A sávos termesztés előnyeiről

A Hollandiában található Wageningen Egyetem kutatóinak a sávos termesztési módszerekkel kapcsolatos vizsgálatai kedvező eredményekkel támasztják alá ezen új gazdálkodási forma előnyeit. Az ebben a művelési formában elérhető terméshozam és a munkaerő szükséglet számadatai a monokulturás termesztéssel összehasonlítva egyezőek ugyan, azonban a sávos termesztési módszer biodiverzitásra gyakorolt hatása, valamint a növényvédelem szempontjából mért hatékonysága egyértelműen kedvezőbb.

Van Apeldoorn 2014 óta vizsgálja a sávos termesztés technológiáját, melynek egyik legfontosabb feladata a biológiai sokféleség megtartása és növelése, a Hollandiában is tapasztalható állat- és növénypopulációk nagymértékű hanyatlásának megállítása és visszafordítása. 2020-ban több mint húsz gazda kezdte meg a sávos művelést, vagy bővítette annak területét. Az említett gazdák mintegy fele ökológiai gazdálkodást folytat. A hat méter szélességű sávok több rovarnak és póknak nyújtanak otthont és élőhelyet és jelentenek természetes támogatást a növényvédelem biztosításában.

A módszert alkalmazó gazdálkodók több madár jelenlétéről számolnak be, akik fiókáikat a gabonasávban rejtik el, míg táplálékukat a káposztaállományban keresik. A holland vizsgálati parcellákban például sok szürke foglyot figyeltek meg.

A kutatók feltérképezik azt is, hogy milyen virágok, rovarok és kisemlősök élnek ezen szántóföldeken, majd a kapott eredményeket összehasonlítják a monokultúrás termesztés állományaival. A 2014-ben kezdődött kísérletekben először különböző burgonyafajtákat termesztettek egymás mellett, majd 2015-ben virággal és borsóval vegyesen vetettek be sávokat. Ma már a sávokat traktorokra felszerelt GPS-rendszer segítségével tervezik meg. A GPS feljegyzést készít az egyes fajok pontos helyéről, mely adatok a növények kezelése során nyújtanak segítséget. A kutatók a vizsgálati parcellákon 3 méter széles sávokat alakítottak ki. Jóllehet a nagy mezőgazdasági gépek gyakran 6 méter vagy még annál is nagyobb szélességben dolgoznak, a különböző sávszélességek hozamait vizsgálva kiderült, hogy a 6 méter széles sávokban elért terméseredmények hasonlóak a 12 vagy 24 méter széles sávokban mérhető hozamokkal. Más tudósok szerin a kifejezetten keskeny, egy méter széles sávok akár 25%-kal is növelhetik a terméseredményeket, mivel itt a növények több fényhez jutnak és a talajélet is intenzívebb. Sávos művelés esetén akár a 6 méter széles sávok is korlátozzák a betegségek terjedését, a rovarkártevők is ritkábban fordulnak elő. A 6 méter széles sávokban több rovarfaj látogatja az egymással szomszédos sávokban termesztett különböző növényeket.

A kutatók szerint a sávos termesztés munkaerő-ráfordítása nem nagyobb, mint a monokultúrás szántóföldek esetében.

A sávos termelés területein természetesen nem az élelmiszertermelés az elsődleges cél. E művelési forma Van Apeldoorn szerint átmeneti technológiát jelent. A kutató célja a jövőben az un. „pixeles termesztés” alkalmazása, ahol egymásra kölcsönösen kedvező hatással lévő fajokat termesztenek egymás mellett s azokat csak érett állapotban takarítják be.

Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu
(Biokultúra 2021/5)