2009 Júl 21

Amire nyáron is ügyeljenek a bioméhészek

Nincs hozzászólás

Bár most a nyár elején még a méhészkedés és méztermelés örömeit, esetleges bánatát értékeljük, már kezdődik a munka a méhészek és a méhek részére a következő év megalapozásához is. (Fotó: Apis mellifera faj carnica (krajnai) fajtájú méhanya az ún. udvarával)

Jól ismert, hogy a méhcsaládok fejlődése, kiterjedése többnyire júniusban tetőzik. Ahogy a méhek az időjárás és méhlegelő lehetőségeihez alkalmazkodnak, úgy kell a méhésznek is alkalmazkodva irányítani a családokat a biztonságos és egészséges méhtömeg megteremtésére. Amennyiben elérhető a hatalmasra duzzadt családok fenntartásához, szaporításához a helyi méhlegelő, könnyebb a dolgunk. Ellenkező esetben mérlegelhető a vándorlás. Akác után, kedvezőtlen esetben jelentős fogyást mutathat a mérleg, ill. a kevés tartalékot gyorsan felélik a családok. Tehát figyeljünk erre, mivel később nehezebb a sok gyűjtő méh elvesztése után visszaállítani a családok jó kondícióját, amely az összes betegség megelőzésének feltétele.

Nézzük át a főhordás után, hogy minden anya rendben petézik-e, ill. feljegyzéseinkből tudjuk, hogy milyen korúak. A megrajzott családokat külön ellenőrizzük, mindenhol sikeres volt-e a párzás, szükséges-e a méhész segítsége. Amennyiben saját anyanevelésből pótolható a veszteség, illetve a cserére kijelölt családoknál is megoldható az anyásítás, figyelmesen járjunk el.

Az anyásítást, elfogadást sok körülmény befolyásolja:

  • biztosan anyátlan-e a család;
  • van-e fiasítás, ha igen milyen korú (pete, álca, báb);
  • nincs-e párzatlan anya, esetleg már álanya;
  • van-e hordás;
  • milyen a család korösszetétele, hangulata stb.

A fenti tényezőkből néhány biztonságosan kizárható, illetve a méhész által orvosolható.

Fedett, érett anyabölcsők

Fedett, érett anyabölcsők

Előfordulhat, hogy adott időben a saját tartalék családokból, vagy a rendelkezésre álló pároztató kaptárokból nem tudjuk kielégíteni az anyaszükségletünket. Ilyenkor forduljunk megbízható tenyésztőhöz, anyanevelőhöz. Az időben elvégzett anyásítás, vagy a nem megfelelő teljesítményű, betegséget örökítő, esetleg már öreg méhanyák cseréje biztosan megtérülő „befektetés”. Ne halogassuk, mert a család látja kárát és a következő méhlegelőt, hordást sem tudjuk majd kihasználni! Ne felejtsük az Örösi Pál Zoltántól származó egyszerű számtant arra az esetre, ha a családra bízva történik a pótlás:

  • az új méhanya kifejlődése: 16 nap;
  • nászrepülés, párzás: + 7-14 nap;
  • az új dolgozók kelése: + 21 nap;
  • az új gyűjtőkorú méhekig: + 20 nap;

azaz eltelik kb. két hónap! Erre nem érdemes alapozni, hiszen az aktív, nyári periódus a mi éghajlatunkon nem túl hosszú és a nyár második felétől már nem terjeszkedik a család.

Keltetőszekrényben a kelés előtti bölcsők (ellenőrzés miatt 180 fokkal felfelé elfordítva) (A szerző és Kovács László felvételei)

Keltetőszekrényben a kelés előtti bölcsők (ellenőrzés miatt 180 fokkal felfelé elfordítva)
(A szerző és Kovács László felvételei)

Hazánkban a kereskedelmi célú méhanyanevelés csak állami ellenőrzéssel folytatható, erről többek között az Állattenyésztési Törvény is intézkedik. A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) telepi engedéllyel rendelkező tagjairól a Méhészet szaklap és a www. mehtenyesztok.hu oldalon tájékozódhatunk. A méhanya elfogadtatásának Kovács László vanyarci méhtenyésztő által javasolt formája röviden:

  1. Az öreg méhanya eltávolítása után azonnal, de lehetőleg fél órán belül helyezze be az új méhanyát fogadtatásra.
  2. A fogadtatáshoz a kísérő méheket távolítsa el a zárkából. Ennek legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja, ha egyik kezével méhészkalapba belenyúlva a zárka tartalmát belerázza, s az anyát visszasétáltatja a zárkába, miközben ezalatt a másik kezével karján összefogja a kalap száját.
  3. A zárkát a fészekbe helyezze be két fias keret mézkoszorújához szorítva. Az anya szoktatása végett 3 napig tartsa zárva a kijáródugó nyílását.
  4. A három nap elteltével állítsa kirágósra a zárkát és biztosítsa a méhcsalád teljes nyugalmát. Az anya elfogadásáig füstölés, szállítás, kaptárbontás stb. kerülendő!
  5. A kirágóra állítást követően 4-5 nap elteltével ellenőrizze a fogadást. Amennyiben petét talál, nem szükséges az anya keresgélése. Viszont, ha az anyát megtalálja, de pete még nincs (hosszadalmas kibocsátáskor előfordulhat), akkor 2-3 nap elteltével ellenőrizzen újra.

Tudomásul kell vennünk, hogy amennyiben az öreg anyát eltávolítva a méhcsaláddal egy új anyát kívánunk elfogadtatni, az a méhek szempontjából nézve durva, erőszakos beavatkozás, amire nem minden esetben reagálnak nekünk tetsző módon. 100%-os eredménnyel bíró eljárás ezért nem létezik. A leghatékonyabb módszer, ha előre pincéztetett söpört rajhoz helyezzük be fogadásra a méhanyát. Ezen az úton nyert kölyökcsaládok pedig jó eredményességgel felhasználhatók egyesítés módszerével a törzscsaládok anyásításához. Ez a módszer viszont sokak számára nehézkes: felszerelések – rajládák, üres kaptárak, szabad keretek – hiánya, vagy épp a söpört raj méhszükséglete, illetve a végrehajtáshoz szükséges idő jelenthet akadályt.

Tehát tanulmányozzuk a szakirodalmat, kérjünk tanácsot tapasztaltabb méhésztársaktól is!

Az anyásítandó családoknál hosszabb-rövidebb ideig megbomlik a fiasítás összetétele, pl. kikel a fedett rész és csak pete, álca található néhány napig. Jó alkalom kínálkozik ekkor az atka elleni védekezésre! A kifejlett méheken tartózkodó atkák irtása sokkal eredményesebb, ill. a nyitott fiasításban is jobban támadható a Varroa destructor, mint a viasszal fedett báboknál. Használjuk ki védekezésre a rendelkezésre álló napokat (timol, hangyasav, de oxálsav is jó ilyen állapotban), a lehullott atkákat számoljuk meg többször is néhány nap elteltével a kezelések után, ha van higiénikus aljdeszka a család alatt.

Dr. Szalai Tamás
(Biokultúra 2009/3)

[felül]