2015 nov 27

A burgonyabogár elleni védekezés lehetőségei az ökológiai gazdaságban

Nincs hozzászólás

Az ökológiai gazdálkodásban is a talajlakó kártevők és a levéltetvek mellett a burgonyabogár (Leptinotarsa decem­lineata) a burgonya legjelentősebb állati kártevője. A lap olvasói előtt jól ismert a károsító, és bőségesen állnak rendelkezésre szakkönyvek, szakcikkek, amelyek részletesen ismertetik a károsító rendszertani besorolását, alaktanát, biológiáját, ezért ezek ismertetésétől eltekintünk. Azokban a részekben, ahol a leírásra kerülő alkalmazott védekezési eljárás épít a rovar biológiai, viselkedési sajátosságaira, ott ezekre is kitérünk. Míg a szokványos gazdaságok növényvédelmi beavatkozásai a mai gyakorlatban szinte kizárólag a programszerű permetezésekre korlátozódik, addig az ökológiaiban csak több eljárás kombinálásával tudják megakadályozni a jelentős kártételt. Az alkalmazható eszköztár az alábbi elemeket tartalmazza.

✓ 1. Agrotechnikai védekezés

A károsító korai betelepedését jelentősen lehet mérsékelni – ott, ahol erre adott a lehetőség – a burgonya táblák megválasztásával. A talajban telelő imágók tavasszal gyalogosan, esetleg rövid repülésekkel keresik meg tápnövényeiket. Az előző évi területektől való távolság növekedésével csökken a betelepülés mértéke. Egyes vizsgálatok szerint, ha 300 m távolságra van a következő évi tábla, akkor az áttelelő imágók fele megtalálja, ha 800 m-re, akkor hozzávetőlegesen csak 20%-a.

Alkalmazható eljárás, hogy 2-3 sor korai vetésű burgonyát ültetnek a burgonyatermesztésre szánt tábla szélére, amely a migráló rovarok jelentős részét megállítja. A bogarak a később ismertetett anyagokkal, eljárásokkal itt elpusztítandók, mert ha ez elmarad, akkor a vándorlás tovább folytatódik. Megfigyelések szerint a csalogató sorok legfeljebb 2-3 napig képesek feltartóztatni a betelepülést.

A fajta megválasztása a burgonyabogár elleni védekezésben eddig gyakorlatilag nem bírt jelentőséggel. Még hiányoznak az ellenálló fajták a fajtakínálatból, bár erőteljes kutatások folynak az ilyen fajták előállítására. A keresztezésbe különböző vad Solanum fajokat vonnak be, amelyek morfológiai (szőrözött, ragadós felszín) sajátosságai, vagy a bogár táplálkozására kedvezőtlen összetételük miatt lehetnek sikeres keresztezési partnerek. Csábító gondolat lehet a Bt. kukorica mintájára kifejleszthető genetikailag módosított Bt. burgonya, de fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen növények termesztése nem egyeztethető össze az ökológiai gazdálkodással.

A kártétel mérséklésében a gabonaszalmából készített mulcs (aprított szalmával a sorköz takarása) előnyös hatását azzal fejti ki, hogy a talajon nehezebbé teszi a bogár mozgását, és egyidejűleg igen kedvező mikroklímát biztosít az – ökológiai gazdaságban jelentősen felszaporodó – futóbogaraknak, amelyek a növényekre felmászva szívesen fogyasztják az 1.-2. stádiumú lárvákat.

A kártétel mérséklésében a növénytársítás is segítséget nyújthat, erre a fokhagyma, a zab, a bab és a koriander a leginkább alkalmas partner.

✓ 2. Fizikai, mechanikai védekezés

A korai betelepedés mértékét korlátozni lehet műanyag fóliával bélelt bogárfogó árok kialakításával, ennek hazai alkalmazásáról nem rendelkezünk adatokkal. Az árok falának dőlésszöge meg kell hogy haladja a 45 fokot, mert ekkor a beesett bogarak közel 90%-a képtelen kijutni belőle. Létezik hordozható, föld feletti, telepíthető változata is.

A bogár és a növény eltérő hőtűréséből adódóan alkalmazhatók az egyébként termikus gyomirtásra is használt, propán-bután gázzal működő égető berendezések is. Kelő állapottól 15 cm-es növénymagasságig (ezután a növény is érzékenyebbé válik) használható ez az eljárás, a jól beállított gép, megfelelő haladási sebesség mellet képes elpusztítani kifejlett bogarak 80%-át is. Fontos, hogy a kezelés nagy melegben történjen, amikor a bogarak a növény csúcsán tartózkodva táplálkoznak.

Hatékonyak a különböző bogárgyűjtő gépek is. Az egyik ilyen gép működése a bogarak (főként az imágók, kisebb részt a nagyobb lárvák) menekülési reakciójára épül, vagyis arra, hogy azok fizikai ingerek hatására levetik magukat a növényekről. A gépek a növényeket megrázzák és a leeső bogarakat összegyűjti egy – a bakhát mélyén csúszó – vályú. A vályú időnkénti kiürítésével elpusztíthatók a begyűjtött imágók. Természetesen a növényekre visszakapaszkodó bogarak miatt az eljárás többször megismétlendő.

Bogárgyűjtő gép vályúja
Bogárgyűjtő gép vályúja (Fotó: internetről)

Az üzemi védekezésben a Bacillus thuringiensis var. tenebri­o­nis készítményekkel együtt igen hatékony az eljárás, mivel a gép főként az imágókat gyűjti, a készítmény pedig a fiatal lárvákat pusztítja.

A másik bogárgyűjtő gép erős vákuum alkalmazásával leszívja a bogarakat a növényekről. Ezek a gépek a lárvákat az imágókhoz hasonló arányban gyűjtik. Korábban hátul függesztett berendezések készültek, ma inkább elől függesztettek. A hátul függesztett gép esetében az erőgéptől megijedve a bogarak egy része a növényről leveti magát, és így felszippanthatatlanná válik, amíg ez a jelenség az elől függesztett gépnél nem fordul elő, ezért ez a hatékonyabb. Lassú haladás (2,5 km/h) és 23 m/s szélsebesség körül a gépek gyűjtési hatékonysága meghaladhatja a 75%-ot. A teljes terület fátyolfóliás takarása igen hatékony, de nagyon költséges eljárás.

Pneumatikus burgonyabogár gyűjtő gép
Pneumatikus burgonyabogár gyűjtő gép

✓ 3. Biológiai védekezés

A hasznos parazitoidok bevetése szinte sehol nem hozott számottevő eredményeket. Ezzel szemben egy rovarpatogén gomba (Beauvaria bassiana) már sikeresebben alkalmazható és nagyon hatékonyak a fonálférget tartalmazó védekező szerek (Heterorhabditis fajok inkább, mint a Steinernema fajok), Magyarországon ilyen fonálféreg készítmények a talajkezelésre engedélyezett Nematop (Heterorhabditis bacteriophora) és a Nemastar (Steinernema carpocapsae).

A legismertebb forgalmazott baktérium tartalmú készítmény a Novodor FC (Bacillus thuringiensis var. tenebrionis hatóanyaggal), amely a hazai ökológia burgonyatermesztők alap „vegyszere”. Sikeres alkalmazásához a következőket kell tudni:

  • csak a lárvákra, legjobban az L-1 stádiumban levőkre hat, az első kezelést akkor érdemes végezni, amikor a tojások 10-20%-a már kikelt;
  • a lárvák aktív táplálkozásának időszakában (amelyik napon a hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 24°C-t) kell kijuttatni;
  • kerülni kell a táplálkozásgátló anyagok egyidejű, vagy röviddel megelőző használatát (a réz tartalmú szerek is így hatnak);
  • a rovarok a Bt. tenebrionis hatására lassan pusztulnak el, mivel a baktérium méreganyagai először a kártevő tápcsatornáját károsítják. A kezelés után még napokig élő lárvák miatt sokan hatástalannak tartják a szert és „rápermeteznek”, pedig a permetezett levél (vagy petehéj) elfogyasztása után a lárvák gyorsan megbetegszenek, és a táplálkozással (kártétellel) egy-két órán belül felhagynak. Fontos megjegyezni, hogy a Novodor FC készítmény nem aktív baktériumokat tartalmaz, hanem azok által termelt toxinokat és stabil spórákat, így a készítmény nem igényel hűtést és ugyanolyan sokáig eltartható, mint egy hagyományos rovarölő szer.

✓ 4. Mikoroorganizmusok által előállított anyag

Külföldön és itthon is a szokványos gazdálkodásban is elterjedten használják az ökológiai gazdálkodásban is használható spinozadot a burgonyabogár elleni védekezésben. A hazai engedélyokirat a spinozad hatóanyagú készítmények közül a Laser rovarölő permetezőszert engedélyezi a burgonyabogárral szemben kipermetezni. A spinozad egy széles hatásspektrumú rovarölő hatóanyag, a hasznos élő szervezetek jó részére is mérgező. Emellett hatásmechanizmusának köszönhetően – ingerületátvitelt gátló anyag (idegméreg), a sejtmembrán Na+ és Cl- forgalmát befolyásolja – könnyen kialakulhat ellene rezisztencia a kártevőben, ami miatt maximum kétszer alkalmazható egy szezonban. Ráadásul a várakozási idejére is figyelni kell, ami burgonyában 14 nap. Mindezek miatt a megfelelő növényvédelmi technológiában a szerrotáció betartása a spinozad esetében különösen fontos.

✓ 5. Növényi rovarölő szerek használata

Az ökológiai gazdaságokban világszerte alkalmaznak ilyen készítményeket a burgonyabogár ellen akkor, ha az eddig felsorolt eljárások nem nyújtanak kellő védelmet. Alkalmazásuk során – az azadirachtin ebből a szempontból a legkedvezőbb – a hasznos szervezetek pusztulásával is kell számolni. Az azadirachtin (a neem-fa magkivonata) és a piretrin alkalmazása hatékony a burgonyabogár ellen. Természetes piretrin-tartalmú (természetes piperonil-butoxiddal szinergalizált) készítmény az Aquapy, amely hatóanyagai alapján használható az ökológiai gazdálkodásban, sajnos használati engedélye csak biocid termékként az élelmiszer raktárak fertőtlenítésére szól.

A neem-fa eredetű NeemAzal-T/S Nyugat-Európában a burgonyabogár elleni védekezés meghatározó készítménye, sajnos hazai engedélyokirata kizárólag hajtatott paradicsomra, almára és a vadgesztenyére szól.

✓ 6. Táplálkozásgátlók és egyéb anyagok alkalmazása

Igen sok anyagról – főként növényi kivonatokról – ismert, hogy táplálkozás-gátlóként hatékonyak a burgonyabogárral szembeni védekezésben. Közülük is kiemelkedik a – már említett – neem-kivonat, a piretrin esetében pedig az ölő hatás időtartamán túlnyúló riasztó hatással számolhatunk. Adatokkal rendelkezünk arról, hogy szervetlen rézsók (a rézterhelés korlátozása miatt már nem ajánlható, de korábban erre épült a burgonyabogár elleni ökológiai védekezés), gipsz, finomra őrölt búzaliszt, és a diatóma-föld hatékonyan kombinálható egyéb eljárásokkal, anyagokkal. Termelői tapasztalatok szerint – amelyet már e témában született dolgozatok is igazolnak – a begyűjtött bogarak teteméből készített permetező anyag rendkívül hatékony riasztószer az imágók távoltartására.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szokványos növény­termesztéssel szemben nincs egyetlen olyan vegyszer sem, amelyik alkalmazásával teljes biztonsággal megvédhető a burgonya a bogarakkal szemben, de rendelkezésre állnak olyan eljárások és anyagok, amelyek kombinálásával elkerülhető a jelentős kártétel.

Dr. Roszík Péter
(Biokultúra 2015/2)

[felül]