Az alma biológiai növényvédelme…

… és ami hozzá tartozik

A biológiai almatermesztés alapjai

Új, rezisztens nyári fajta – Allegro

Az alma biológiai növényvédelmére nem lehet általános receptet adni, mert a növényvédelem – különösen az ökológiai növényvédelem – még csak lazán sem választható el az összes többi technológiai elemtől. A biológiai növényvédelem csak a biológiai szemlélet egy része és csak egységes keretben van értelme biológiai művelésről beszélni. Szemléletet átadni pedig meglehetősen nehéz. Erre a feladatra vállalkozunk az alábbi sorokban.

A biológiai szemlélet – „kalandorok” és „elkötelezettek”

A bio termékek és a konvencionális termékek ára között a korábbi években jelentős árkülönbség volt tapasztalható. Ez a különbség a mai napig fennáll, de a mértéke egyre inkább olvad idehaza és egész Európában egyaránt. A korábbi évek jelentős árkülönbözete meglehetősen sok termelőt terelt abba az irányba, hogy korábban hagyományos módon ápolt ültetvényeit biológiai alapokra állítsa át. Ennek megfelelően élesen elkülönült két irányzat. A termelők egy csoportja, akik kizárólag a magasabb haszon elérését tartották szem előtt, kialakítottak egy minimális művelésre irányuló gyakorlatot. Nevezzük őket „kalandorok”-nak. A kalandorok évi 5-7 növényvédelmi forduló és két fűkaszálás mellett megpróbálták a lehető legnagyobb hozamokat és nyereséget elérni, miközben a termőalapjaik kondíciója leromlott. A másik csoport megpróbált felnőni a feladathoz és folyamatos tanulás, tapasztalás mellett elsajátította azt a képességet, amit a biológiai szemlélet valójában megkövetel. Nevezzük őket „elkötelezett”-nek. Ők alma esetében nem riadnak vissza az éves 27-50 növényvédelmi fordulótól, a prevencióra és előrejelzésre alapozott védekezések szakszerű tervezésétől és végrehajtásától, a kiváló kondíció folyamatos fenntartásától. Az elkötelezettek tudják, hogy a biológiai szemlélet jegyében történő termelés több ráfordítást és magasabb költségeket jelent. Természetesen elvárható az is, hogy a piac ezt magasabb árral ismerje el. De ez nem feltétlenül, nem minden évjáratban eredményez extra profitot.

A biotermékkel való piaci megjelenés egyre inkább az értékesíthetőség objektív feltétele lesz. A gyakorlat tehát szelektálja a termelőket, kik azok, akik „kalandorok” és hamar kiábrándulnak a biológiai termelésből és kik azok az elkötelezettek, akik valóban képesek a biológiai szemlélet keretein belül is kiváló minőségű almát termelni.

A valódi biológiai szemlélet nem csupán biológiai növényvédelmet jelent, azt nem lehet elválasztani a többi technológiai elemtől, mert minden mindennel összefügg.

Van egy másik nyomós ok, ami a termelőket a biológiai szemlélet irányába tolja, ez pedig nem más, mint a konvencionális hatóanyagok tömegének kivonása.

A talaj kiemelt szerepe

Intenzív kertészeti kultúrát még konvencionális művelés keretein belül is csak a legkiválóbb ökológiai környezetben szabad létesíteni és a környezeti tényezők között külön ki kell emelni a talaj szerepét. A biotermelésben ez az alapszabály fokozottan igaz. Eredményes biológiai almatermeléshez csak a megfelelően magas szervesanyag tartalmú, jó szerkezetű, megfelelő kötöttségű és mély termőrétegű, magas víz és tápanyag pufferkapacitással rendelkező talajon érdemes hozzákezdeni.

Ami a talajból hiányzik, azt a magas hozamok és jó minőség érdekében pótolni kell. A pótlás pedig folyamatos ráfordításokat igényel. Minél többször és minél több tápelemet kell pótolni, annál több ráfordításunk keletkezik és annál magasabb önköltséggel kell számolni. Tény, hogy az almát kőzetgyapoton is meg lehetne termelni, de melyik lesz az olcsóbb?

Alanyok és fajták

Almaültetvényeink döntő hányada törpe, vagy középerős növekedésű alanyokon áll. A törpítő alanyok közül meghatározó az M9 (t337), a középerősek közül az MM106. Az ettől eltérő alanyhasználat (B9, P22, M26, MM111, B118, M25) meglehetősen ritka, de az általánosan elterjedt alanyok is tökéletesen működnek, amennyiben azoknak megfelelő termőhelyet választanak. Ezen a választáson áll, vagy bukik minden! A törpe növekedést determináló alanycsoport még hagyományos művelés esetén is magasabb szervesanyag tartalmú, középkötött, jó szerkezetű talajokat igényel. Ennek biotermelés esetén még nagyobb jelentősége van. A középerős alanyú ültetvények esetében is feljebb kell emelni a limitáló korlátokat, különösen a humusztartalom tekintetében. 0,3-0,5%-os humusztartalom esetében az MM106-os (MM111-es) alany sem fog megfelelő növekedést és termésbiztonságot garantálni, tekintve azt, hogy a biotermelésben a tápanyagok visszapótlási lehetőségei korlátozottak. Sokan nem hajlandók tudomásul venni, hogy a gyümölcstermő növények elsődlegesen a gyökerükön keresztül táplálkoznak. Levélen keresztüli tápanyagpótlással próbálják kompenzálni a talaj gyengeségeit, holott a biotermelésben a permettrágyázás szerepe a plusz kondíció kialakításának eszköze. Nem lehet a talajból hiányzó tápelemek folyamatos pótlásával kompenzálni a talaj hibáit.

Az intenzitás, vagy extenzitás nem alanyfüggő! Ez kizárólag ökonómiai kérdés. Talán a következő példával lehet erre a legjobban rávilágítani. Egy gyenge talajadottságok között létesített, M9-es alanyú, öntözött, jéghálós ültetvény is lehet extenzív, ha a beruházásunk sok év után sem térül meg. Egy jó talajadottságok között létesített MM106-os alanyú – esetlegesen öntözetlen – ültetvény is lehet intenzív, ha néhány éven belül megtérül a beruházási költség és az ültetvény korán termőre fordul, valamint nyereséget termel. A megtérülést a bio almatermelésben ezért alapjaiban a talajadottságnak megfelelő alany megválasztása és az ahhoz társított művelésmód határozza meg.

A bio almatermelés sikerességét az alany mellett a megfelelő fajtaválasztás is döntően befolyásolja. Kétségtelen, hogy minden almafajtával lehet eredményesen, biológiai művelés mellett almát termelni, de ez egyes fajtákkal nehezebben, más fajtákkal könnyebben kivitelezhető. A „hagyományos” almafajták (Idared, Red Idared, Jonagold, Gála, Golden, Jonathan klónok, Red spurok) érzékenyek varasodásra és lisztharmatra. E miatt ezeket a fajtákat nehezebb a biológiai növényvédelemben alkalmazott, zömében kontakt hatóanyagokkal megvédeni a gombabetegségekkel szemben. A fogyasztói igények ezzel szemben az alacsony vegyszerterhelésű, egészségesebb alma irányába mutatnak. Nem véletlen tehát, hogy az almanemesítés legfőbb irányvonala az utóbbi évtizedekben a rezisztencianemesítés irányába mutat. A rezisztencianemesítés elsősorban varasodás, lisztharmat és tűzelhalás elleni ellenállóképességet célozza.

A keresztezéses rezisztencianemesítés főként a vadalma „Vf” génjének felhasználásán alapul. Ez a gén általában egy kedvezőtlen, fanyar utóízzel párosul, ami az asztali alma élvezeti értékét rontja. A nemesítő műhelyek a rezisztens fajták nemesítésében ezért a legkiválóbb élvezeti értékű fajtákhoz nyúlnak. Ennek eredményeképp kimagasló ízű és élvezeti értékű új rezisztens almafajták jelentek meg, melyekből több már Magyarországon is elérhető. A hagyományos Golden klónok rezisztens alternatívájaként jelent meg a Luna, a Sirius és az Orion. A piros fedőszínű hagyományos fajták pótlására megjelent a Red Topaz, a Rozela, a Galiwa, a Galarina, a Bonita, a Bay 3341-es és a korai érésű Allegro. Egész érési sorozat áll már rendelkezésre ezekből a kiváló ízű, attraktív megjelenésű és jól tárolható fajtákból.

Az alma biológiai növényvédelmében nagyon nagy szerep jut a fajták természetes ellenálló képességének, valamint a kiváló kondíció által fenntartott, úgynevezett indukált rezisztenciának. A termelő a fajtákban rejlő genetikai ellenállóságra támaszkodva próbálja meg minél jobban kihasználni a fajtában rejlő potenciált. Az ellenálló fajták könnyebben, kevesebb növényvédelmi fordulóval, kontakt hatóanyagokra alapozva megvédhetők az alma gombabetegségeivel szemben. Az újonnan létrehozott bio almaültetvényeket célszerű már ezekre a fajtákra alapozni.

Szaktudás

A biológiai növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok, szerek hatásmechanizmusa jelentősen eltér a hagyományostól. Az eredményes biotermelők szakítanak a hatóanyag centrikus gondolkodással. A hatóanyag alapú gondolkodás esetében, ha egy problémával szembesülünk és nem sikerült azt megoldani általában elkezdjük emelni a dózist, a gyakoriságot, valamint elkezdődik a koktélkészítés. Ugyanarra a problémára többféle hatóanyagot alkalmazunk.

A bio szemlélet jegyében máshogyan gondolkodunk. Mi a legnagyobb, legfontosabb, legégetőbb probléma, amit meg kell oldani? Hogyan tudom a leghatékonyabban támogatni a növényt, hogy kezelni tudja ezt a problémát? Hol tudok segíteni az állománynak?

A biológiai növényvédelemben alkalmazott szerek (hatóanyagok) többsége kontakt és hatásmechanizmusában jelentősen eltér a hagyományos növényvédő szerekétől. A kontakt szerekkel történő növényvédelem, különösen a vegetáció elején amikor hetente duplázódik a levélfelület nagyobb gyakoriságot, több növényvédelmi fordulót igényel. Nagyon fontos, hogy a kijuttatott permetlé valóban oda is kerüljön és ott is hasznosuljon, ahová szántuk. Biotermelésben ezért nem használunk alacsony (3-500 liter/ha) lémennyiségeket, valamint sokkal jobban oda kell figyelni a permetezőgépek beállítására, szórásképére, a fúvókák állapotára.

Külön ki kell emelni a megfelelő hatásfokozók, adjuvánsok használatát. A biológiai növényvédő szerek hatása általában lassabb, mint a hagyományos társaiké. Ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kap a prevenció és az okszerűség. Mindezt összegezve a bio almatermesztés sokkal nagyobb szakértelmet, odafigyelést és rendszeresebb jelenlétet kíván meg az ültetvényben.

A növényvédelem első pillére – réz és rézpótló készítmények használata

A réz a legrégebben ismert gomba és baktérium ellen használatos hatóanyag. Baktericid, fungicid. Baktériumölő, gombaölő. A nevében is benne van, hogy: gyilkos. A közhiedelem úgy véli, hogy a biotermelők nem permeteznek, holott ennek a fordítottja igaz. A biotermelő folyton egy permetezőt húzgál maga után és gyakrabban védekezik, mint a többiek. A kontakt réz hatóanyag tartalmú szerek esetében ez fokozottan igaz.

A réz az egyetlen olyan gomba és baktériumölő szer, amely ellen a gombáknak és a batkériumoknak nem alakult ki rezisztenciája. Ezért a varasodás és a tűzelhalás elleni küzdelemben a bioalma­termelők legfontosabb eszköze.

A nyugalmi időszakban történő, általában magasabb dózisú rezek után, alacsonyabb – néha szinte csak jelzés értékű – adagokkal igyekszünk fenntartani egy folyamatos „réznyomást”. Sokszor olyan fenológiai fázisokban is alkalmazunk rezet, ami a hagyományos termelésben szokatlan, például virágzás idején. Vagy nem a klasszikus rezekhez (szulfát, oxiklorid, hid­roxid) nyúlunk, hanem réztartalmú permettrágyákhoz. Ezek a készítmények általában aminosavakat és glukonsavakat is tartalmaznak, sokan ezért is nevezik „cukros rezeknek”, vagy „mélyhatású rezeknek”. Hatóanyag tekintetében kevés rezet tartalmaznak, viszont annál hatékonyabban fejtik ki hatásukat.

A réz használata a bio almatermelésben elengedhetetlen, viszont megvannak a maga előírási és biológiai korlátai. Európában ez országonként eltérő, az évente felhasználható fémréz 2000-4000 gramm/ha/év között van.

Miért kell korlátozni a réz felhasználását? Mert a réz a talajban és a szervezetben is egyaránt felhalmozódik. Az igazi biotermelő nem az előírásoknak, hanem a saját lelkiismeretének akar megfelelni. Tisztában kell lenni tehát azzal, hogy hogyan lehet a kijuttatott réz mennyiségét minimalizálni!

Hogyan tudunk ilyen korlátok között eredményesnek lenni a varasodás és tűzelhalás elleni harcban? Úgy, hogy növeljük a kijuttatott réz hatékonyságát megfelelő hatásfokozók használatával, így csökkenthetjük az egyszerre kijuttatott réz mennyiségét, vagy rézpótló készítményeket (is) alkalmazunk.

A legtöbb biológiai növényvédelemben alkalmazható rézkészítmény 300-600 gramm fémrezet tartalmaz, a „cukros rezek” (Sergomil, Scudo, Rézvitéz) 5,5-9 gramm fémrezet tartalmaznak kilogrammonként. Ha belegondolunk, hogy egy éves nyitó lemosó permetezéskor, vagy egy éves záró permetezéskor akár 3 kg rézterméket is felhasználhatunk, könnyen kiszámolhatjuk, hogy ezzel a két növényvédelmi fordulóval akár a 3000 g/év fémréz felhasználást is elérhetjük. (Ehhez még nem számoltuk hozzá a vegetációs kezeléseket, vagy a „cukros rezek” használatát.)

Az egyszerre kijuttatott rézdózisokat úgy tudjuk hatékonyan csökkenteni, hogy megfelelő hatásfokozókat (adjuvánsokat) használunk. A legelterjedtebb ilyen anyag a „narancsolaj”-ként ismert Wetcit (adjuváns). De citrusterpén (linolén) hatóanyagú szer Flavo Plant is van már forgalomban. A narancsterpének nagyon hatékonyan segítik az összes kontakt hatóanyag levélen történő megtapadását, eső után elősegítik a levelek felszáradását, valamint a levelek újranedvesedésével a hatóanyagot az időközben növekvő levélfelület szélére is képesek kijuttatni.

Újdonság a fenyőterpén tartalmú Heliosol adjuváns, amely Demeter rendszerben is használható. Hatékony adjuvánsok segítségével 20-50%-al csökkenthető az egy növényvédelmi fordulóra kijuttatott réz (és bármilyen más kontakt anyag) dózisa. Ezáltal könnyebben megfelelhetünk az elvárásoknak és előírásoknak.

Amennyiben a vegetáció során elérjük, vagy megközelítjük az engedélyezett éves szinten felhasználható fémréz küszöböt, lehetőségünk van rézpótló készítmények alkalmazására. Elterjedten alkalmazott hatóanyag (kálium-hidrogén-karbonát), amely a Vitisan SP készítmény hatóanyaga is. Megelőző jelleggel alkalmazva varasodás és szürkepenész mellett a lisztharmattal szemben is védelmet nyújt. Hatása a külső gombafonalakkal rendelkező gombák fonalainak és a növény felületén található gombaspórák kiszárításán, ozmotikus nyomás változásán és Ph változáson alapszik. Narancsolajos adjuvánssal hatása fokozható.

A varasodás minden évben gondot okoz a termelőknek. Egyes évjáratokban nagyobbat, kedvezőbb évjáratokban kisebbet, de mindig és mindenképp jelentkezik. Nem úgy az almatermésűek tűzelhalása.

A tűzelhalás fertőzés kialakulásához nem minden évjárat kedvező. Több hajlamosító tényező együttállása (hideg, csapadékos időjárás, elhúzódó virágzás) és a fajta fogékonysága is szükséges. Bizonyos hagyományos fajták (Idared, Red Idared, Jonathan klónok, Florina, Golden és Gala klónok) meglehetősen érzékenyek, egyes fajtákon viszont szinte soha nem tapasztalhatóak tünetek. A tűzelhalás a varasodás elleni védekezés folyamatos réznyomása mellett általában nem okoz gondot. Érzékeny fajták esetén szükség lehet eltérő hatásmechanizmuson alapuló védekezésre, melyhez bakteriofágokat (Erwiphage Forte), vagy élesztőgombákat (Blossom Protect) alkalmazhatunk. Ezek biotermesztésben szükséghelyzeti engedéllyel használható készítmények.

Második pillér – kéntartalmú készítmények alkalmazása

Az elemi kén a rézhez hasonlóan az egyik legősibb gombaölő hatóanyag, mely elsősorban az alma lisztharmata elleni védekezésben használható eredményesen. De mint megszokhattuk, a bio termelésben nem minden tisztán fekete, vagy fehér, ezért a kénnek sem csupán gombaölő hatása van.

A kén – a mellett, hogy a lisztharmat elleni prevenció eszköze – nagymértékű gyérítő hatása van az alma atkakártevőire, valamint riasztó hatással is számolhatunk számos más rovarkártevővel szemben.

A varasodás ellenálló fajták nagy része lisztharmattal szemben nem ellenálló, sőt vannak olyan varasodásrezisztens fajták, melyek kifejezetten fogékonyak lisztharmatra. (Pl. a Gold Rush márkenév alatt ismertté vált Coop 38 nevű fajta.) A lisztharmat elleni védekezés közel nem jelent akkora kihívást, mint a varasodás elleni küzdelem. Sokan azt mondják: „a lisztharmat nem betegség, hanem állapot”. Ezzel a kijelentéssel biotermelőként nem lehet egyetérteni. A lisztharmat a levelekre, hajtásokra gyakorolt károsító hatásával jelentősen képes csökkenteni az asszimilálófelületet, ezáltal közvetetten is negatív hatással van a termés mennyiségére és minőségére egyaránt.

Az ellene való védekezés a metszéssel kezdődik. Az éves vesszővégeken jelentkező, nyugalmi időszakban is jól látható „gyertyás” vesszővégeket minden esetben el kell távolítani a metszés során. De a rügyekben áttelelő gombafonalak nem láthatóak. Ezért rügypattanástól kezdve igyekezni kell minden rejtett zugba, a rügypikkelyek alá is eljuttatni az elemi ként. A megfelelő lémennyiséget, a jó permetlé fedést és az adjuvánsok használatát már nem említjük.

A bio alma ültetvényekben a levélatkák kártétele ritkán okoz gondot. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy bio ültetvényekben nem használunk szerves atkaölő szereket melyek a hasznos ragadozóatkákat is gyérítik, másrészt az elemi kén megfelelő gyérítést biztosít a levélatkák és takácsatkák populációira.

Az éves lisztharmat elleni megelőzés alapja egy alapos mészkénleves lemosó permetezés, rügynyugalmi állapotban akár 50-60 liter/ha dózissal. A rügypattanáshoz közeledve a dózis már mérsékelhető. A házi főzésű mészkénlé ennél a nyitókezelésnél, de később a vegetációban is használható megfelelő dózissal, a perzselés veszélyének figyelembevételével. Ha már a gyümölcs perzselése szóba került, mind a réz, mind a kéntartalmú szerekkel könnyen tudunk hálózatos, vagy megfolyásos perzselést előidézni az alma felületén.

Fontos figyelembe venni, hogy rézzel, illetve kénnel 10 celsius fok alatt nem érdemes, 20 celsius fok felett pedig nem szabad permetezni!

Harmadik pillér – rovarkártevők elleni védekezés

Az almának számtalan rovarkártevője van. Ezek közül vannak speciálisan almára szakosodott rovarok és vannak polifág kártevők. Szerencsére az elmúlt években a bio termesztésben alkalmazható hatóanyagok/szerek listája jelentősen bővült. Ezek között pedig vannak széles hatásspektrumú készítmények is. Vannak vitatott hatóanyagok is, melyek engedélyezettek bio termelésben, de a hasznos élő szervezetek kímélése érdekében nagyon meggondolandó a használatuk.

Általánosságban kijelenthető, hogy bio alma esetében nem számolhatunk károsítási küszöbértékekkel. Előrejelzésre, számításra, korábbi évek tapasztalataira építve kell a megelőzési stratégiát kidolgozni. Ezért is nehéz általános tanácsot adni a rovarok elleni védekezésre. A legcélravezetőbb az, ha nagyjából időrendben tekintünk végig egy vegetációt és mérjük fel, mikor, milyen kártevő megjelenésére lehet számítani.

» Pajzstetvek és vértetvek

Két nehezen irtható kártevőről van szó. Fiatal ültetvényekben általában nem okoznak problémát. Az ültetvényekben általában 5-6. évtől jelennek meg, amennyiben a megelőző évek növényvédelme nem volt kellően „feszes”, vagy a metszés nem megfelelő.

Bio almásokban a mélynyugalmi állapotban védekezhetünk a leghatékonyabban ellenük olajos készítmények alkalmazásával. Az olajos készítmények alkalmazása fiatal ültetvényekben nem javasolt. Egyrészt, mert általában fiatal fákon még nem jelentkezik pajzs- és vértetű fertőzés, másrészt mert az olajos készítmények nem csak a rovarkártevők imágóit, lárváit és tojásait fedik le, hanem a növény légcserenyílásait is. Abban az esetben viszont, ha ezek a kártevők megjelentek, rügynyugalmi állapotban védekezni kell ellenük. Erre a célra – szigorúan rügynyugalomban – 20-30 liter napraforgóolaj + 2 liter Heliosol alkalmazása javasolt hektáronként. A vegetációban ezek a rejtett életmódú kártevők csak káliszappanos lemosás után gyéríthetők például természetes piretroiddal (Pyregard). A természetes piretroid használatával pedig újabb probléma merül fel, hogy a vértetű természetes ellenségét a vértetű fürkészt is gyérítjük. Más okok miatt ezért is vitatott a Pyregard használata.

A Pyregard alkalmazása azonban néhány esetben elkerülhetetlen (rosszul sikerült levéltetű prevenció, erős farontó lepke fertőzés, nagy mennyiségben megjelenő amerikai bivalykabóca, vagy lepkekabóca, poloskák…). Ezt a természetes piretroid alapú készítményt nem véletlenül hívják „ökölcsapásnak”! A biotermelők egyetlen gyors és taglózó hatású rovarölő szere, ami sajnos a hasznos élő szervezeteket – katicabogár lárvák, fátyolkák – is pusztítja, ezáltal veszélyeztetve a kényesen felépített és fenntartott egyensúlyt.

» Alma bimbólikasztó

Az egyik legkorábban megjelenő kártevő. Az imágók gyakran már februárban megfigyelhetők. Egyes termőhelyeken akár 70-80 százalékos virágkárt is okozhatnak! A petéiket a zöldbimbós virágokba rakják, melyek már ki sem nyílnak, barna, elszáradt ballon állapotban maradnak. A februári-márciusi meleg napokon érdemes kopogtatásos próbát végezni. A fa alá fehér lepedőt teríteni, a koronát megkopogtatni és felmérni a lehullott imágók számát. Fánként két rovar már komoly veszélyt jelent! A spinozad hatóanyagú Laser Duplo eseti engedéllyel rendelkezik bio almában. Széles hatásspektrumának köszönhetően az alma bimbólikasztó mellett számos szúró-szívó szájszervű kártevő és moly ellen is hatékonyan alkalmazható. Szintén eseti engedéllyel használható a Pyregard készítmény.

» Levélpirosító levéltetű, zöld alma levéltetű

Szintén korán megjelenő kártevőkről van szó, melyek minden évben megjelennek és jelentős gazdasági kárt okoznak. Kártételük meleg évjáratokban már pirosbimbó előtt megfigyelhető, megjelenésük, egyedszámuk az időjárás melegedésével exponenciálisan nő. Az olajos lemosó permetezés jelentősen segít a megelőzésben. De speciálisan levéltetvek ellen hatékonyan használható az (1%) azadirachtin hatóanyagú Neem Azal T/S (táplálkozásra, vedlésre és szaporodásra hat).

Az azadirachntin hatásáról érdemes tudni, hogy a már bekolonizált és felszaporodott levéltetű állományok ellen már nem fog teljesen megfelelően működni. Hatékonyan csak megelőző jelleggel használható! Hatását a kijuttatás után 6-10 nappal kezdi kifejteni. Az egyik legjobb bio levéltetű ölő készítmény, de megfelelő időben kell használni. A megcsavart hajtásvégekkel és bepöndörödött levelekkel már nem tudja hatékonyan felvenni a versenyt, mivel lokálisan szívódik fel.

Ha elhalasztottuk a prevenciót és erős levéltetű fertőzés áll fenn, akkor káliszappanos lemosás, vagy a réz és kén készítményeknél ismertetett adjuvánsok emelt dózisa jöhet szóba megoldásként.

A narancsolaj tartalmú Wetcit, vagy a citrus és fahéjolaj tartalmú Flavo Plant erős szárító hatású a lágy kitinpáncélú rovarokra, így a levéltetvekre is. Emelt dózisban (2 l/ha) 24 órán belül kiszárítják és elpusztítják e levéltetveket. A szárító hatás ellen nem tud kialakulni rezisztencia!

A levéltetvek a fotoszintetizáló levélfelület csökkenésével, a torz hajtásnövekedéssel hatalmas gazdasági kárt képesek okozni. Szívogatásuk nyomán a megkötött gyümölcs torz és értéktelen lesz. A levéltetvek megjelenésére végig számíthatunk a vegetáció során, de a legveszélyesebb a kora tavaszi időszak és a vegetáció első fele, amikor sok a friss hajtás és intenzív a növekedés. Elsősorban a fiatal, lédús hajtásokon szívogatnak. A hajtásnövekedés leállásával, a hajtások csúcsrügyben záródásával általában csökken a levéltetű kártétel veszélye.

» Levélatkák, takácsatkák

A korábbiakban már esett szó róla, hogy a lisztharmat elleni védekezésben rendszeresen használt elemi kén általában megfelelő mértékű atkagyérítést biztosít a bio almaültetvényekben, e miatt atka problémával sokkal ritkábban szembesülünk, mint a konvencionális kertekben.

Biológiai védekezésre azonban vegyszerek alkalmazása nélkül, ragadozó atkák (Typhlodromus pyri faj), ragadozó poloskák betelepítésével is van lehetőségünk.

» Almamoly, keleti gyümölcsmoly, almailonca, egyéb molykártevők

Az almát számtalan specifikus és polifág molykártevő is károsítja. A legnagyobb kárt az almamoly, a keleti gyümölcsmoly és az almailonca okozza. Az almamoly elleni védekezésnek van egy teljesen szermaradék mentes módja, a feromonos légtértelítés. A módszer lényege a hím lepkék megtévesztésén alapszik. Az almamoly rajzása előtt az ültetvénybe olyan speciális diszpenzereket (Isomate termékek) helyezünk ki, melyek a nőstény lepke szexferomonját párologtatják folyamatosan, hónapokon keresztül. A hímek az illatfelhőben nem tudják beazonosítani és megtalálni a nőstényt. Elmarad a párosodás, a peterakás és a lárvakelés, tehát a károkozás is. A feromonos légtértelítés csak nagy ültetvényfelületen (3-5 ha+) alkalmazható hatásosan. A diszpenzerek kihelyezésének idejét és módját itt nem ismertetjük.

A feromonos légtértelítés esetén fontos, hogy júniusban, júliusban és augusztusban végezzünk kontrollt a csokrosan kötött almák összeérő felületén, ami egy klasszikus moly támadási felület. Ha a kontrollok alkalmával úgy ítéljük meg még több biológiai megoldás van a kezünkben.

A Dipel DF Bacillus thuringiensis tartalmú készítmény olyan baktériumok spóráit tartalmazza, melyek az almamolyra specifikus toxinkristályokat termelnek. A Madex Pro granulovírus tartalmú, kizárólag almamolyokat megbetegítő és elpusztító víruskészítmény. Ellene rezisztencia nem alakul ki.

Fontos megjegyezni, hogy a Dipel és a Madex használatát mindig a tömeges lárvakelés időszakára kell időzíteni, ügyelni kell a minél teljesebb permetléfedésre, valamint a kezelést 7-12 napon belül ismételni kell. A Dipel DF esetében figyelni kell a permetezővíz Ph-jának beállítására. A készítmény kizárólag enyhén savanyú kémhatású permetezővízzel kijuttatva hatékony.

Mérjük a permetezéshez használt vizünk Ph-ját! A kívánt optimális (Ph 5,5-6,5) savanyúság egyszerű ételecet hozzáadásával beállítható.

» Farontó lepkék

A fiatal gyümölcsültetvényekben egyre inkább gondot jelent a farontó lepkék hernyóinak károsítása. A nagy farontólepke (Coccus cossus) és a kis farontólepke (Zeuzera Pyrina) korábban nem tartoztak a jelentős károkat okozó kártevők csoportjába, viszont megjelenésük és károkozásuk egyre tömegesebb. A jelenség oka az lehet, hogy a fiatal ültetvények növényvédelme a legtöbb ültetvényben nem eléggé intenzív, mondván, hogy az ültetvény még nem hordoz termést és e miatt alacsonyabb növényvédelmi intenzitást kap. Ez a téves felfogás viszont csak egy-két év múlva üt vissza, mivel a farontó lepkék életciklusa két éves és a károsítás csak a kétéves hernyók esetében számottevő.

A kárképet viszonylag mindenki jól ismeri. Legtöbbször a lárvák ürülékkel kevert rágcsálékát lehet észrevenni a fák alatt a talajon a bemeneti nyíláshoz közel, vagy a nagyobb viharok utáni ágtörések után szemmel láthatóvá válnak a lárvák járatai. A hatékony védekezéssel ilyenkor már elkéstünk!

A farontó károkozáskor elsősorban a nagy farontólepkét „gyanúsítjuk”, holott az almaültetvényekben a kis farontó­lepke károkozása a jellemzőbb. A nagy farontó inkább az idősebb fás részekre rakja a petéit, a kis farontó az éves vesszőket részesíti előnyben. A nagy farontó polifág kártevő, azaz sokkal több tápnövénye létezik az erdészeti fajok között is, a kis fa­rontó viszont szűkebb étlapból válogat és kedvenc tápnövényei a gyümölcsfák, azon belül is elsősorban az alma.

Nevével ellentétben mindkét lepke nagy méretű. A nagy farontó egyöntetűen szürkésbarna színű és szárnyfesztávolsága a 10 centimétert is elérheti. A kis farontó hófehér színű és szabályosan sorokba rendezett fekete pöttyözöttséget mutat. Ennek mérete is 4-5 centiméter között van.

Mindkét lepke júniusban és júliusban, elhúzódóan rajzik! A fás részekben (esetleg a fához közel a földben) két évig áttelelő hernyók májusban bábozódnak és júniusban, júliusban repülnek ki, hogy párosodjanak és petét rakjanak. A peték kelése hőmérséklet függvényében 7-14 napra tehető. Szinte bármilyen rovarölő szer elpusztítja mind az imágót, mind a fiatal hernyókat a rajzás/kelés/berágás időszakában. A hatékony védekezésre tehát 2-3 hét áll rendelkezésre. A fás részekbe berágott hernyókat már nem érjük utol!

A lepkék éjszaka repülnek és mivel a nőstények röpképessége gyenge, ezért bábból való kirepülés után a közelben párosodnak és raknak petét. Ezért a károsítás is többnyire egy-egy jól körülhatárolt ültetvényrészben figyelhető meg. A lepkék kirajzása éjjel történik, de a mesterséges fények nagyon vonzzák őket.

Ha a képeken látható lepkékből a lámpák környékén/alatt nappal pihenő példányokat találunk, biztosak lehetünk benne, hogy a rajzás/párosodás/peterakás megkezdődött és eljött a védekezés ideje.

A farontó lepkékre külön feromon csapda is létezik a rajzáskezdet megfigyelésére. Május végétől érdemes figyelni rájuk és szükség esetén azonnal védekeznünk kell! Legfontosabb tanulság, hogy ne hanyagoljuk el a fiatal ültetvények rovarölőszeres kezeléseit sem, mert ezen nagytestű molyok károkozásával csak a következő években fogunk szembesülni.

Május végén célszerű a kereskedelmi forgalomban kapható farontólepke specifikus feromoncsapdák kihelyezése. A csapdák első fogásai után kezdhetjük meg a növényvédőszeres kezeléseket. Bio ültetvényekben a csapdák első fogásai után a Laser Duplo használható, ezt követően 10-14 nappal (ha szükséges) pedig a Pyregarddal ismételhető a kezelés. A korábbiakban említettek miatt a Pyregard használatát próbáljuk minimálisra szorítani.

» Amerikai „újdonságok”

Az alcímben az amerikai bivalykabócára és az amerikai lepkekabócára céloztunk, de az amerikai szövőlepkét sem felejthetjük ki a sorból.

A kabócák melegkedvelő fajok. Megjelenésükre július elejétől lehet számtani. Különösen fiatal ültetvényekben jelentenek nagyon nagy problémát. Kártételük jelentős, megjelenésük egyre inkább jellemző.

Az amerikai bivalykabóca nőstényei július elején, közepén kezdenek rajzani. Csak egy nemzedékük van. Petéiket általában egy-két éves vesszőkbe rakják. Tojócsövükkel felkarcolják a kérget, jellegzetes nyomokat hagyva maguk után. Kártételüket sokan apró szemű jégverésnek hiszik. (Holott a leveleken ugyanakkor nincs jégverési nyom.) A nőstények tojócsöve nagyon mélyen felsérti a farészt is és ezek a sebek nehezen gyógyulnak. A tünetek sokszor még két év után is láthatók. A bivalykabóca a rajzás előtti időszakban az aljnövényzetben tartózkodik. Különösen szereti a pillangós sorköztakaró növényeket. A sorközök július eleji zúzásával jelentősen csökkenthető az egyedszámuk. Kemény kitinpáncéljuk van, ezért az emelt dózisú narancsolaj használat nem jöhet szóba védekezésképp. Erős rajzás, sok imágó esetén Pyregarddal érdemes védekezni.

Az amerikai lepkekabóca szintén erősen feljövőben van országos szinten. A bivalykabóca előtt három-négy héttel rajzik. A rovar az általa kiválasztott mézharmattal okozza a legnagyobb kellemtelenséget, mert a mézharmaton később korompenész jelenik meg. Mindkét kabóca pete alakban telel át, ezért ha tapasztaljuk a jelenlétüket a legjobb prevenció a rügynyugalmi állapotban végzett olajos lemosás.

A harmadik „amerikai” az amerikai szövőlepke. Két nemzedéke van, májusban és júliusban rajzik. Szerencsére az almamolyok ellen végzett Dipel DF kezelés hatékony ellene is.

Az amerikai szövőlepke, de az összes többi lombrágó hernyó is nagyon érzékenyen reagál a mészkénleves kezelésre is, a mészkénlének erős repellens hatása van. A szövedékbe való bejutást elősegíthetjük Wetcit hozzáadásával!

A petecsomókból kikelő fiatal lárvák még könnyen irthatók. Később nehezen pusztíthatók el a hálószövedék alatt. Ha csak néhány beszőtt vesszővéget találunk, célszerű letördelni, összegyűjteni és megsemmisíteni őket. Teljes koronarészek tarrágását is okozhatják.

» Poloskák

Az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska egyre nagyobb tömegben jelenik meg az ültetvényekben. Megjelenésükre áprilistól egészen a fagyokig lehet számítani. Szúró-szívó szájszervű rovarok, elsődlegesen a gyümölcsök szurkálásával okoznak kárt. A szúrás helyén a szájszervükből kiválasztott enzim hatására szövetelhalás kezdődik. A megszúrt gyümölcsök értéktelenné válnak. Természetes ellenségük egyedül a szamurájdarázs, ami már idehaza is megjelent, de tömegesen nem szaporodott el.

A biológai védekezés meglehetősen nehéz. A poloskák irtására Neem Azal T/S, Wetcit, Káliszappan és Pyregard szerekkel folytak kísérletek. A leghatékonyabbnak a Pyregard bizonyult.

A rovarkártevők elleni védekezés meglehetősen komplex feladat. Az ültetvényekben valamilyen kártevő biztosan rajzik, párosodik, vagy éppen tojást rak. Egy másik kártevőnél már éppen a tömeges lárvakelés időszaka zajlik, a harmadik pedig már éppen károsít. Ha idejében és megfelelő módon elvégezzük a vegetáción kívüli olajos lemosó permetezéseket, vegetáció elején odafigyelünk a bimbólikasztó kártétel megelőzésére és a levéltetvek elleni kezdeti kezelésekre, akkor jó alapokat teremtünk a további eredményes védekezéshez. A későbbiekben érdemes az almamoly tömeges lárvakelési időszakára időzíteni a kezeléseket, ezzel együtt több kártevő ellen is eredményesen védekezhetünk. Fontos, hogy ügyeljünk a hasznos élő szervezetek kíméletére.

A kémiai növényvédelmet nem tekinthetjük egyéves feladatnak. Az idei év növényvédelme tavaly kezdődött. A jövő év alapjait pedig idén rakjuk le. Bárhol is lazítunk a növényvédelem feszességén, az később megbosszulja magát. Biológiai védekezések esetén kerüljük a sok összetevős tankkeverékek, mixek alkalmazását. Mérlegeljük, hogy mi a jelenlegi legégetőbb probléma és az ellen védekezzünk! Ez természetesen jelentősen több növényvédelmi fordulóval fog járni.

Negyedik tartópillér – ültetvény­kondíció

A biológiai védekezésben jelentős mértékben támaszkodunk a növények természetes ellenállóképességére. Az egészséges, jó kondícióban lévő állományok sokkal kevésbé vannak kitéve a betegségek és kártevők károsításának. Mindent meg kell tennünk a jó kondíció elérése és megtartása érdekében. Talajon és levélen keresztül egyaránt támogatnunk kell a fákat, ki kell szolgálnunk az igényeit annak érdekében, hogy a természetes védekező képességüket ki tudják bontakoztatni. Ezt nevezzük indukált rezisztenciának.

A biológiai almatermesztésben korlátozottak a tápanyag utánpótlás lehetőségei a konvencionálishoz képest. Elsősorban a nitrogén utánpótlás nehézkesebb. Talajon keresztül a szerves trágyák, illetve szervestrágya granulátumok kínálnak megoldást, bár ezek nitrogéntartalma viszonylag alacsony. E mellett léteznek biotermesztésben engedélyezett nitrogéntartalmú tápoldatok és permettrágyák is.

A tápanyagigény kielégítésének elsődleges forrása a talaj. Ezért is fontos a már említett jó tápanyagpufferrel rendelkező, szerves anyagban gazdag, jó szerkezetű és mély termőrétegű talaj. Az alapkondíciót talajon keresztüli tápanyagpótlással kell elérni.

De a szilárd és tápoldat formák mellett nagy jelentősége van a levélen keresztül történő kondicionálásnak is.

A biotermesztésben a permettrágyázásnak nem a hiánytünetek kezelése, hanem a plusz kondíció kialakítása a célja. Egyszerű példán megközelítve: ha kalcium-hiánytüneteink vannak a gyümölcsön, azt a bioalmásokban mészkőporozással kell megoldani; a levélen keresztüli Ca-pótlás már csak „kozmetikai jelleggel” történő beavatkozás lehet.

A levélen keresztüli kondicionálás esetén fontos tisztában lennünk azzal, hogy a különböző fenofázisokban az almának mikor mire van leginkább szüksége a termőrügy képzéshez, a megfelelő mértékű növekedéshez, illetve a termés kineveléséhez. A kijuttatott mikroelemek, szerves savak, algakészítmények, kondicionálók, antioxidánsok, flavonoidok, hozamnövelők antagonizmusáról és szinergizmusáról nem tudunk eleget. Tudjuk, melyek a bór, cink, kalcium, kálium igényes időszakok, de nem tudunk mindet arról, hogy a kijuttatott anyagok hogyan kommunikálnak egymással.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kondicionálóként kijutatott anyagok nagy része adjuvánsként is jól működik, tehát eleve benne van a permetlében, valamint sok esetben az adjuvánsként felhasznált szernek még gomba, vagy rovarölő mellékhatása is van.

Hogy a tudásunk mennyire kevés, jól mutatja az is, hogy talaj és lombanalízisek alapján be lehet állítani egy ideálisnak vélt táparányt, a növény mégsem mutatja a megfelelő kondíció jeleit. Az okokat sokszor nem tudjuk megfejteni. Ezért a természetes növénytáplálás irányába kell keresni a megoldást és néha jobb, ha a megérzéseinkre hagyatkozunk.

A legrosszabb gyakorlat az, ha egyoldalúan permettrágyázunk. Ennek oka néhány esetben az, hogy olcsón jutunk hozzá valamilyen jónak hitt, vagy jónak eladott mikorelemtrágyához és egész vegetációban kizárólag azt használjuk, mivel megvásároltuk és „kéznél van”. Ez ahhoz hasonlít, mintha valaki hónapokon keresztül a kedvenc ételét enné. Kizárt, hogy két hónap, múlva még mindig kedvelné. A hozamnövelők palettája a bio almatermelésben zavarbaejtően széles. A vegetáció elején és végén előtérbe kell kerüljenek a cink és bóralapú permettrágyák. Az intenzív növekedési időszakban a vas és magnézium szerepe értékelődik fel. Nem szabad viszont abba a hibába esni, hogy csak mikroelemekben gondolkodunk. Nagyon nagy szerepe van a huminsavaknak és a növényi flavonoidoknak.

Kísérleteket végeztünk a huminsav alapú Bistep, valamint a citrusolajat és növényi flavonoidok keverékét tartalmazó Flavo Plant készítménnyel MM106 alanyú bio almaültetvényben.

A kísérletben más készítmények és hatóanyagok is szerepeltek, de a legjobb eredményeket ez a két termék hozta önmagában és kombinációban is. Meg kell jegyezni, hogy a kondícióra gyakorolt hatás mellett mindkét készítménynek gombaölő és bizonyos rovarokra gyakorolt repellens hatását is megfigyeltük.

A Bistep a vegetáció első felében pozitív hatást fejt ki a fotoszintetikus aktivitásra, a levélfelület növekedésére, a hajtásnövekedésre, valamint bizonyos szintű védelmet nyújt a varasodás ellen. A vegetáció második felében – a Flavo Planthoz hasonlóan – jelentősen növeli a gyümölcsméretet és a gyümölcsök savtartalmát, ezzel pedig hozzájárul a jobb tárolhatósághoz is.

A Flavo Plant, citrusolaj tartalmánál fogva adjuvánsként is hatékony. E mellett nagyon jó támogatást ad abiotikus stresszek, fagy, jégverés, aszály esetén, valamint tárolási betegségek ellen is jól működik.

A talaj tápanyagszolgáltató képességének fenntartása miatt a bio ültetvények sorközét általában sorköztakaróval vetik. A bio ültetvényekben többnyire évelő kétszikűeket, a nitrogénkötő képesség miatt sokszor pillangósokat alkalmazunk. Több ilyen gazdag fajösszetételű keverék is elérhető, ilyen a fajgazdag, pillangósokat is tartalmazó Ecovin 2.0. Tudnunk kell, hogy a sortakaró növények néhány tized celsius fokkal bizonyítottan növelik a fagyveszélyt, de jelentősen több előnnyel lehet számolni.

A bio ültetvények talaja jellemzően kötöttebb, szerves anyagban gazdagabb talaj. A sorközök levetése lehetővé teszi, hogy egy-egy csapadék után a növényvédő gépekkel mozogni lehessen a felázott talajon, másrészt a különböző mélységben gyökerező növények javítják, drénezik a talajszerkezetet, harmadrészt pedig tápanyagot is szolgáltatnak. Figyelemmel kell lenni viszont sorköztakarók esetében, hogy szinte folyamatosan virágzó állományról van szó, ezért a rovarölőszeres kezelések előtt szükséges a sorközök zúzása.

Szintén gondot kell fordítani a sortakaró növényzet rendszeres ellenőrzésére, mert a kártevők és hasznos élő szervezetek egy része is itt húzza meg magát.

Ötödik tartópillér – általános ültetvényhigiénia

» Folyamatos gyommentesség, facsíkápolás

Egy bio ültetvénynek folyamatosan tisztának, gyommentesnek, szellősnek kell lennie az ültetvény egészére és a benne lévő faegyedekre vonatkozólag is.

Egy gyommentes, szellős állomány eső, pára, harmat után sokkal gyorsabban felszárad, mert könnyebben mozog benne a levegő. Ha a természetes légmozgás akadályozott, akkor a gombás fertőzések kialakulásának feltételei tovább fennállnak a nap folyamán. Amikor erős varasodás, spóranyomás van, akkor egy-két óra is nagyon sokat számít. Nem mindegy, hogy meddig áll fenn a párás környezet és mikorra szárad fel a levélfelület. Amíg a levélfelületi nedvesség magas, addig a növényvédelmi kezelések sem kezdhetőek meg. Egy gyomos, nyíratlan sorközű ültetvényben a felszáradás körülményei akadályozottak, ez pedig a gombás fertőzések melegágya.

A bio ültetvények vegyszeres gyomirtása nem lehetséges, ezért a facsíkok gyommentesen tartására csak mechanikai megoldások jöhetnek szóba. Az élőmunka árának drágulása, rendelkezésre nem állása, sok esetben alkalmatlansága miatt a kézi kapálás nem jöhet szóba. Egy bio ültetvényben elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk egy automata kitérős soraljművelővel. Ezek közül azokat létesítsük előnyben, amelyekre cserélhető, több feladat ellátására alkalmas adaptereket is szerelhetünk, valamint nagy sebesség mellett is biztonságosan használhatók. Ilyenek a különböző pengeszélességű saraboló, horoló kések. De ezek helyett – ha a talajmunkával megkésünk és a gyom felnő – hidraulikusan hajtott tárcsák is felszerelhetők. Megfelelők a függőleges tengelyű forgóboronák és a vízszintes tengelyű rotációs eszközök is, bár ezekkel lassabban, kisebb munkasebesség mellett tudunk dolgozni, valamint a direkt hajtásúak a munkagépen is erős vibrációt keltenek. A gépválasztáskor ügyeljünk arra, hogy a munkaeszköz hidraulikarendszere és hűtése független legyen a munkagépétől.

» Koronaforma – metszésmód

A legtermékenyebb, legkönnyebben fenntartható koronaformák az alma estében a sudaras orsó koronák. Ezekre a határozott központi tengely és a rajta körkörösen elhelyezkedő 1-2-3-4 éves hajtásképletek jellemzők, alulról felfelé egyre keskenyedve és rövidülve. M9-es alanyú ültetvényeknél egy a szuperorsó, szuper – karcsúorsó, vagy a karcsúorsó, MM106-os ültetvényeknél a karcsú – szabadorsó, vagy szabadorsó. Várhatóan a Guyot rendszer is terjedni fog. Ezek a könnyen fenntartható koronaformák biztosítják a leginkább szellős, „benapozott” és gyorsan felszáradó körülményeket a koronán belül.

» Ültetvénykörnyezet

A bioültetvényekben és azok környezetében megszokhattuk a ragadozóknak kihelyezett ülőfákat, az énekes madaraknak kihelyezett odúkat, valamint a hasznos élő szervezetek, fürkészdarazsak és beporzók megtelepedésére alkalmas „darázsgarázsokat”, ezért ezekről itt nem írunk.

Fontos, hogy az ültetvények tágabb környezetére is legyen figyelmünk. A kerítésen kívüli fasorok, erdősávok egyaránt jelentenek veszélyt és előnyt is. Sok esetben a hasznos élő szervezetek kirándulnak innen az ültetvénybe, de ugyanígy kaphatunk innen egy újbóli levéltetű fertőzést, vagy cserebogár inváziót. A biotermelő szeme túl kell lásson a kerítésen.

Fentiekből egyértelműen kirajzolódik, hogy az alma biológiai termelése nem a legegyszerűbb vállalások közé tartozik és csak egységes rendszerbe foglalva értelmezhető. A biotermelő leginkább a másik biotermelőtől, a biotermelők közösségétől tud tanulni, új ismereteket elsajátítani.

Nagyon sokan dolgozunk azon, hogy ezek az új információk minél több fórumon minél több érintetthez eljussanak. A Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola az európai almanemesítő műhelyekkel szorosan együttműködve, a legértékesebb étkezési rezisztens almafajták honosítójaként sokat tesz a hasznos információk elterjesztése érdekében. Ugyanez mondható el a Biocont Magyarország Kft.-ről, aki a legtöbb hatékonyan használható terméket és megoldást kínálja idehaza. Szeretnénk felhívni minden hazai bio szemléletben gazdálkodót, hogy csatlakozzanak az általunk üzemeltetett Biohelps Facebook csoporthoz, amin mindig az éppen aktuális feladatokra és megoldási lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet. Kövessék a hollandalma.hu oldalt hasznos tartalmakért, böngésszék fajtakínálatunkat, iratkozzanak fel hírlevelünkre, hiszen évente 30-40 alkalommal tartunk fajtabemutatót, metszési bemutatót, vagy előadásokat bio növényvédelmi és más technológiai elemekről.

Eredményes gazdálkodást!

Babicz Szabolcs
termelési és értékesítési vezető
Holland Alma Kft.
Tarcza Tamás
vezető tanácsadó
Biocont Magyarország Kft.
(Biokultúra 2022/2-3)