A cseresznye generális kártevők elleni hatásvizsgálat em (effektív mikroorganizmus) probiotikummal

A 2017-ben elkezdett vizsgálataink során részletes áttekintést adtunk a cseresznye tápnövény közösségének változásáról, de az új jövevény károsítók hazai megtelepedésének sajátosságiról is, amely motiválta a kísérletes, összehasonlító vizsgálatainkat annak érdekében, hogy a integrált termesztésben (benne az ökológiai termesztést is) a szintetikus hatóanyagok mellett a természetes és élőflórás probiotikus technológiákat is bemutassuk, a természetelvű mezőgazdálkodás erősítése érdekében.

Az első éves eredményeink bizonyították, hogy az EM technológia nemcsak a talaj és növény kondicionálására, a terméshozam növelésre alkalmas, hanem a károsítók kiszorítására is számba vehető. Az EM technológia kialakítása során elsőként a veszélyes tűzelhalás ellen próbálkoztak, de a más növényi levél és termés bakteriózisok, mikózisok ellen is számba vették.

A Bécsi Egyetem Földművelésügyi (Mezőgazdasági) Karának Kertészeti és Szőlészeti Intézetének Növényélettani és Növény-biotechnológiai Tanszékén bioalmásban az EMA, továbbá EM5 preparátumokat Kőpor és EM Kerámia őrleményekkel kiegészítve toxikológiai tanulmányokat folytattak a beporzó méhekre, a virágzatokra, illetve a termésre vonatkozóan. SPORNBERGER et. al. (2006) megállapították, hogy az EMA és EM5 (riasztó és ellenállás fokozó) preparátumok (2× és 5×-ös koncentrációban), valamint az etalon Hangyasav (0,9%) fitotoxikus károsodást és gyümölcsritkulást nem mutattak Golden Deliciosus fajtában. A Bécsi Egyem Élelmiszertudományi és Technológiai Tanszékének Élelmiszer Mikrobiológiai és Higiéniai Laboratóriuma vizsgálta meg a biotermesztésben fontos biofungicidek hatását az EM mikroba komponenseire.

KNEIFEL et al. (2005) a Cuprofor (Ha. rézoxiklorid, 0,1-0,2%), Netzschwefel (Ha. kolloidkén, 0,3%), Schwefekalk (Ha. kalciumpoliszulfid, 1,0%) és Kokosseife (Ha. zsírsavas K-só, 0,8%), biofungicideket tesztelték a főbb EM mikroba komponensekre, MRS Agar- (tejsavbaktériumokra), élesztő kivonatos Agar- (Rhodopseudomonaden fajokra), valamint YGC–Agar (élesztőgombákra) párhuzamosan.

Antagonista hatásra:

• A) cseppentéssel és EMA felszíni szélesztéssel;
• B) EMA táptalajba keverve + fungicides agarkoronggal.

Diffúziós teszt:

• A) előinkubálva: + EMA szuszpenzió szélesztés a felszínre + inkubálás + Biofungicid az agarfuratba + inkubálás;
• B) előinkubálás nélkül + az A variánssal azonos.

A vakpróbás, kétismétléses tesztelés alapján megállapították, hogy az EMA (aktivált EM) fermentációs komponensei közül egyedül csak az élesztő gomba típusú fajok voltak érzékenyek a teszt folyamán. Sem a réz, sem a növényi szappan (zsírsav sók), valamint a kolloid kén nincs gátlással az EM mikroorganizmusok szaporodására. A kalcium poliszulfid (mészkénlé) közvetlen felszíni érintkezése esetén mérsékelt gátlást (hatáscsökkenést okoz) mutatott az élesztőgombák fejlődésére.

A permetezések során keverhető az aktívát EM a réz, zsírsavó, valamint kolloid kén hatóanyagú szerekkel a vizsgált koncentrációkban. A kalcium poliszulfid (mészkénlé 1%) tank keverék formában nem javasolt, de az EM használatát követően 24 órával már kipermetezhető.

A főbb célunk arra irányult, hogy miként javíthatjuk az EM élőflórás mikroba szuszpenzió hatását, ennek érdekében növényi olaj alapú adalékkal próbáltuk kiegészíteni a permetezéseinket. Látva a második évi eredményeinket, kiszélesítettük a védekezéseket virágzás előttre és utánra is, majd a cseresznyelégy rajzás idején ismerve az előzetes toxikológia vizsgálatok alapján a dózis emelést is megcéloztuk.

Anyag és módszer

2018-ban azonos környezetben folytattuk a megfigyeléseinket és a kísérleti kezeléseket. A sárgalapos színcsapdázást ugyanúgy négy oldalon 1-1 db csapdával végeztük 2 m magasságban. Az első permetezést teljes virágzásban végeztük, összesen négy alkalommal kezeltünk (EM 3%: 04.18., 05.21.;
2%: 05.01., 05.13.). A Vegarep olajadalékot 0,5%-os koncentrációban alkalmaztuk. A termések boncolását égtájegységenkénti mintákkal 06.03–04-én végeztük, ezután a kezeletlen termés adatok alapján hatékonyságot számítottunk.

2019-ben a permetezéseket már zöldbimbós állapotban elkezdtük, összesen kilenc védekezésre került sor. Az EM aktivált formáját a következők szerint alkalmaztuk (EM 3%: 03.25., 05.08., 09.12.; 2%: 04.07., 04.17., 07.29.; 5% cseresznyelégy ellen: 05.19., 05.26., 06.03.)

A cseresznye főbb fenológiai stádiumai:

• zöldbimbó: 03.25.;
• virágzás: 04.07., 04.17.;
• termésszínesedés kezdet: 05.19.;
• érés 30%: 06.03.;
• lombhullás: 09.12.

A tapadásfokozó olaj adalék Vectafid A (Ha. vazelin olaj) és a Vegarep (Ha. napraforgó olaj) 0,5-1% hígításban került a kombinációba. A záró értékelő boncolásokat 06.14–16 között végeztük hasonló ismétlésekben és módon. Az adtok alapján hatékonysági százalékot számítottunk.

Eredmények

A rajzásdinamikai adatokat az 1-3. sz. ábrák szemléltetik, a gyümölcsboncolási eredményeket pedig az 1-2. sz. táblázatok tartalmazzák.

 

Megnevezés	EM technológia	Kezeletlen	Hatékonysági %
Gyümölcslégy %	47,80	49,30	3,10
Muslica %	4,9	8,0	38,75
Monília %	14,50	47,6	69,54
Rothadás %	5,30	18,70	71,70
Beteg termés %	19,50	55,20	64,67
Mentes termés %	46,30	24,80	+86,7

1. táblázat | A cseresznye termésének megoszlása mentesség és fertőzöttség szerint (átlag); Budapest-Kispest, 2018

2018-ban a legyek számának csökkenése ellenére a légy fertőzöttség magas szinten jelentkezett. Igaz, hogy a jégeső már 04.23-án jelentkezett, de a terméskötődés után már nem fordult elő. A moníliás primer fertőzés (virágzáskori) részaránya magasabb volt, amely abban nyilvánul meg, hogy az egész bogyó állományt feléli. Az érési időszakban a fertőzés csak az összes moníliás fertőzés 26,5%-át tette ki. Az akkori permetezés gyakorisága nem volt elegendő a kivédésére. A baktériumos rothadás magyarázata, amely az ecetmuslica jelenlétével függ össze, mely a magas cseresznyelégy fertőzéssel függ össze. Amint látható, az EM olajos alkalmazása nem javította a legyek riasztó hatását. Ennek ellenére az összes mentes termés részaránya a kezeletlennel szemben 86,7%-kal magasabb lett.

Megnevezés	EM technológia	Kezeletlen	Hatékonysági %
Gyümölcslégy %	6,15	16,35	62,39
Muslica %	0,0	0,0	x
Monília-1 %	0,50	3,98	87,44
Monília-2 %	2,75	33,0	99,17
Gloesporium %	5,50	2,30	+39,10
Beteg termés %	8,75	39,65	77,93
Mentes termés %	83,1	45,00	+84,40

2. táblázat | A cseresznye termésének megoszlása mentesség és fertőzöttség szerint (átlag); Budapest- Kispest, 2019

Megjegyzés: + jelzés: kezeletlen = 100

A 2. számú táblázat szerint az EM alkalmazásában történt változtatás újabb előre haladást jelentett. A legyek jelenléte idejében az 5% koncentrációban alkalmazott EM mikroba szuszpenzió ki tudta fejteni a tejsav baktériumok általi repellens hatását. Ezt igazolja az ecetmuslica jelenlétének hiánya is. Ennek következtében gyümölcs rothadást sem találtunk. De jól igazolja a moníliás másodlagos fertőzés szintje is. Ahol van cseresznyelégy fertőzés, ott egyenes következménye a lárva által okozott kirágási nyíláson való fertőződés. Ugyanakkor ebben az évben, a korábbiakban nem tapasztalt antraknózist okozó gloesporium gomba megjelent. Talán ha élhettünk volna a réz és kén komponensű olajos biofungicid kombináció bevetésével, még több mentes termés keletkezhetett volna. Ennek ellenére is figyelemre méltó a mentes termés részaránya.

Következtetések

A hároméves összehasonlító vizsgálat sorozattal sikerült kimutatnunk, hogy az EM probiotikus mikroba szuszpenzió legalább annyira jelentős lehet a gyümölcsfák védelmében, mint a talajkondicionáló képességében. A szüret utáni lombkezelésre ugyan számszerű értékeléseket nem végeztünk, de legyen itt egy pár fénykép felvétel, hogy a korai lombhullást okozó gombák ellen is eredményesnek bizonyul. Az évenkénti csapdázási adatok: 2017: 118 (100%), 2018: 76 (64%), 2019: 24 (22%) utalnak arra a lehetőségre is, hogy az EM technológia bevezetése óta a gyümölcsfa környezetben a lombozat permetezése mellet jelentős mennyiség juthatott a talaj felszínre is, továbbá a bábozódni vonuló lárvákra is hatással lehetnek, amelyet további vizsgálattal lehetne csak igazolni (lásd a 4. sz. ábrát).

Dr. Ilovai Zoltán István
mérnökszakértő
(Biokultúra 2020/2-3)