen. A rákkal összefüggésbe hozható peszticidek között a gyomirtó glifozát, a szerves foszfát alapú malathion és diazinon szerepelnek.

A tanulmány még több bizonyítékkal szolgál arra, hogy a konvencionálisan termesztett zöldségekben és gyümölcsökben található peszticidek károsak lehetnek. Az ökológiai élelmiszerek fogyasztása az egészségnek és a környezetnek is jobb.

A tudósok 16 különböző ökológiai élelmiszer- és italféleséget vizsgáltak, többek között gyümölcsöket, zöldségeket, szója-alapú élelmiszereket, tojást, tejtermékeket, gabonákat, halat és húst. A környezetvédelmi munkacsoport minden évben megjelenteti a vásárlói útmutatót, mely tartalmazza annak a tucatnyi konvencionális zöldségnek és gyümölcsnek a listáját, amelyekben folyamatosan a legmagasabb a szermaradványok szintje és azt a tiszta tizenötöt, mely a legkevesebb szermaradványt tartalmazó konvencionális élelmiszert sorolja fel. Senki sem akar peszticideket fogyasztani, erre bizonyíték az ökológiai termékek fogyasztásának egyre emelkedő szintje. A tudósok ugyanis egyre többször jelzik az emberi egészséget veszélyeztető tényeket, amire a fogyasztók egyre inkább tudatos fogyasztással reagálnak. (Forrás: www.ewg.org)


Agykárosító peszticidek

Irva Hertz-Picciotto környezetvédelmi epidemiológus, a Kaliforniai Egyetem környezeti egészséggel foglalkozó professzora cselekvésre szólította fel az USA Környezetvédelmi Ügynökségét (Environmental Protection Agency, EPA). A PLOS Medicine újságban megjelent cikk szerzői azt állítják, hogy a szerves foszfátok jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a várandós anyákra és születendő gyermekeikre, mivel figyelem- és emlékezetzavarokat, autizmust és csökkent értelmi intelligencia hányadost idézhetnek elő. 71 országból származó adatok alapján jutottak arra a következtetésre, hogy ezek a vegyszerek olyan mértékű fenyegetést jelentenek a gyerekekre és a terhes nőkre, hogy be kellene tiltani őket, nem csak a klórpirifoszt, de minden szerves foszfát alapú peszticidet.

A szerves foszfátok összetevőit eredetileg az 1930-1940-es években fejlesztették ki humán idegméregnek, melyeket később kisebb dózisban rovarölőként kezdtek használni. Az emberek nagymértékben ki vannak téve e peszticidek hatásainak, széleskörű mezőgazdasági és háztartási felhasználásuk miatt, parkokban, utak mellett, iskolákban és számos közterületen. Az EPA nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a felfedezéseket, hiszen legfőbb ideje korlátozni az összes szerves foszfát alapú peszticidet. A Toxicology című szakmai lapban megjelent 2001-es tanulmány szerzői megfigyelték, hogy a melegebb éghajlatú fejlődő országok lakosai, ahol egy évben akár két-három aratás is lehetséges, nagyobb méretben vannak kitéve a mérgező mezőgazdasági kemikáliák ártalmainak. Közép-Amerika a leginkább érintett régió, ahol a mezőgazdaságban használható vegyszerek törvényi szabályozása nem olyan szigorú, s ahol ezért sokkal mérgezőbb és olcsóbb kemikáliát használnak, komoly akut egészségügyi problémákat, helyi és globális környezetszennyezést okozva.

Korábban az USA-ban számos szerves foszfát alapú peszticidet, beleértve az azinfosz-metilt, klórpirifoszt, diklór­foszt, malationt még azelőtt engedélyezték rovarirtóként, mielőtt vizsgálták volna azok ökológiai és humán egészségügyi hatásait.

A tanulmány szerint legalább egy tucatnyi szerves foszfát alapú peszticidet a Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) már korábban kiemelten veszélyesnek nyilvánított, Mexikóban azonban továbbra is használják. Az USA-ba rengeteg árut importálnak Mexikóból, ezért ezek a hírek kiemelten fontosak az amerikaiak számára. Eggyel több ok számukra arra, hogy felhagyjanak a konvencionális termékek fogyasztásával, helyette ökológiai élelmiszereket vásároljanak, amilyen gyakran csak lehetséges. Ma már több mint 40 szerves foszfát alapú peszticidről, beleértve a legszélesebb körben használtakkal, az EPA és a WHO, valamint a FAO is úgy tartja, hogy nagymértékben káros az emberi egészségre. Az USA törvényhozása már 26 szerves foszfátot betiltott, az Európai Unióban 39 szerves foszfátból 33 a betiltott szerek száma. (Forrás: www.organicconsumers.org)


A glifozát és a dikamba herbicidek növelik az antibiotikum rezisztenciát a baktériumokban

Az Új-Zélandon működő Canterbury Egyetemen készült új tanulmány szerint a világ két legszélesebb körben használt növényvédőszere, a Roundup és a Kamba növeli a baktériumokban az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát, mely egy adott faktornak köszönhetően 100 000-szer gyorsabban zajlik le, mint az herbicidek nélkül történne.

Jellemzően mindkét növényvédőszert génmódosított növényféléken alkalmazzák, melyeket arra fejlesztettek ki, hogy jól tolerálják az említett szereket. Egy új tanulmány megerősíti annak bizonyosságát, hogy az ipari méretekben alkalmazott herbicidek intenzív hatással lehetnek a baktériumokra, negatív következménnyel a gyógyszerek bakteriális fertőzések kezelése során érvényesülő kedvező adottságaira.

Az új vizsgálat fontos megállapítása az volt, hogy még azokban az esetekben is, amikor a herbicidek növelik az antibiotikumok toxicitását, egyidejűeg jelentősen megnövelik az antibiotikum rezisztencia mértékét is, ami a szerzők szerint az antibiotikumok nagyobb mértékű használatához járulhat hozzá mind a mezőgazdaságban, mind az orvostudományban. Korábban ezek a kutatók azt találták, hogy a Roundup, a Kamba és 2,4-D vagy az aktív összetevők önmagukban is nagyon gyakran növelték a rezisztenciát, de néha növelték a potenciális humán patogének, mint például a Salmonella enterica és az Escherichia colival szembeni fogékonyságot is, az adott antibiotikumtól függően. Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy amikor egy gyógyszer vagy más vegyi anyag hatásosabbá teszi az antibiotikumokat, akkor ez jó dolog. Ugyanakkor az antibiotikum alacsonyabb koncentrációban is hatékonyabbá tehető az ellenállóképesség javításában.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az antibiotikumok használatának csökkentése vagy újabbak felfedezése sem jelenthet megfelelő stratégiát az antibiotikum alkalmazását követő változások elkerülésére. Ennek az az oka, hogy a baktériumok más, nem antibiotikum jellegű vegyi anyagok hatásainak is ki vannak kitéve, amelyek hajlamosítanak arra, hogy az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia gyorsabban kifejlődjön. Így az antibiotikum-rezisztencia akkor is megnőhet, ha a teljes antibiotikum-használat mértéke csökken. (Forrás: www.gmwatch.org)


Az európai talajok fenntarthatóságának lehetőségei

Az EU, Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiáit összefogó Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) a napokban jelentést adott ki „Az európai talajok fenntarthatóságának lehetőségei” címmel. A kiadvány felhívja a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy tenniük kell a kontinens talajainak védelméért.

„A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést, csökkenti a talaj termékenységét, rontja a szerkezetét, vízmegtartó képességét. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a témákat. A degradáció nemcsak a környezetet érinti, hanem az emberi egészséget és a megélhetést is” – mondta Michael Norton professzor, az EASAC környezetvédelmi igazgatója.

Az élelmiszer-biztonság és a környezet állapotának romlása más tényezők mellett a talajerózió következménye is. A talajok nem állnak rendelkezésünkre korlátlanul, ezért folyamatos megújulásukról gondoskodni kötelességünk. A jelentés a klímaváltozás, az erdőirtás és a tartós talajpusztulás, a biodiverzitás, a bioüzemanyagok, az egészség és a közös agrárpolitika témaköreit érinti.

A dokumentum megírásában a magyar kutatók közül Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem professzora, lektorálásában pedig Tóth Gergely, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanára vett részt. A talajromlás globális tendenciáinak megfordításában, a természeti erőforrások védelmében, az emberi jólét biztosításában elengedhetetlenül fontos a talaj fenntarthatóságának biztosítása, melyhez az említett kiadvány számos megvalósítandó célt és feladatot megfogalmaz. (Forrás: https://mta.hu)

Válogatta és fordította:
Kiszely Klára
(Biokultúra 2018/6)

[top]