A gazdálkodók elutasítják a genetikailag módosított vetőmagokat
Ugandai farmerek teljes mértékben elutasítják a genetikailag módosított vetőmagok használatát; szerintük ezek bevezetése hátrányosan hat az őshonos vetőmagokra. A Mukonoban megrendezett, Pelum Uganda gazdacsoport által szervezett találkozón a részvevők megállapították, hogy a genetikailag módosított organizmusok (GMO) nem szolgálnak megoldásként az ugandai, vagy afrikai élelmezési kihívásokra, sőt még több problémát eredményeznek.
A magasabb terméshozam és a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség mellett a GMO-t pártolók azt mondják, hogy a génmódosított élelmiszerek hosszabb eltarthatósággal és jobb tápértékkel rendelkeznek.
A gazdák azért aggódnak, mert a GM növények vetőmag tulajdona magánkézbe kerül és igen nagy bizonytalanság övezi a GM magok biztonságosságát és hatását. A lakosság 80%-át kitevő gazdálkodók nehéz feladattal szembesülnek amikor a GMO-k piacra dobását lehetővé tevő törvények meghozatalának tendenciáját szeretnék megfordítani, mivel a GMO-k népszerűsítői elsősorban pénzes cégek. „Az őshonos/hagyományos vetőmagok védelme és megőrzése alapvető fontosságú az élelmezésbiztonság biztosításában” – olvasható a gazdálkodók közös nyilatkozatában, de a GMO-kat szorgalmazó multinacionális cégeket azonban kereskedelmi érdekek vezérlik.
Mr. Robert Tumwesigye, az ugandai Pro-Diversity Conversationits igazgatója elmondta, hogy az ugandai GMO-kísérleteket sietve végezték el és ezen a technológiát szabályozó törvény hiánya sem javított. „A GMO-k megérkeztek hozzánk is, de hamis reményt jelentenek az élelmezésbiztonság szempontjából” – vélekedik Mr. Tumwesige. „A bevezetésük kapkodva és rendszertelenül történik, például a szabadföldi kísérletek még a törvényi keretek kialakítása előtt megkezdődtek, így a felmerülő problémákra nincs törvényes védelem.” De a GMO-kat pártólók szerint a GM növények előnye, többek között, a magasabb terméshozam, a herbicid tolerancia, a rovarokkal és vírusokkal szembeni ellenállóképesség, rezisztencia. A jövőbeni jellemzők között szerepelhet a tápanyag javulása, hosszabb eltarthatóság és jobb vízmegtartó képesség.
Mindezek ellenére, Dr. Ricarda Steinbrecher asszony, az Econexus munkatársa szerint, aki kiterjedt kutatásokat végzett GMO-kal kapcsolatban, és aki a Német Tudósok Szövetségét képviseli a nemzetközi biológiai biztonsági tárgyalások alkalmával, nem szabad alábecsülni a GMO-k egészségre, környezetre és élelmezésbiztonságra gyakorolt negatív hatásait. A gazdálkodóknak, a mezőgazdasági szervezetek képviselőinek és a lobbistáknak a tanácskozáson hangsúlyozta, hogy az elmúlt 15 évben a GMO-t kifejlesztők, főleg multicégek, keményen dolgoztak a biológiai biztonsági előírások nemzetközi szintű gyengítésén.
Haidee Swanby, az Afrikai Bio-biztonsági Központ kutatója elmondta, hogy a GMO-k termesztésére jogot szerző multinacionális cégek célja, hogy a szaporítási jogok ellenőrzésével nyereséget szerezzenek, a kistermelőket a vetőmagtermelőtől függővé tegyék azáltal, hogy nem engedik a betakarított magokat újra elültetni, ahogy azt generációk óta korábban tették. Swanby asszony multinacionális cégeket, mint a Monsanto-t, a Syngenta-t, a Bayer-t és a Cargill-t vádolja azzal, hogy a GMO-kat fejlesztési projektek álcájában vezették be. „Az elmúlt évben megnövekedett erőfeszítéseket tapasztaltunk az USAaid részéről, hogy regionális megközelítést szorgalmazzunk az egész területre kiterjedő biológiai biztonsági jogszabályok bevezetésére Afrika közös piacain (például Comesa, SADC és EAC). Ezeknek a biológiai biztonságra vonatkozó jogszabályoknak az a célja, hogy megnyissák az ajtót a GMO-k előtt, nem pedig a környezet és az emberi egészség védelmét szolgálják.” Hozzátette: „Még azokban az országokban is, ahol a jogszabályok nem léptek hatályba, a GMO-k élelmiszersegélyként érkeznek.”
Dr. Steinbrecher a GM-növények környezeti és élelmezésbiztonsági kockázataira mutatva kijelentette: „Nincs szükség GM-re a mezőgazdaságban, mivel az innovatív és mezőgazdasági gyakorlatokkal kombinált nemesítés jobban felkészült az előttünk álló kihívásokra. A nemesítés például már szárazságtűrő kukoricát, A-vitaminban gazdag kölest, vagy árvíztűrő rizst eredményezett. Az agrárökológiai gyakorlatok pedig azt mutatják, hogy a hozam akár a duplájára is nőhet agrokémiai input nélkül.”
Veszélyben az egészség
Dr. Steinbrecher megfigyelte, hogy sok bizonytalanság övezi a géntechnológiát, és ez számos előre nem látható mellékhatáshoz vezethet, beleértve több, vagy új allergének, toxinok és antinutriensek termelését. A takarmányozási kísérletek segítségével egyértelműen negatív egészségügyi hatásokat figyeltek meg a GMO-kal etetett állatoknál. Többek között a máj, a hasnyálmirigy és a veseműködés zavari léptek fel. Sok esetben a GMO-val etetett állatok gyomor- és bélproblémákkal küzdöttek, például gyulladások, fekélyek, valamint a gyomor és a bélnyálkahártya túlzott növekedése is megfigyelhető volt. Elmagyarázta továbbá, hogy a vérvizsgálatok immunreakciókat és a vörösvértestek szintjének csökkenését mutatták ki, és az állatok testsúlya is megváltozott. „Egyértelműen szükség van a génmódosított élelmiszerek címkézésére, nemcsak választási kérdésként, hanem az egészségügyi hatások nyomon követése miatt is” – vélekedett.
Uganda eddig olyan területeken teszteli a GMO-kat, mint a Bt-gyapot Serere-ben és Kasese-ben, banán Kawandában, kukorica Kasese-ben, valamint Manulonge-ban a manióka, a Namulonge-i kutatóintézetben pedig rizs- és édesburgonya-kísérletek folynak. Ezekben a kísérletekben szereplő növények a kísérletek után nem hozhatók forgalomba, mert nincs jogi keret a felhasználásuk szabályozására. De több országban is szorgalmazzák a GMOk-kal kapcsolatos törvényjavaslatok elfogadását.
Mr. Tumwesigye azt mondja, hogy a „közelgő katasztrófa elkerülése érdekében a kormánynak óvatosnak kell lennie a GMO-k bevezetése előtt.” A gazdálkodók szerint a multinacionális cégek támogatják a géntechnológia bevezetésére vonatkozó „gyenge” törvények elfogadását több országban. Afrikában például Kenya, Dél-Afrika, Burkina Faso és Egyiptom is törvénybe iktatta a biotechnológiai törvényjavaslatokat, és az utolsó három ország területén már termesztenek is kereskedelmi céllal GM növényeket.
Mindazonáltal, megalapozottan feltételezhető, hogy a Bt gyapot veszélyes az egészségre. Indiában, Dr. Steinbrecher szerint, öt falut vizsgáltak és megállapították, hogy azok a farmerek, akik belélegezték, vagy kapcsolatba kerültek Bt gyapottal, többek között bőrproblémákat, viszketést, szem problémákat és felső légúti tüneteket tapasztaltak. Az indiai, pakisztáni és kínai génmódosított gyapottermelésről feltárta, hogy a génmódosított gyapotot négy-öt éven keresztül termesztő gazdálkodók komoly problémákkal szembesültek, másodlagos kártevőkkel, például mezei és lisztes poloskákkal, amelyek kiterjedt növényvédő szerek intenzív használatát igényelték, vagy akár a teljes termés elvesztését eredményezték.
Ezzel szemben Lee Aurelo asszony, a Third World Network ügyvédje kiemelte, hogy létezik egy nemzetközi jegyzőkönyv a GMO-kra vonatkozóan. Azt mondta: „A protokoll lényege az elővigyázatossági megközelítés, mely elismeri, hogy a GMO-k alapvetően különböznek a hagyományos megfelelőiktől ezáltal tudományos bizonytalanságot okoznak.”
Forrás: www.monitor.co.ug
Nyílt levél a szupermarketek vezérigazgatóinak
Ezúton írunk Önöknek, mint a civil társadalom, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági szektor vezetőinek, akik elkötelezettek a minőségi élelmiszerek és gazdálkodás, valamint a minőségi kiskereskedők támogatása mellett.
Amint azt Önök is tudják, a kormány január 7-én tízhetes konzultációt hirdetett a génmódosított növények és állatok élelmezési célú deregulációjáról. Ezzel egyidejűleg több helytelen állítást is tett, amelyek arra utalnak, hogy az új génszerkesztési technikák megegyeznek a hagyományos nemesítéssel. Ezek a kijelentések szembe szállnak a meglévő tudományos ismeretekkel és az Európai Bíróság 2018-as határozatával[1]. Ez a határozat világossá tette, hogy tudományosan és jogilag a génszerkesztés ugyanaz, mint a géntechnológia, és hogy a génmódosított növények és állatok géntechnológiával módosított szervezetek (azaz GMO-k).
A határozat azt is kimondta: „az új technikák használatához kapcsolódó kockázatok… hasonlónak bizonyulhatnak azokhoz, amelyek egy GMO előállításából és kibocsátásából erednek”. Ezek a kockázatok számos olyan, nem célzott hatást foglalnak magukban, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre és a környezetre.[2] A génmódosított haszonállatok esetében az eredendő állatjóléti kérdések és a társadalmi aggályok tovább jelzik a szilárd szabályozás szükségességét.
A deregulációra irányuló törekvésnek következményei vannak a kereskedelemre[1],. és különösen meg kell jegyeznünk Stormont (Észak-Írországi Nemzetgyűlés székhelye) aggodalmát az Észak-Írországgal folytatott kereskedelemre gyakorolt negatív következményekkel kapcsolatban[2], mivel ezek a termékek illegálisak az EU-ban. Tisztában vagyunk azzal, hogy az Ön üzletei milyen valós nehézségekkel szembesülnek, amikor az Ön észak-írországi kiskereskedelmi területén kettős szabályozással kell szembenézniük. A törvényi enyhítés nagyon is reális lehetőséget rejt magában, hogy ezeket a nehézségeket jelentősen súlyosbítsa.
A skót és a walesi kormány egyértelművé tette, hogy fenntartja a GMO növények és állatok termelésére vonatkozó tilalmát, de az Egyesült Királyság belső piaci szabályai megakadályozhatják őket abban, hogy lépéseket tegyenek az Angliában engedélyezett GMO termékek értékesítésének megakadályozására. Ez a fogyasztókban zavart és a kiskereskedők számára jelentős működési nehézségeket okozhat. A közvélemény – az Önök vásárlói – továbbra is túlnyomórészt ellenzi a géntechnológiával módosított élelmiszereket. A Food Standards Scotland egy 2020-as felmérése[3] szerint a klórozott csirke mellett a géntechnológiával módosított élelmiszerek a fogyasztók 57% -ának legfőbb aggodalma. Egy másik 2020-as tanulmány, amelyet a Nemzeti Szociális Kutatási Központ végzett[4], amely a Brexithez kapcsolódó kérdésekre összpontosított, megállapította, hogy 59% szeretné fenntartani a géntechnológiával módosított növények tilalmát. Az Egyesült Királyság Gazdasági és Társadalmi Kutatási Tanácsának egy másik 2021-es felmérése[5] azt találta, hogy a résztvevők 64%-a ellenzi a géntechnológiával módosított élelmiszerek termesztését.
A több mint két évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy a géntechnológia nem hozott pozitív eredményeket a mezőgazdaság számára. Ezzel szemben a hagyományos tenyésztési technikák olyan biztonságos és tápláló brit élelmiszereket biztosítanak, amelyekre a fogyasztók vágynak. A kiskereskedőknek lehetőségük van elmozdítani az egyensúlyt a rövid távú technológiai megoldásokról a hosszú távú fenntarthatóságot elősegítő ökológiai gazdálkodási rendszerek felé. Az olyan európai kiskereskedők, mint az Aldi, a Carrefour, az EDEKA, a Kaufland, a Lidl, a Rewe és a SPAR már évek óta szigorú GMO-mentes politikát követnek[6] és már most is élvezik a GMO-mentes politikájuk kereskedelmi előnyeit.
Az Egyesült Királyság egyik vezető kiskereskedőjeként arra kérjük Önt, hogy hallgasson ügyfeleire, hogy tisztelje a természetet és a tudományt, hogy figyeljen a jövőre, és hogy mutassa ki vezető szerepét azzal, hogy csatlakozik hozzánk a génmódosított növények és állatállomány deregulációja ellen Angliában és az Egyesült Királyság többi részén.
Kérjük, adjon ki egy nyilatkozatot, amelyben ellenzi a deregulációt, és biztosítsa ügyfeleit arról, hogy ha enyhítik a szabályozást, akkor sem fogja tárolni ezeket a kísérleti és nem megfelelően kutatott élelmiszereket, amennyiben az Egyesült Királyság törvényei azt lehetővé teszik. Várjuk válaszát.
Tisztelettel: Pat Thomas igazgató, Beyond GM
Shane Holland vezérigazgató, Slow Food in the UK
Deborah Tomkins, George Dow társelnökök, Green Christian
Dr Ricarda Steinbrecher igazgató, Econexus
és még sokan mások
[1] http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-528/16
[2] https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/s12302-020-00361-2
[3] https://www.thegrocer.co.uk/leader/gene-editing-debate-represents-first-test-of-uk-divergence-from-eu-rules/651895.article
[4] https://www.agriland.co.uk/farming-news/mcaleer-concerned-over-uks-commitment-to-gene-editing/
[5] https://www.foodstandards.gov.scot/publications-and-research/publications/survey-of-food-concerns-in-relation-to-brexit-wave-1
[6] https://natcen.ac.uk/news-media/press-releases/2020/october/after-four-years-of-brexit,-british-social-attitudes-reveals-voters%E2%80%99-hopes-and-fears-for-life-outside-the-eu
Forrás: www.slowfood.org.uk
Fordította: Megyery Szandra
(Biokultúra 2023/6)
