A nyugati kaputól Hajdúnánásig
Riasztó hírek érkeztek hozzám szűkebb pátriámból Győr-Moson-Sopron Vármegyéből. Több szokványosan termelő gazda felvetette, hogy „meg kell szüntetni az államilag támogatott gyomtermesztést”, amely alatt többen a biogazdálkodást – legalábbis annak rossz gyakorlatát – értik.
Sajnos helyenként és esetenként van igazságalapja a felvetésnek. Egyes gazdálkodók a biogazdálkodás – jogszabályokban is rögzített – előírásait egy vegyszermentes primitív gazdálkodással kívánják kielégíteni, amely termést vagy ad, vagy nem ad, mert a túlélést úgyis biztosítja a gáláns támogatás. Sajnos az ökológiai gazdálkodás jogszabályi előírásainak így is eleget lehet tenni; az így gazdálkodók tanúsítványt kapnak a semmire, mert az öko előírásokat nem sértették, tiltott anyagokat nem használtak, éjjel sem permeteztek stb. Tagadhatatlan, hogy országszerte vannak ilyen elhanyagolt területek, de Nyugat-Magyarországon gyakoribbak és a panaszok főként a magyarság elől elorzott, „gazdátlan” termőföldek külföldi „tulajdonosait”, használóit érintik, hiszen az ő céljuk gyakran nem is a gazdálkodás, hanem a spekulációs földszerzés volt.
Az ilyen gyakorlat árt a biogazdálkodásnak és megítélésének, mert annak célja az egészséges, bőséges élelem előállítása, amelyet úgy is meg lehet valósítani – a szokványos, iparszerű, kemizált gazdálkodás gyakorlatával szemben –, hogy a környezet értékeit megóvja, a következő generációk életfeltételeit biztosítja. Ennek egyetlen lehetősége a „modern biogazdálkodás”, amely közel annyit termést képes biztosítani, mint a vegyszeres, miközben a táplálék beltartalma lényegesen jobb és a gazdálkodás távlatosan fenntartható. Életemben nem találkoztam még egyetlen olyan igazi magyar gazdával sem, aki nem egy ilyen célkitűzést szeretett volna szolgálni.
És vannak már bőven remek példák a modern biogazdálkodásra. Győr-Moson-Sopron Vármegyében van Európa egyik legjobb bio kertészete, Balmazújvároson egy bio növényház szebb, jobb, mint a „talaj nélküli termesztés” szupernek tartott etalonja. Egész Magyarországon 2023. év legszebb birtoka a hajdúnánási Kendereskert lett, amelyet bio módszerekkel művelnek és termelési színvonala a legjobb szokványos (nem bio) gazdaságok szintjét hozza.
A 2023-as Hajdúnánáson tartott IV. ÖkoExpon bemutatott eszközök, gépek, input anyagok, előadások kiválóan bizonyították, hogy adott minden arra, hogy a magyar „modern biogazdálkodás” tért nyerjen és mielőbb, minél nagyobb területen leváltsa a fenntarthatatlan iparszerű gazdálkodást. Most még akár európai példa, hungarikum is lehetne!
Az idén 40 éves Magyar Biokultúra Szövetség ezen tevékenykedik.
Meggyőződésünk, hogy célszerű lenne a támogatási rendszert – annak minden elemét – úgy átalakítani, finomítani, hogy ne a vegyszermentes, primitív gazdálkodás nyerjen tért, hanem az értéket előállító „modern biogazdálkodás”.
Dr. Roszík Péter
Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke
(Biokultúra 2023/3-4)
Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke
(Biokultúra 2023/3-4)
