A földrajzi árujelzők jelentősége és a termelői közösségek szerepe

Az Európai Unió által elismert földrajzi árujelzőkⁱ több mint háromezer termék – élelmiszer, mezőgazdasági termék, szeszes ital, borászati termék és ízesített borászati termék – nevét védik. Az oltalom alatt álló földrajzi nevek azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről, vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét, vagy egyéb jellemzőjét a földrajzi eredetének köszönheti. A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelő terméket állít elő. Szellemi tulajdonjoggal ruházza fel a termelőket az adott földrajzi területen és kizárólagos jogot biztosít számukra a földrajzi név használatára.

A 2020. április 20-án közzétett tanulmány szerintⁱⁱ a földrajzi árujelzős termékek termelése jelentős az Európai Unióban. Míg 2010-ben az összes élelmiszer-és italtermelésből 5,7%-ot tett ki, addig ez a 2017. évi EU statisztikák szerint már elérte a 7%-ot, megközelítőleg 75 Mrd EUR értékben. A teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 13%-át a földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki, közel 17 Mrd EUR értékben. Fontos kiemelni a földrajzi árujelzők értéknövelő hatását, amelynek becsült értéke a 28 tagú EU-ban 2,07. Ez azt jelzi, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének. A földrajzi árujelzők hozzáadott érték növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását, a termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, melyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

Az EU harmadik országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai során is kiemelten kezeli az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmának érvényesítését. Az EU harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásainak fontos részét képezi a földrajzi árujelzők listája. Az EU-nak 36 bilaterális megállapodása van harmadik országokkal és 13 további országgal folytat jelenleg is tárgyalásokat. Az EU szabadkereskedelmi tárgyalásai során fontos a magyar érdekek hatékony képviselete a Magyarország részére bejegyzett, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős termékek harmadik országok – mint például Kína, Japán illetve Ausztrália – piacain való oltalmának biztosítása érdekében.

Az Európai Bizottság 2020. évi munkatervében – az Európai Zöld Megállapodás keretébe tartozó egyszerűsítési lehetőségek között – kezdeményezte a földrajzi árujelzők és hagyományos különleges termékek rendszerének értékelését. Az értékelés eredményei alapján pedig mérlegelni kívánja az uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos szabályozási változtatások szükségességét. Az Európai Bizottság az uniós oltalmi rendszerek felülvizsgálatának első lépéseként 2020. november 25-i határidővel társadalmi konzultációt hirdetett meg.ⁱⁱⁱ

Az uniós oltalmi rendszert négy különböző, a termékek jellegzetességeire tekintettel lévő uniós parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza:

a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőit és hagyományos különleges termékek oltalmáról az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
a borászati termékek és a hagyományos kifejezések oltalmáról a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92-116. cikkei;
a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról az 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet; valamint
az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról a 251/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet.

Közös jellemzője az uniós oltalmi rendszernek, hogy a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmet csoportosulás nyújthat be. A csoportosulás által benyújtandó kérelem fő alkotóeleme az uniós jogszabályok követelményeinek megfelelő termékleírás, amelyben rögzíteni kell a földrajzi árujelzős termék főbb jellemzőit, ezenkívül az előállítás folyamatát, továbbá a termék minősége és a földrajzi terület közötti kapcsolatot. A csoportosulás jogi formáját a rendelet nem szabályozza, fő követelmény, hogy tagjai ugyanannak a terméknek az előállításával, forgalmazásával foglalkozzanak.

A termelői csoportosulások megléte az uniós oltalmi rendszerek eredményes működtetésének egyik sarokpontja. Ezért alapvető fontosságú a termelői közösségek szerepének megerősítése. A termelői közösségek szerepvállalását az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjával, HÍR védjegy programjával és KDHT miniszteri díj odaítélésével is ösztönözi.

Földrajzi Árujelzők Program

Az Agrárminisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több termékre nyújtsanak be uniós oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel és élvezzék azok előnyeit. Ennek a célnak az elérése érdekében átfogó programot indítottunk 2015-től, amelynek keretében országszerte tájékoztató fórumokat tartottunk a termelői közösségek számára, feltérképeztük az uniós oltalomra (OEM, OFJ, HKT) alkalmas termékek körét és folyamatos szakmai segítséget nyújtunk a termelői csoportosulásoknak a termékleírások elkészítéséhez, kérelmeik benyújtásához, illetve a már oltalom alatt állók esetében azok szükséges módosításához. Kormányzati honlapot működtetünk^iv (www.gi.kormany.hu), amelynek keretében nyilvántartást vezetünk a bejegyzett és folyamatban lévő kérelemről és szakmai tájékoztatást nyújtunk a termelői közösségek részére a kérelmek benyújtásához.

A program eredményeként az Európai Unió 2017 decemberében bejegyezte a Makói petrezselyemgyökér, majd 2020. április 20-án – elsőként a magyar sajtok közül – a Győr-Moson-Sopron megyei csemege sajt földrajzi árujelzőjét, mint oltalom alatt álló földrajzi jelzést.

2020 szeptemberében a magyar akvakultúra elismeréseként két édesvizi halunk földrajzi árujelzője részesült uniós oltalomban: a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty. 2020 novemberében pedig a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye is oltalom alá került. Így 18-ra emelkedett azon magyar mezőgazdasági termékek és élelmiszerek száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unió valamennyi tagállamában oltalmat élvez. Ezeken kívül további 38 bor és 8 pálinka földrajzi árujelzője élvez uniós oltalmat, így Magyarország mindösszesen 64 földrajzi árujelzős termékkel a középmezőnyben: a 10. helyen szerepel az EU tagállamok között. Újabb hagyományos különleges termék (HKT) is bejegyzésre került a program eredményeként: 2019 augusztusában a Rögös túró a korábban már bejegyzett Tepertős pogácsa mellett.

A Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 13 mezőgazdasági termék és élelmiszer, valamint 7 regionális pálinka földrajzi árujelzőjének uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban. Emellett további HKT kérelmek is előkészületben vannak.

Az uniós oltalom alatt álló és uniós oltalomra bejelentett elnevezések (OEM, OFJ, HKT) listáját a melléklet tartalmazza.

Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program

Az Agrárminisztérium Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy programja 2010 óta következetesen és karakteresen képviseli küldetését: Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeit és élelmiszereit jelölve minőségi garanciát nyújt a fogyasztók számára a termék hitelességéről.

A HÍR programban hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel lehet részt venni. A HÍR védjegy jogosultja az Agrárminisztérium. A HÍR Program keretében a védjegy használati jogának elnyerésére az Agrárminisztérium pályázati rendszert működtet, amelyre a jelentkezés folyamatos.^v A HÍR program eredményeként 2010 óta eltelt tíz év alatt összesen 93 pályázó 178 terméke nyerte el a HÍR védjegy használati jogot és vált a fogyasztók körében HÍRessé.

Az Agrárminisztérium a sikeres pályázókkal védjegyhasználati szerződést köt. A szerződés biztosítja a termék termelői, előállítói és csoportosulásai számára a díjmentes védjegy használatot, amellyel a hagyományos és tájjellegű termékként való elismerést kommunikálják a fogyasztók felé.

A HÍR program keretében az Agrárminisztérium 2014 óta működteti a HÍR Védjegyesek Klubját. A Klub tagjai részére az Agrárminisztérium szakmai segítséget nyújt a földrajzi árujelző (GI) oltalom iránti, vagy a hagyományos különleges tulajdonság elismerése (HKT) iránti kérelmük benyújtásához^vi. A Klub tagjainak rendszeres hírlevélben nyújt tájékoztatást a programról és bemutatkozási lehetőséget biztosít a számukra.

A HÍR védjegy pályázat az uniós kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR pályázat követelményrendszerének megfelelő termékleírás elkészítése jó alapot képez az uniós oltalom iránti kérelemhez.

HÍR védjegyes termékek száma, 2010-2019

A HÍR védjegyes termékek közül 8 HÍR védjegyes termék földrajzi árujelzője már uniós oltalommal rendelkezik: Szabolcsi almapálinka, Gyulai kolbász, Szegedi fűszerpaprika őrlemény, Magyar szürkemarha hús, Újfehértói meggypálinka, Makói petrezselyemgyökér, Győr-Moson-Sopron megyei csemegesajt és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye. További 8 HÍR védjegyes termék pedig várományosa az uniós elismerésnek: Újfehértói meggy, Nagykörüi ropogós cseresznye, Madarasi birspálinka, Jászsági nyári szarvasgomba, Őrségi tökmagolaj, Szegedi tükörponty, Hegykői petrezselyemgyökér, Fertőd vidéki sárgarépa. HKT elismerést szerzett HÍR védjegyes termékként a Tepertős pogácsa és a HÍR gyűjteményben szereplő Rögös túró is. További HÍR védjegyes termékek HKT iránti kérelmeinek benyújtása előkészületben van.

Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért (KDHT)

A 2016 óta minden évben meghirdetett „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjpályázat célja a hagyományos és tájjellegű termékek piacra jutása érdekében kimagasló tevékenységet folytató közösségek elismerése és példaképül állítása^vii. A pályázat beadására jogosultak önkormányzatok, non-profit társaságok, civil szervezetek, szociális szövetkezetek. A nyertes pályázók részére a díjátadásra a Termelői Közösségek Napján kerül sor. A Termelői Közösségek Napja évenkénti megrendezésével a termelői közösségek tevékenységét kívánja támogatni, együttműködésüket és tapasztalatcseréjüket elősegíteni.

Pallóné dr. Kisérdi Imola PhD
címzetes egyetemi docens
AM HÍR Bíráló Bizottság elnök
(Biokultúra 2020/6)

Rövidítések jegyzéke: földrajzi árujelzők (Geographical Indications) gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a borok, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek oltalom alatt álló eredetmegjelöléseit és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit, valamint a szeszes italok és ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseit is.

	OEM/PDO: Oltalom alatt álló eredetmegjelölés/Protected Designation of Origin
	OFJ/PGI: Oltalom alatt álló földrajzi jelzés/Protected Geographical Indications
	HKT/TSG: Hagyományos különleges termék/Traditional Speciality Guaranteed
	HÍR: Hagyományok-Ízek-Régiók KDHT: Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért