2019 okt 30

A dél-amerikai ország egyes területein bekövetkezett nagymértékű elsivatagosodás és elnéptelenedés szomorú történetéért a GMO-ültetvények, a hozzájuk megalkotott növényvédő szerek és a glifozáttal permetezett monokultúrák a fő felelősök. (A fotón: Aixa Ponce Cano argentín kislány testét rengeteg óriási, szőrös pigmentált anyajegy borítja. Ezzel sajnos nincs egyedül: ő és édesanyja, továbbá sok más ember Argentana Córdoba tartományában peszticidekkel permetezett szójaföldek közelében él. Forrás: www.biophiliaworld.com.)

Dr. Szimon Ildikó környezetvédelmi szakjogász a Greenfo.hu nevű környezetvédelmi oldalon megjelent írásában bemutatja, milyen komoly környezeti károkat és társadalmi problémákat okozott, hogy Argentínában 1994-ben engedélyezték a genetikailag módosított növények termesztését.

Córdoba tartomány 16 millió hektáros termőterületéből jelenleg 13 millión GM kukorica és szója termesztése folyik novembertől márciusig, az év többi részében a terület puszta sivatag csupán. Ennek következtében a tartomány egyes részei teljesen elnéptelenedtek. Mintegy ezer kistelepülés tűnt el teljesen, a korábban ott lakók a városokba költöztek.

Az argentin helyzet azonban rendkívül összetett. A termőterületek egyharmada állami tulajdonban van, a rajtuk termesztett GMO-növényeket bioüzemanyagok előállításához használják. Az évenkénti 100 millió tonna génmódosított gabona az államnak és a nagybirtokosoknak együttesen mintegy 35 milliárd dollár összbevételt jelent, az államnak ebből 11 milliárd dollár állami bevételt biztosít. Ez számít a legköltséghatékonyabb és legegyszerűbb termesztési módszernek, mivel a termesztés nagy, egybefüggő területeken, génmódosított növényekkel és glifozát permetezéssel folyik. A térségben azóta sajnálatos módon, feltűnő mértékben megnőtt a rákos megbetegedések száma is. A lakosok szerint a tömegesen kijuttatott permetezőszert a szél befújja az ablakokon. A legintenzívebb mezőgazdasági területen a rákos megbetegedések száma közel kétszerese a többi területéhez képest.

A korábban marhatenyésztéssel, zöldség- és gyümölcstermesztéssel, méhészkedéssel foglalkozó gazdák tömeges elvándorlásra kényszerültek, a városokba költöztek, komoly szociális problémákat előidézve ezzel. Az erdőirtások és a monokultúrák miatt a környék időjárása is szélsőségesre fordult. Az év kétharmadában a genetikailag módosított növények területe sivár pusztaság, melyről a visszaverődő erős napsugárzás még forróbbá teszi a levegőt. Az intenzív felhőszakadások településeket mosnak el, rendkívüli jégesők okoznak nagy károkat. Tavaly decemberben nem kevesebb, mint kétmillió hektár föld állt víz alatt. A talaj sótartalma nagy, tápértéke alacsony, a biodiverzitás nagymértékben csökkent.

A felmerült következményeket már a gazdasági szereplők is egyértelműen felismerték. Az országban zajló környezeti és gazdasági katasztrófák hatására a földnek zuhan az ára, vevőket, bérlőket nem találni. Ily módon az állam elesik a földhasználatból származó adóbevételektől, a bankok nem tudnak kapcsolódó ügyleteket kötni. Az állam tele van adósságokkal.

A rendszer tehát nem kifizetődő, ezért a változások szükségszerűek és elkerülhetetlenek. A patagóniai Chubut tartomány törvényhozása például, Argentínában elsőként, május 16-án egyhangú döntéssel tiltotta meg a glifozát gyártását, forgalmazását és használatát egész területén, kísérletet téve a kialakult helyzet visszafordítására.

Forrás: https://greenfo.hu
(Biokultúra 2019/4-5)

[top]