A Pecznyik Tanya Ökofarm töretlen sikere 2022-ben is

Bács-Kiskun megyében, Páhin elhelyezkedő Pecznyik Tanyán megtermelt zöldségekkel számos helyen találkozhatunk, a nagy áruházláncok polcaitól egészen a Michelin csillagos éttermeken át. Legújabb sikerük a LIDL-ben is kapható bio burgonyájuk első helyezése a NÉBIH Szupermenta tesztjén, ami újabb tanúbizonysága annak, hogy a bio minősítésű élelmiszerek nem csak megállják a helyüket a konvencionális termékekkel szemben, de magasabb beltartalmi értékekkel rendelkeznek, ízletesebbek és zamatosabbak is. Sikerének kulcsáról Pecznyik Béla ökogazdát kérdeztem.

– A Pecznyik Tanyát igazán összetett gazdaságnak mondhatjuk, gyepgazdálkodással, szántóföldi növénytermesztéssel, zöldségtermesztéssel is foglalkoztok. Béla, kérlek oszd meg velünk hogyan kezdődött ennek a tanyának az élete, honnan ez a töretlen lendület, ami a tanyát övezi?

– A tanyát jelenleg a feleségemmel visszük ketten, édesapám sajnos már nem él, aki a feje volt a gazdaságnak. Egy fő alkalmazottunk van, aki sok munkában van segítségünkre. Az adminisztrációs dolgokat, koordinációt főleg a feleségem intézi, a szakmai irányítást meg én végzem egy az egyben. Édesanyám pedig a háttérben segít nekünk a gyerekekkel.

Édesapámtól vettem át a gazdaságot amikor meghalt hét éve, de előtte is kivettem részemet a munkálatokban. 2004-2009-ig Gödöllőn tanultam környezetgazdálkodási agrármérnökként ökogazdálkodás szakirányon. Az ott kapott tudás és ingerek hatására 2009-ben be is jelentettük az első területeinket. Később már úgy éreztem, hogy szűk a vetésforgónk így igyekeztem új területeket beszerezni. Persze ez azóta is tart, mindig van 1-2 új területünk, a 2022-es VP-ÖKO programba is jelentettünk be újakat.

Jelenleg durván 70 hektár a gazdaság teljes területe, vegyesen található szántföld, kaszáló, legelő. Két éve felszámoltuk az állattenyésztést gazdasági okok miatt, úgy látjuk a kertészeti rész jobban megtérül, így az került fókuszba. A szántó terület 35-40 ha, ezen belül 12 ha a kertészet. Szántóföldi vetésforgóban a fő kultúráink a gabonafélék, kukorica, lucerna, őszi borsó. Kertészeti növények fő csapása általában a sárgarépa, burgonya, vöröshagyma, cékla, sütőtök, kápia paprika, zeller, petrezselyem, illetve a saját magunk által őrölt fűszerpaprikánk. Idén még lila hagymával szeretnénk bővíteni a szortimentet.

– A kezdetektől fogva biogazdálkodás volt a cél? Vagy út közben alakult át a gondolkodásmódotok?

– Nem, ez nem volt cél számunkra a kezdetektől, édesapám a rendszerváltást követően 1996-ban vette vissza a családi birtokot kárpótlás után, és ő a nulláról kezdte újjáépíteni a gazdaságot, ekkor még kizárólag konvencionális termesztést folytattunk. A biora való átállást én szorgalmaztam. Gödöllőn az egyetemen Ángyán tanár úrtól kaptam meg a kezdő lökést, majd az egyetem utolsó félévét Angliában, Londontól délre töltöttem egy biodinamikus farmon, ahol először láthattam, hogy hogyan működik az elmélet a gyakorlatban. Ekkor már teljesen biztos voltam abban, hogy ezt a családi gazdaságunkban is meg kell próbálnunk.

– A gazdaságban található minden terméketek bio minősítésű, hogyan tudjátok fenntartani azt az összhangot a természettel, amely lehetővé teszi, hogy ilyen eredményesen gazdálkodjatok?

– Igen, minden termékünk bio minősítésű. A területeink abból a szempontból különlegesek, hogy nagyon természetközeli gazdálkodást tudunk folytatni, ugyanis szomszédságunkban már a Kiskunsági Nemzeti Park területei találhatóak, tehát a gyepek természetvédelmi gyepterületek.

A kertészeti kultúrával rajtunk kívül a faluban nem foglalkozik senki, nyilván a növényvédelem kapcsán ez egy előnyös dolog számunkra, a károsítók természetes ellenségei is jól megfigyelhetőek a területeinken. A vetésforgót nagyon tudatosan és feszesen használjuk, ezzel is még inkább óvni kívánjuk növényeink egészségét.

Területeink nagy része közel 15 éve átállt, ami a talajéleten jelentősen meglátszik. Fontos még megemlítenem, hogy minden évben szerves tápanyagutánpótlást végzünk, így igyekszünk fenntartani a jó minőségű kötött réti talajainkat.

– Ütköztetek bármikor olyan nehézségbe amikor elgondolkodtatok azon, hogy nem biztos, hogy ez számotokra a megfelelő út?

– Amikor átjelentettük az első területeket 2009 környékén, addig nitrogén műtrágyát, gyomirtószereket használtunk, persze egyik napról a másikra ahogy ez megszakadt, akkor azért történtek érdekességek. A kalászosok termésátlaga a felére csökkent, az átállási kategóriás termékekre nem nagyon volt kereslet, továbbá a kapás kutúráknál a posztemergens gyomirtás elhagyása is okozott számunkra fejtörést. Ez a két dolog volt, amikor édesapám azt mondta, nem biztos, hogy ezt kellene nekünk erőltetni. A szerencsénk az volt, hogy a területekre kaptunk egy kis támogatást, igaz nem kompenzálta a terméskiesést, de nagyon jól jött. Akkor azért voltak vitáink édesapámmal, szerintem ott, akkor lehet, hogy abba is hagytuk volna, ha nem vagyok olyan erélyes. Tehát ez a köztes időszak igazi hullámvölgy volt.

Úgy látom, hogy ez a mai napig is jellemző itthon, hogy a generációk közti nézeteltérések, apa és fia egy gazdaságon belül elég viharos tud lenni, az édesapák nehezen adják át az irányítást, pláne, ha erre még rájön egy ilyen nehéz időszak.

– Véleményed szerint mivel éritek el, hogy az általatok megtermelt zöldségek olyan kimagasló értékekkel bírjanak, melyek megállják a helyüket a Michelin csillagos éttermek étlapjain?

– Ez egy nehéz kérdés, nyilván hosszú évek munkája. Ami biztos, hogy nálunk a növények nem gyorsan és intenzíven vannak táplálva, ezért lassabban fejlődnek, de cserébe koncentráltabbak ízanyagban, illatanyagban, akár ásványianyag tartalomban. Az éttermek séfjei is azt mondják, hogy ahogy készítik a sárgarépánkat, a mellékízek, amik egy konvencionális sárgarépából kijönnek, vagy főzési fázisok során fel is erősödnek a bio répánknál nem jönnek elő. Ezen kívül fontos a megfelelő fajták kiválasztása, olyan fajtákat választottunk ki az évek során, melyeket a helyi természeti adottságokhoz a legalkalmasabbnak véltünk. A termésátlagaink ugyan elmaradnak az intenzív termésátlagoktól, mivel a növényeink nem a konvencionális, intenzív termesztéstechnológiát kapják, lassabban növekednek, de például a sárgarépa esetében az intenzív termésátlag 80-90%-át mi is elérjük.

A termelést, amit folytatunk, bio intenzívnek nevezném. Véleményem szerint a bio zöldségnek is megvan a fajlagos tápanyag igénye, amit ugyanúgy ahogy a konvencionális társaiknál, itt is teljesítenünk szükséges, és itt ez a kérdés, hogy ezt hogyan tudod teljesíteni a bio előírásokhoz mérten. Ezt kulcskérdésnek tartom, néhány bio gazdálkodó esetében hibának látom, hogy azt gondolják attól bio a termékük, mert semmilyen tápanyagutánpótlást nem kap a növényem csak úgy van. Itt is ugyanúgy ki kell elégíteni az növény igényeit csak ebben az esetben a bio módszerek használatával.

– A NÉBIH Szupermenta tesztsorozata évek óta folyik, melyben számos minőségi tesztelésen esnek át a kiválasztott termékek. Legutóbb a burgonya sorozatukba a ti terméketek is bekerült, ami aztán győztes is lett a kategóriájában. Váratlanul ért benneteket az első helyezés?

– Igen, váratlanul ért bennünket, mert nem tájékoztatott erről minket senki, talán valami Facebook posztból láttam a Szupermenta győztes logóval lefényképezett termékünket.

A tesztelés során véletlenszerűen összeválogattak 27 féle csomagolt burgonyát hazai boltokból és számos szempont alapján vizsgálták meg ezeket, cukor-, fehérje-, keményítő tartalom, növényvédőszer-, nehézfém tartalom és még sorolhatnám. Ezeken a teszteken átestünk és a mi burgonyánk lett a legjobb a többi előtt.

Tervezzük a sárga burgonyánkat is bevezetni a boltok polcaira, mert a budapesti éttermeknél azokat még erősebbnek látjuk.

– A 2022. év nem szűkölködött számotokra első helyezésekben, ugyanis Az Év Fiatal gazdájának választottak. Hogyan érintett téged ez a kitüntetés?

– Maga a jelölés mondhatnám, hogy meglepett, de azért talán annyira mégsem, a környezetemben, akikkel kapcsolatban vagyok azok tudták, hogy kőkeményen dolgozunk. Mi végezzük a zöldségek összekészítését, posztharvest munkálatokat, csomagolást, az üzletláncba történő közvetlen beszállítást. Hogy olajozottan menjen minden, az nem egyszerű, három év kőkemény munkája áll mögötte. Ennek a fejlesztési vonalnak talán sosem lesz vége.

Az Év Fiatal gazdája megmérettetést egy független szakmai szervezet jelölése előzi meg, ők kijelölik az esélyesnek gondolt gazdákat, majd 40-50 fős zsűri előtt megkérik, hogy tartson egy beszámolót, igazából ott dől el, hogy ki legyen az év fiatal gazdája.

A jelöltek közül, hogy engem választottak, nyilván sok minden közrejátszott. Ennél a címnél kiemelten fontos a társadalmi szerepvállalás, jelenleg a helyi gazdakörnek én vagyok a vezetője, szakmai előadásokat szoktunk tartani, minden évben szervezünk falu szüretet, elkészítjük a falu borát, amiben szintén aktívan részt veszek, aztán minden évben megszervezzük a falu disznóvágását és még sorolhatnám. Most érzem igazán, hogy a rengeteg munkának az eredménye kezd beérni.

– Egy interjút mindig a felkészülés előzi meg, kutakodok az interjú alanya után, próbálom magam minél jobban beleásni a szakmai életébe, elért eredményeibe. Ahogy beírtam a farm, vagy a te nevedet, számos gazdakör, szakmai portál, webáruház ugrott fel a keresőben. Szinte mindenhol jelen vagytok még ha csak egy kicsit is. A termékeitek már most is nagyon kedveltek, szeretnétek tovább fejlődni? Van még hova fejlődnötök egyáltalán?

– A gazdakör tagja vagyok, MAGOSZ elnökségi tag, NAK országos küldöttségi tag, webshopunk és saját weboldalunk van így igen, sok helyen szerepel a nevem, ezek mind összeadódnak. Most próbálunk egy márkanevet is kialakítani ngorganic (new generation-új generáció) „új generáció a biotermesztésben” mottóval. Az egésznek a lényege, hogy kicsit megrenoválnánk ezt a biogazdálkodást, kicsit fejlesztenénk és terjesztenénk.

Amiben szeretnénk fejlődni az a marketing, márkanév építés. Szeretnénk országos szinten aktívan ott lenni a boltok polcain, úgy látjuk ebben nagy potenciál van, de ehhez fontos a márkanév és magának a biogazdálkodásnak is a széles körben történő terjesztése, ebbe nekünk is részt kell venni, a weboldal aktualizálással, ami a hétköznapi munka dandárja mellett sajnos nem egyszerű.

Amiben még fejlesztenünk kell, az a gyorsabban, rövidebb idő alatt történő előkészítés, osztályozás.

– Milyen elért eredményedre vagy a legbüszkébb?

– Az elég jó történet, hogy jelenleg gyakorlatilag az üzletláncon keresztül Magyarország minden pontján elérhető egy olyan minőségű zöldség portfólió, mellyel neves éttermek séfjei is főznek, mint például Széll Tamás, úgy gondolom ez egy plusz hozzáadott érték.

– Mit tanácsolnál a kezdő gazdálkodóknak?

– Azt, hogy merjenek pályázni, merjenek a komfortzónájukból kilépni, merjenek kicsit nagyobban gondolkodni, mint az elődeik, fontos a kitartás és a rengeteg munka, ami sok fiatalból (tisztelet a kivételnek) hiányzik. Ezt merni kell bevállalni. Nagyon sok hosszú távra átgondolt terv kell, átgondolt döntések. Ami még fontos, hogy nem lehetetlen, sokan azt gondolják, hogy bizonyos dolgok elérhetetlenek, versenyképtelenek vagyunk külfölddel szemben, de ez nem így van. Lehetőségek vannak csak élni kell vele.

Bujtás Olimpia
(Biokultúra 2023/2)