A gyapjúpellet mint szervestrágya jelentősége a biogazdálkodásban
A gyapjú magas szervesanyagtartalmú (80%), magas nitrogéntartalmú (10%), évente megújuló természetes anyag, amelyet a műszálas anyagok terjedésével az utóbbi években egyre kevésbé hasznosítanak. A jogszabályok szerint csak speciális kezelés után értékesíthető, de mivel nem éghető, ezért a hulladékfeldolgozó üzemek sem veszik át, így a juhászoknál évek óta gyűlik a fel nem dolgozott gyapjú. Ez nemzeti, regionális, de világszinten is aktuális probléma.
A gyapjú szárítva, darálva, pelletálva és visszajuttatva a talajba azonban értékes tápanyagforrás a növények számára, így visszakerülhet a természetes körforgásba (1. ábra).
1. ábra: A gyapjúpellet szervestrágya
Tévedés az, hogy a gyapjú nem bomlik le. Aprítva, darálva, a talajba keverve nedves körülmények között akár 4-9 hónap alatt lebomlik. A többi szervestrágyához képest valóban lassabban táródik fel, de növénytermesztési és növényvédelmi szempontból ez különösen előnyös tulajdonság. Az egyadagban kijuttatott, magasabb nitrogéntartalmú szervestrágya ugyanis relatív nitrogéntöbbletet okoz a tenyészidőszak elején, amikor még a növények kicsik és kimosódik a szezon második felére, amikor a növény biomasszája nagyobb és a termésnövekedés zajlik. A relatív nitrogéntöbblet hatására a növényi szövetek lazábbak lesznek, érzékenyebbek a kórokozók és a kártevők támadására, valamint a túltáplált növények a mikorrhiza-gombákkal is kevésbé alakítanak ki szimbiotikus kapcsolatokat. A túltrágyázás jellemző tünete a gyomosodás is, ami szintén komoly gondot okoz a biogazdák számára. A gyapjúpellet, mivel lassabban bomlik le, az egész szezonon át kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosít a növények számára. Nagyon jól kiegészíti az alacsonyabb nitrogéntartalmú, de magasabb káliumtartalmú komposztot, valamint a jó minőségű, „élő” komposzt segíti a gyapjú bomlását is, így a komposzt és a gyapjúpellet együttes használata a legkedvezőbb technológia.
A Magyar Agrár és Élelmiszterudományi Egyetem (MATE) Agrárkörnyezettani Tanszékén és Integrált Növényvédelmi Tanszékén számos kutatás zajlik a gyapjúpelletre vonatkozóan. A vizsgálataink kimutatták, mindamellett, hogy a gyapjúpellet különleges tápanyag- és szervesanyagforrás, segíti növelni a homoktalajok vízkapacitását és az agyagtalajok porozitását. A gyapjúpellet különleges szerkezetéből adódóan ugyanis a talajban a nedvesség hatására megduzzad és saját súlyának a háromszorosát is képes vízből megkötni, így segít megőrizni a gyökérzónában a vizet. Ez nem csak a növények, de a talajlakó mikroorganizmusok számára is fontos. Kimutattuk, hogy a gyapjúpellet és a talajlakó Azotobacter nitrogénkötő baktérium valamint a gyapjúpellet és a Trichoderma hasznos gombafaj együttes használatával mindkét esetben javult a növények tápanyagellátása (2. ábra).
2. ábra: A gyapjúpellet és a mikroorganizmusok együttes hatása a saláta zöldtömegére (C=kontrol, T=Trichoderma, A=Azotobacter, WP=gyapjú pellet, T+WP=Trichoderma+gyapjú pellet, A+WP=Azotobacter+gyapjú pellet
Szintén kimutattuk, hogy a hasznos Trichoderma gombák, melyek lebontók és növénykórokozó-antagonisták is egyben, hasznosítani tudják a gyapjúba zárt nitrogént, míg a kórokozó Fusarium, Rhizoctonia és Macrophomina gombák nem tudták ezt hasznosítani. A Trichoderma így hatékonyan visszaszorította a kórokozókat a vizsgált közegben (3. ábra).
3. ábra: Gyapjúpelletet tartalmazó közegben a Trichoderma hiperparazita gomba visszaszorítja a kórokozó Rhizoctonia gombát
A gyapjúpelletet tehát hatékonyan lehet hasznos mikroorganizmusokkal kombinálni gombás fertőzések megelőzése és tányagmobilizálás céljából.
Adagolása:
- paradicsom, paprika, káposztafélék, kabakosok (uborka, tök, dinnye, cukkini, patisszon), burgonya vetésekor, vagy ültetésekor 150g/m2 mennyiségben, kiegészítő trágyázásként 100g/m2 mennyiségben egyenletesen a talajba dolgozva, majd beöntözve;
- gyökérzöldségek, levélzöldségek, fűszernövények vetésekor, vagy ültetésekor 100g/m2 mennyiségben, kiegészítő trágyázásként 60g/m2 mennyiségben egyenletesen a talajba dolgozva, majd beöntözve;
- retek, bab, borsó, hagyma, saláta vetésekor, vagy ültetésekor 70g/m2 mennyiségben, kiegészítő trágyázásként 40g/m2 mennyiségben egyenletesen a talajba dolgozva, majd beöntözve;
- szántóföldi kultúrákban komposztot kiegészítő trágyázásként 100-150 kg/ha mennyiségben.
A gyapjúpellet elsősorban azoknak javasolható, akik szintetikus műtrágyák helyett előnyben részesítik a szerves tápanyag-forrásokat és szeretnék megelőzni a túl intenzív tápanyag-feltáródás következtében fellépő gyomosodási problémákat, illetve a kórokozók gyors elszaporodását. Ez nem jelenti azt, hogy csak ökológiai gazdálkodásban alkalmazható a gyapjúpellet, természetesen konvencionális kertészetben is kiváló alternatívát biztosít a tápanyag-gazdálkodásban, különösen a kis víztartó képességű homoktalajokon.
Dr. Veres Andrea1– Dr. Turóczi György1
Dr. Juhos Katalin2
1MATE Integrált Növényvédelmi Tanszék
2MATE Agrárkörnyezettani Tanszék
(Biokultúra 2024/5-6)
