A Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéje

A MAG AZ ÉLET… (Gárdonyi Géza). Gyümölcsfák virágait bontogató, verőfényes tavaszi napon, 2019. március 23-án, szombaton került megrendezésre a NÖDIK II. Magbörzéje a MOM Kulturális Központban, ezúttal a Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. együttműködésével. A várhatóan nagy érdeklődésre való tekintettel az előadásokon való részvételhez előzetes regisztrációra volt szükség, ami a rendezvény előtt már elérte az előadóterem maximális befogadóképességét, azaz a 250 főt.

A Kupolateremben 9-13 óra között előadásokat hallhattak az érdeklődők, a Kupolaterem előtti térben pedig a különböző vetőmagokat kínáló asztalok és egyéb változatos programok kaptak helyet.

A napot Baktay Borbála, a NÖDIK igazgató asszonya vezette be köszöntőjével, melyben elmondta, hogy a rendezvény legfőbb a célja az örökbefogadásra felkínált magminták szétosztásán túl a NÖDIK szakmai munkájának és eredményeinek bemutatása a nagyközönség számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előadások központi gondolata a Kárpát-medencei fogyatkozó genetikai erőforrások megvédésének, ezen belül a növényi génmegőrzés fontosságának hangsúlyozása lesz, mely egyben intézményük küldetése és a felszólaló előadók is e cél érdekében kívánják a hallgatóság ismereteit bővíteni.

Dr. Nagy István agrárminiszter ünnepélyes rendezvénynyitó beszédét a tavaszi időszak kapcsán a megújuló természet képének felidézésével kezdte. A megújulás ugyanakkor korunk mozgatórugója, ami egyre gyorsabb és gyorsabb változást diktál, emiatt szükséges kicsit megállni és átgondolni, melyek megőrzendő értékeink. Ilyen értékünk a MAG, ami Gárdonyi Géza szavaival élve maga az ÉLET. A NÖDIK nemcsak arra vállalkozott, hogy megismerje, hanem, hogy megőrizze ezeket az génállományokat. Ha vetőmagot vásárolunk azt tapasztaljuk, hogy mindössze néhány fajta érhető el a boltok kínálatában. Ez azért is ad aggodalomra okot, mert a klímaváltozás következményei – új betegségek, kórokozók megjelenése, az időjárás viszontagságai – megkövetelik a növényektől a gyors alkalmazkodó képességet és erre a bolti kínálatban szereplő néhány fajta biztosan nem jelenthet megoldást. Ezzel kapcsolatban a miniszter úr kiemelte, hogy ennek ellenére a Kárpát-medencében abban a különösen szerencsés helyzetben vagyunk, hogy biztonságban érezhetjük magunkat. Az elmúlt 1000 év genetikai állományát génbankokban őrizzük, ezért van hova visszanyúlnunk, amikor olyan fajtákat keresünk, melyek megfelelnek az új kihívások jelentette követelményeknek és a hirtelen fellépő változásokra a megfelelő választ biztosítják. Számunkra ez igazi kincs, olyan valódi érték, amire nagyon kell vigyáznunk. Amiatt, hogy ezt a kincsünket megfelelően őrizni és gyarapítani tudjuk, a mostaninál is egy még hatékonyabb intézményrendszer kialakítása szükséges. Dr. Nagy István miniszter úr bejelentette, hogy ennek érdekében az agrártárca összevonni kívánja a NÖDIK-et és a Haszonállat-génmegőrzési Központot 2019. június 1-i hatállyal, melyből megalakul a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ. Ez az új intézmény az egységes szemléletével még biztonságosabban fogja szolgálni a génmegőrzés ügyét. Biztonságban tudni génállományunkat pedig egyet jelent azzal, hogy biztonságban tudhatjuk jövőnket, hazánkat, magyarságunkat.

Dr. Nagy István köszöntőjét követően Baktay Borbála igazgató asszony kezdte meg az előadások sorát a NÖDIK 1959 óta zajló tevékenységét összefoglalva. A Tápiószelén található NÖDIK Magyarország legnagyobb génbankja, amely bár 2010-ben az megszűnés szélén állt, jelenleg igen rangos helyet foglal el a világ génbankjai sorában: Európában a 8., a világon pedig a 17. helyen áll a mintegy 1000 magbankból.

A NÖDIK köztudottan alapvetően magbank, de ennél már sokkal többre hivatott, ugyanis az utóbbi években jelentősen bővítette a megőrzött genetikai erőforrásainak körét.

A NÖDIK minden növénycsoport megőrzésével foglalkozik: a szántóföldi- és zöldségnövényeken túl gyógynövények, vad növények, dísznövények, 2013 óta gyümölcsfák, 2018 óta pedig szőlőfajták megőrzése is helyet kap az intézmény tevékenységei között. Egy magángyűjtemény befogadása és 2017-es telepítése óta pedig már több mint 700 íriszfajta is gazdagítja a kínálatot. Jelenleg több mint 56 000 génbanki tétel, azaz fajta szerepel a listán, amit a NÖDIK nem csupán megőrizni kíván. Ez az intézmény az egyetlen hazai génbank, amely teljeskörű megőrzést végez a Nemzetközi Génbank Szabvány szerint: a puszta megőrzésen túl további genetikai erőforrások gyűjtését, leíró szabadföldi- és laborban történő vizsgálatát, adott esetben felszaporítását és közreadását is vállalja. Ez utóbbi, vagyis a megőrzött állomány elérhetővé tétele minden génbank egyik legfőbb feladata, egyben kötelessége, aminek jegyében szerveződött ez a Magbörze is. A megőrzött állományra óriási az igény, ezért 2013 óta minden februárban a nagyközönség webshopon keresztül érheti el a felkínált, több mint 10 000 mintát, ami sokszor 24 órán belül el is fogy.

2013 óta a Kárpát-medencében található őshonos, régi gyümölcsfajták megőrzése a NÖDIK saját gyűjteményén túl javarészt egyházakkal való együttműködés keretei között valósul meg. Összesen 178 bemutatókert jött létre, határainkon innen és túl, aminek keretében több mint 6000 gyümölcsoltvány került átadásra. Ehhez a tevékenységhez a jövőben minden valószínűség szerint a Dévai Szent Ferenc Alapítvány is csatlakozni fog.

A Magbörze szervezésnél a NÖDIK a Magyar Biokultúra Szövetséget és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-t azért hívta társul, mert nagyon sok ponton szoros a két szervezet együttműködése, így például a NÖDIK területeinek egy részén biotermesztést is folytat. Az intézmény által előállított vetőmagok ugyan nem biovetőmagok, ugyanakkor a génbanki minták GMO-mentes, csávázatlan vetőmagok, így az EU bio jogszabályok alapján az ellenőrző és tanúsító szervezetnek beadott kérelem engedélyezését követően a biotermesztésben felhasználhatóak. Így sok esetben a biogazdák közvetlenül a NÖDIK-től igényelnek szaporítóanyagot. 2018 tavaszán indult el az intézmény ON-FARM projektje, azaz termesztésbeni fenntartásra irányuló programja, melynek célja, hogy ne csak egy múzeumi gyűjteményként őrizze állományát, hanem a széleskörű felhasználás is megvalósuljon, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok, visszajelzések még jobban szolgálják a génmegőrzés céljait. Ennek érdekében 2018 őszén 5 gazdával történt szerződéskötés, idén pedig újabb 12 gazda csatlakozott, ezáltal hamarosan olyan értékes információkat lehet begyűjteni, amelyekből kiderül, hogyan viselkednek az adott fajták a tápiószeleitől eltérő talajadottságok közepette.

Baktay Borbála igazgató asszony előadásának tökéletes folytatásaként láthattuk a rendkívül színes, szemet gyönyörködtető és felvonultatott fajtákban hihetetlenül gazdag interaktív terménybemutatót, amit Horváth Lajos, a NÖDIK Szántóföldi- és Kertészeti Növények Osztályának vezetője prezentált. Ez az összeállítás már több ízben bemutatásra került a NÖDIK-be látogató csoportok számára, ugyanakkor teljesen egyedinek számított, mivel a kiállítás két hosszú asztalra kihelyezett minden eleme az élő kamerás felvétel segítségével egy kivetítőn is jól megfigyelhető volt az előadás közben is. A kiállítás szereplői különböző hüvelyesek, kölesfélék, kukoricák, búza fajok és fajták, hagymák, különleges zöldségfélék, gyógynövények, csucsorfélék, gumósok, ipari növények és tökfélék voltak.

Horváth Lajos az idei extrém száraz tavaszra és a feltartóztathatatlanul közelgő klímaváltozásra való tekintettel kihangsúlyozta előadásában azokat a fajtákat, melyek termesztésbeni szerepe a jövőben jelentősen megnövekedhet, leginkább szárazság- és/vagy melegtűrő tulajdonságaik miatt. Ilyenek például a homoki bab, cirok, ujjas köles, koraka, teff, batáta, takarmány görögdinnye, melyek bio termesztésre is alkalmasak. A felvonultatott, köztermesztésben már egyáltalán nem szereplő fajták sokaságából is kitűnik – mely a NÖDIK-ben őrzött fajtáknak csak kis szelete ugyan-, hogy a jelenlegi növénytermesztésben milyen hihetetlen genetikai erózió érhető tetten és a néhány alkalmazott fajta is gyakran hibrid. Ezért kiemelten fontos, hogy a NÖDIK – amint azt a neve is mutatja – elősegítse tevékenységével a növényi diverzitás megőrzését, újjáéledését.

Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke beszédében elmondta, hogy a Szövetség mindig támogatta a növényfajták megőrzésének ügyét, illetve a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tagjaként is azért harcolt, hogy minél több biovetőmag és minél több tájfajta kerüljön a biogazdálkodásba. Üdvözölte a Magbörzét is, mivel ez a rendezvény is nyilvánvalóan ezen az úton való előrelépést fogja nagy sikerrel szolgálni, mert a NÖDIK, a Szövetség és a gazdák együtt sokat tehetnek azért, hogy a megőrzött fajták fennmaradjanak.

A folytatásban az elnök úr csatlakozott dr. Nagy István miniszter úr gondolatához, miszerint a létbiztonságunk kulcsa a növénytermesztésben rejlik. Elmondta, hogy pont azért kötelezte el magát immár 27 éve a biotermesztés mellett, mert pályája kezdetén a tamási állami gazdagság hagyományos gazdálkodásban is jártas termesztőjeként látta, hogy mennyire káros az egészségre a konvencionális, vegyszeres eljárás. Önellátó gazdaként saját családja életéből kiemelt példákkal támasztotta alá, hogy az egészséges, környezetbarát élethez csak egyetlen út vezet és ez a biotermékek előállítása és fogyasztása.

Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője szorosan kapcsolódott az előtte felszólaló elnökhöz. Kiemelte, hogy a Biokontroll és partnerei régóta valódi szövetségesek a tájfajták értékeinek megőrzésében, így büszkeséggel említette meg az 1998-ban csatlakozó Szegedi Kutatóintézetet, az 1999-től ellenőrzött NÖDIK-et, a Haszonállat- és Génmegőrzési Központot, az MTA Kastélyparkját, de ebben a munkában részt vesz szinte valamennyi nemzeti parkunk és több felsőoktatási intézmény is. A Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. a jövőben is támogatni és motiválni szeretné a gazdákat, hogy a saját területükre jellemző fajtákat on-farm jelleggel tartsák fenn.

Az ügyvezető úr eredeti szakmáját illetően agrármérnök, növényvédő szakember, rovarász és nem mellesleg hosszú évtizedek óta biokertészkedik. Ezúttal vetített előadás keretein belül megmutatta a nézőközönségnek, milyen bevált praktikákat alkalmaz saját tatai biokertjében. A biotermesztés alapja csak a megfelelő minőségű, csíraképes vetőmag lehet, amiből palántát nevelve vegyszermentes eljárásokkal magunk is elérhetjük, hogy családunk megbízható forrásból jusson hozzá egészséges élelmiszerhez. Láthattuk, hogy a különböző növénytársítások, a vetésforgó, illetve szelíd növényvédő szerek alkalmazása mellett hogyan segíthetjük elő kertünk ökoszisztémájának hatékonyabb működését rovarhotel és madárbarát megoldások alkalmazásával is. Érdekességképpen megemlítette, hogy kertjében is mennyire fontosnak tartja a sokszínűséget, hiszen a gyógynövényeket nem számolva, összesen 47 fajta növényt termeszt, többek között a saját maga által nemesített fajtát, a Tatai lapulevelű spenótot, ami óriási levelei után kapta a nevét.

Dr. Roszík Pétertől Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere, a „Legszebb konyhakertek” verseny ötletgazdája vette át a szót, aki régi ismerősként kapott helyet az előadók sorában. Megismerhettük a verseny 2012-es születését és hihetetlenül sikeres fejlődéstörténetét: 2012-ben 60 település 939 kertnevezéssel indult, 2018-ban már 370 település 2392 kerttel vett részt a programban. A verseny országos mozgalommá nőtte ki magát, mára minden megyét meghódított és 2015 óta Budapest is csatlakozott hozzá.

Megtudtuk, hogy a versenyben egyáltalán nemcsak a kertek szépsége értékelendő, hanem legalább olyan fontos a környezetbarát eljárások, bio módszerek alkalmazása úgy, mint a talajerő utánpótlás, növénytársítások, vegyszermentesség, rovar- és madárbarát szemlélet alkalmazása. Éppen ezért már a kezdetektől szoros az együttműködés a Biokontroll Nonprofit Hungária Kft.-vel annyira, hogy minden évben az országos díjra jelölt versenyzők közül a nyertesek kiválasztása dr. Roszík Péter zsűri elnökségével a Biokontroll budapesti irodájában történik. A 2013-as verseny eredményeiről és tapasztalatairól egy igen részletes összefoglaló is született, amely a Biokontroll által került kiadásra.

Kovács Szilvia NÖDIK-kel ápolt kapcsolata sem új keletű, hiszen a verseny különböző kategóriában induló nyertesei évről évre a NÖDIK-től kapott vetőmagokban részesülnek, amiket a visszajelzések szerint mindig nagy örömmel fogadnak a díjazottak. Sokan már ezekből fognak saját magot a következő évre. Minden évben egy központi gondolat köré épül a verseny, mely motívumainak házikerti megjelenése kiemelt értékelésre kerül a zsűri részéről. Idén nem más, mint a tájfajták használatáé lesz a főszerep.

Az előadók sorát dr. Szani Zsolt, a NÉBIH gyümölcsfa szakértője zárta, mely biztosította a ráhangolódást a beszédét követő, általa vezetett gyümölcsfaoltás bemutatóhoz. Az előadás aktualitását adta, hogy a naptárban két nap híján épp Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához érkeztünk, amikor eleink a néphagyomány szerint a gyümölcsfák oltását végezték. Hasznos és praktikus tudnivalók hangzottak el a gyümölcsfák házikerti szaporítására, koronaformák kialakítására, metszési praktikák alkalmazására vonatkozóan, mely egyben tökéletes ízelítőt adott a NÖDIK legújabb kiadványából, a Kézikönyv a gyümölcsfákhoz című könyvből (szerk. Veres Emese, NÖDIK, 2019).

Az előadások alatt 10 órától kezdődött a magbörze. A NÖDIK összesen 5000 magtasakot kínált elvitelre. Az éves mintakéréstől eltérően ezúttal nem volt szükség anyagátadási szerződés megkötésére, minden érdeklődő 5 csomag magot ingyenesen, ajándékként elvihetett magával. A választék óriási volt: szántóföldi növényekből 150 féle, kertészeti fajtákból pedig 81 féle magból lehetett választani a képes prospektusok segítségével.

A NÖDIK mellett többek között a Magház is képviseltette magát, ami nem más, mint lelkes civilek által életre hívott, közösségi magcserén alapuló hálózat. Asztaluknál számtalan érdekes, házikerti termesztésben bevált tájfajtát kínáltak cserére, vagy kvízjátékban való részvétel fejében ajándékba. A szerveződés célja, hogy a szegényes bolti kínálat mellett egy olyan platformot kínáljon a kertészkedni szeretőknek, ahol szabadelvirágzású fajták cserélhetek gazdát. Saját kiadványukból, a Magfogási Praktikumból pedig az is megtanulható, hogyan nyerhetünk ki magot saját terméseinkből. Ennek azért is lehet létjogosultsága, mert ha megtaláltuk azt a növényfajtát, aminek az előnyös tulajdonságai megfelelnek saját igényeinknek, kertünk adottságainak és szeretnénk jövőre is a kertünkben termeszteni, akkor néhány apró fogással könnyedén biztosíthatjuk magunknak is a vegyszermentes, friss vetőmagot, ami a bolti forgalomban beszerezhető fajták esetében korántsem valószínű, hogy sikerül.

A magcserén túl számos más élményelem is helyet kapott a Kupolateremben. Az előadásokat követően dr. Szani Zsolt eszközkészletével együtt a gyümölcsfaoltást mutatta be a gyakorlatban, amin az érdeklődők aktívan részt vehettek, sőt az elkészített oltványokat haza is vihették. Emellett lehetőség volt kiadványok vásárlására, egyéb érdekes játékokban való részvételre. A szervezők a legkisebbekről sem feledkeztek meg, hiszen a környezetismereti tudást is bővítő kreatív játékokkal teli, elkülönített játszósarok került kialakításra a gyerekek számára. A tartalmas programokkal, előadásokkal teli, népes látogatóközönséget megmozgató Magbörze 14 órakor zárta kapuit.

A Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ezúton is köszöni a NÖDIK felkérését a közös szervezésre. Bízunk benne, hogy e rendezvény hagyományteremtő jelleggel megrendezésre kerül a jövőben.

Weimper-Horváth Anett
(Biokultúra 2019/1-2)
(A felvételeket Nagy György készítette)