Aki körül mindig vibrál a levegő és a bioélet

Nemes Mátyás (71) fülöpjakabi biogazda önmaga fogalmazta meg az elmúlt nyáron a különlegesen sikeres tevékenységének az alapelvét: „Az életigenlés és ennek a rendszere egyenlő az ökológiai gazdálkodás rendszerével, amit folyamatosan fejleszt és terjeszt az organikus forradalmári felfogása.” Ennek az igen sajátos és nagyon jelentős meghatározásnak érdemes a hátterét, a kialakulását és a minden biogazdálkodónak tanulságul szolgáló szempontjait értelmeznünk.

A környezet, a termőföld és az emberi részvétel minőségét elsődlegesnek tekintő gazdálkodói egyéniség kialakulásának alapjai és körülményei

Ha egyáltalán lehet egy bonyolult élethelyzetet egy területhez kötni, akkor Nemes Mátyás esetében talán el lehet találni: a HOMOKHÁTSÁG. Életének legfontosabb, tudatformáló eseményei, a biogazdálkodói felfogása és munkálkodása mind-mind ehhez a különlegesen változékony, igen száraz éghajlatú, sőt, helyenként futóhomokos Bács-Kiskun és Csongrád megyei területhez kötődik. Minderről sohasem felejt el hol szerényen, hol igen is fennhangon említést tenni, valamint igyekszik számtalan történést, anekdotát és valós élethelyzetet leírva „fűszerezni” az egyáltalán nem könnyű homokhátsági gazdálkodói helyzetet.

Szülei, nagyszülei a Homokhátság legdélebbi magyarországi részen, Tiszaszigeten éltek, ahol a gyermekkorának egyik meghatározó élménye volt az ottani csodaszép nagy kert sok-sok titka, lehetősége és egyben a rendezettsége. Mindez emlékeiben annak fel-feltörő bizonyítéka volt, hogy a szerény emberi munka meg tudja hódítani még a csekély termőképességű homokhátsági talajokat is. Később ezen tájegység középső részén telepedett le (Fülöpjakabon), itt kapott feleséget, Marikát, aki a család összetartása és sikeressége mellett – hiszen a kiváló sportoló két fiúgyermek és hat unoka jelzi a Nemes család megalapozott jövőjét – 1999-ben Nemes Mátyás Tiborné neve alatt alapítják meg a Minősített Biogazdák Magyarországi Egyesületét.

Nemes Mátyás biogazdálkodási tevékenységére erősen jellemző kitartást, rendszerben gondolkodást és következetességet egy nagyon fontos életszakasza is megalapozta, mégpedig a hadseregben becsületben eltöltött 25 éves, híradós tiszti szolgálat, amelyet századosi rangban fejezett be. Ennek során bizony sok-sok felelősségtudat, a váratlan és nehéz helyzetek kezelési módszerei, a rábízott személyek megbecsülésének, vagy megfegyelmezésének a tapasztalatai és a feladatok sikeres megoldásának az örömteli élménye halmozódott fel benne.

Másrészt azonban – szinte a fentiek megvalósításában, vagy kiegészítésében – az 1990-es évek második felétől meghatározó vált a gazdálkodói munkásságában az adott igen gyenge termőképességű homoktalaj megjavításának, valamint az állandó mennyiségi és minőségi vízhiány megszüntetés/mérséklés igen hosszú folyamatának a következetes képviselete és előmozdítása. Az ezekre irányuló gazdálkodói tevékenysége során sok-sok új elképzelés kialakítását, és eddig egy sehol sem alkalmazott ökológiai módszer kipróbálását és alkalmazását eredményezte.

Mindezek megjelenítéséhez szükség volt az organikus forradalmári egyénisége kialakulására, valamint ennek tudatos és következetes megnyilvánulásaira. Bizonyos részleteket tekintve nemcsak a saját, mintegy 20 ha-os gazdaságukban, hanem az egész Homokhátság jelentős részén is a talajok humusz-tartalma elképesztően kicsiny, mintegy 0,4-0,5%-os szintjét – ami a megműveletlenség, vagy az iparszerű termelés miatt alakult ki – legalább 2-3%-ra lenne szükséges emelni.

A megoldás érdekében a Nemes-ökogazdaságban a hagyományos szervesanyag-pótlás mellett (pl. mindenféle szerves hulladék biodinamikus komposztálása) évtizedek óta, nagy fáradozás mellett, alkalmazzák terület-egységenkénti (pl. a nyolc fóliaházban egyenként, vagy a szabadföldi tábla részenként) a természetes, vagy a vetetett zöldugar 8-10 éves, folyamatos szárzúzását és a talajba való bedolgozását. Saját tapasztalatai és megfigyelései szerint már 5-6 éves folyamatos szárzúzási-forgó után megjelennek a talajjavulást mutató, természetes jelzőnövények, mint pl. a pipacs, a búzafű, tehát itt nemsokára már értékes zöldségnövények is vethetők lesznek. A kialakuló szép termés-eredmények és a talajvizsgálatok meggyőzően jobb adatai is igazolták a nem mindennapi módszer eredményességét.

Azonban nemcsak a talaj szervesanyag szintjének növelését tartják különösen fontosnak a fülöpjakabi ökogazdaságban, hanem együttesen a talajélet állandó magas szinten tartását és a vízpótlás mennyiségi biztosítása mellett a vízminőség nem mindennapi megoldás-együttéléssel való (pl. a rendezetlen, dipoláris vízmolekulák rendezetté tételével) különleges módszereit is. Ezekhez az utóbbi kettős célok eléréséhez tartozó és egyedien, csomagban alkalmazott biomódszerekből például a következő néhány:

• ellenőrzött ökológiai gazdálkodás 1998-tól;
• a biodinamikus módszerek alkalmazása;
• a hindu „tűz áldozata” ős-talajbaktérium elszaporítási feltételeinek biztosítása;
• a Pi-technológiával a vízminőséget és talajtermékenységet elősegítő saját berendezések alkalmazása.

Ide tartozó még a környezetben meglévő különleges, akár utópisztikus összefüggések felismerésének és esetleges alkalmazhatóságának a képessége, pl. felvehető:

• A homokhátsági homok szilícium-tartalmának és minőségileg javított víznek az együttes jelenléte az adott biotermőtalajban milyen különleges előnyöket hordozhat. (Pl. kölcsönhatások, információ és/vagy az energia tárolása, illetve közvetítése, vagyis a jövő bioanyaga a szilícium.)
• Az egyéniség által képviselt szellemiségnek befolyása van a gazdálkodásban elvégzett munka biológiai hatásosságára, pl. egy elkezdett vetési folyamatot egy másik személy fejez be és látszólag minden körülmény azonos volt, mégis jelentős különbség alakul ki a kezelések szükségességében, vagy a termés mennyiségében, minőségében. Ugyanígy bizonyos emberek kézimunka-tevékenységét kiugrónak jónak találjuk és rögtön megítéljük, hogy „aranykeze van”. Ezen példákban felhozott nagyon is különleges összefüggések felismerése erősen jelen van a Nemes Mátyás ökológiai gazdálkodásban.

Az ökorendszerben, a következetességben gondolkodó biogazdálkodó jellemző kapcsolatai

Az így kialakult ember- és természet-központúsága – bizonyos ezoterikus hátterű egyéniségének és gondolkodásának hatására – Nemes Mátyásnak bizony igen meggyőző és különleges viselkedés módot és kapcsolatokat eredményezett. Hiszen a véleményét egyrészt feszes, határozott és szókimondó – szinte „katonás” – módon teszi közzé, másrészt mindig ott van ebben a szeme villanásában az őszinte segítőkészség, a somolygó humorosság és önkritika. Mindezzel összeségében mindig a kérdéskör, a felmerült probléma megoldását és/vagy a kivitelezés végrehajtását tekinti elsődlegesnek (ti. nem halogatni, nem mellébeszélni, a megállapodást, illetve az ígéreteket nem „elfelejteni” stb.).

Nem véletlen, hogy kapcsolatainak egy jelentős része igencsak a Homokhátságban és a több évtizedes biogazdálkodásban, valamint a környezet és a táj szeretetében alakult ki. Az ide kapcsolódó alapvető személyes közösségépítő szándékot a „segítő ember” vállalt magatartása fejezi ki a legjobban, amelyet kiemelkedően a következők jellemeznek:

• Tanítani, mindig tanítani és szétszórni a tudást, a tapasztalatot, valamint nem engedni mindezeket az „elüzletesedésben” feláldozni.
• Tudatosítani az emberekben, hogy a szintetikus vegyszerek alkalmazása nem teszi lehetővé pl. a talajbaktériumoknak, a növények természetes életfolyamatainak az egészséges működését stb.
• Ezek a rosszirányú és durva befolyások (lásd iparszerű és tömegtermelési gazdálkodás) nem engedik hatni az ún. kozmikus energia-beépülését a környezeti folyamatokba, aminek elkerülése érdekében vált meghatározóvá a biodinamikus gazdálkodásra való áttérés, amely napjainkra Rudolf Steiner-i életforma-gondolkodás egyes elemeinek megvalósításában is megnyilvánul.

Nemes Mátyás néhány kiemelkedő kapcsolati, szakmai és közösségépítő munkássága és elismertsége:

• Évtizedek óta aktív tagja a Megyei Agrárkamara által elindított homokhátsági „Kamra-túra” Egyesület Gazdaudvar hálózatának és közvetlen értékesítési láncának.
• Meghatározó és tartós szerepe volt a központi biopiac működésének, ahol következetesen képviselte a kereskedelmi alapfilozófiáját: „mindent adok egy mosolyodért!”.
• Az „Év biogazdája” kitüntetést nyerte el 2015-ben.
• 2018-tól elismerten alkalmazza a biodinamikus (Demeter) előírásokat, ahol nem csak a Rudolf Steiner-i alapfilozófiát képviseli lépten-nyomon, hanem bizonyos ősi indiai szemléletet és a mai vízfelhasználásban a Pi-technológiát is figyelembe veszi. Mindezekre jellemzően igen nagy tisztelője az ezen szakterületek hazai művelőinek-kutatóinak, mint pl. házának nappalijában kitüntető helyen függenek Mezei Klárától és Rédei Magditól elismerésükként kapott biodinamikus tárgyú festmények.
• Érdekli minden biogazdálkodási és sajátos homokhátsági termelési újdonság és lehetőség, hiszen ennek érdekében pl. tudományos ásványi trágyázáson (Mg, K) kísérletekben vett részt közel tíz évig az akkori SZIE Kertészettudományi Karának kutatóival és német talajtani szakemberekkel.
• Régi és új kapcsolatainak sűrűjében állhatatosan képviselte a hatóanyag-hiányos, az ún. „felfújt” gyümölcsöket-zöldségeket erősen tagadó alapelvének az érvényesülését, mégpedig:
  • következetesen és kitartóan munkálkodni kell a hazai, átfogó ökogazdálkodási és bioélelmezési tényleges forradalom megvalósulásért;
  • ennek a tevékenységnek, sokszor harcnak a során válhatott egyrészt a környezetében Nemes Mátyás a „segítő ember” szeretetteljes elnevezésig, másrészt – mintegy megerősítve a fentieket – a megvalósuláshoz segített számos, Fülöpjakab-környéki beruházást, mint pl. az Inkubátor Házat élelmiszer-feldolgozóval, vagy az Éminence bemutatkozó biokertet és oktatási központot;
  • kiemelten fontosnak tartja a vevő központosságú piacosság kiépítését és az ilyen tanítását, amihez megvan részéről „a termelő/eladó és a vásárló tisztességes és eredményes kapcsolatát” befolyásoló, sajátos (ti. a termékre és a vevői érzetekre vonatkozó) 12+1-es szempont együttese, ami a következő:
    • közvetlen érzetek (6): látás, szaglás, hallás, ízlelés, tapintás (száj), tapintás (kéz);
    • közvetett és viselkedési érzetek (6): intuíció (beleérzés), előrelátás, példakövetés, tapasztalatok értéke, az adott pillanat és hangulat befolyása, a hitelesség szentsége;
    • plusz 1: az „elüzletiesség” következetes elkerülése, amelyet nagyban elő tudná segíteni egyrészt a kezdetektől hiányzó tájban való gondolkodás és tapasztalat, másrészt az az ősmagyar hit elfogadása, amely szerint „ne higgy, hanem tanulj, tapasztalj és a tudásod válik hiteddé”.

Mindezeket meghatározó természet-szeretet és -élmény (álom) nagyon sajátos élettapasztalataiból is adódnak, mint pl. a „csend” különleges robajának, lélegzésének a hallgatása (ti. éjjeli, híradósi, katonai élmények); a balatoni hosszú-hosszú lebegés a vízen (ti. amikor az „égbolt összeér a földdel”); megvalósul az a régi álom, amikor a szeretett unoka ténylegesen és biztosan ül a fakó ló hátán…

Összefoglalásként Nemes Mátyás saját megfogalmazású hitvallása (szabadon elbeszélve és lejegyezve)

„Tisztelet az égieknek, szeretet az embereknek, fogadd el önmagad és szolgáld a Föld Anya élőlényeit. A szolgálat fejében kapsz tiszta táplálékot és ebből tiszta gondolatokat. Ha elfogadod önmagad, cserébe kapsz testi és lelki egészséget, embertársaidtól szeretetért szeretet, s az égiektől a tisztelettől bölcsességet. Nagyon sok ember láthatja a célt, de csak a bölcs ember találja meg a hozzávezető utat.”

Dr. Márai Géza
(Biokultúra 2022/2-3)