„Az elhatározás maradt, az idő telt…” és egy álom megvalósult!

Látogatás az ópusztaszeri Esőleső Ökotanyán

Egy tősgyökeres Ópusztaszeri házaspárnál járhattam szeptember nyáriasan meleg utolsó péntekén, amikor megismerkedhettem az Esőleső Ökotanyával, aminek léte egy valóra vált álmot testesít meg. A gazdaság különlegessége, hogy ötletgazdái mertek szakítani elődeik földművelési gyakorlatával, azért hogy a környezetükhöz képest egy gyökeresen más termelési mód elkötelezett hívei legyenek. Kitartásuk emiatt példaértékű lehet mások előtt és talán sokaknak erőt adhat, akik hasonló terveket szövögetnek.

Szekeres Nikolett és Balogh Krisztián felmenői generációk óta gazdálkodással foglalkoztak, mégis mindketten más szakmát választottak, majd egy nem várt fordulat után, visszatértek gyökereikhez, amikor át kellett venni a családi gazdaság irányítását. Az itt folytatott konvencionális termesztési módszerek viszont nem egyeztek a házaspár elképzeléseivel, mivel egyre inkább a bioszemlélet tört utat az életükben. Ennek következményeként 2014-ben megvásároltak Ópusztaszeren egy több évtizede lakatlan tanyát 5 hektáros területtel, ahol már a kezdetektől fogva biotermesztést folytattak. Mi több, e köré szervezték további életüket, a szülői gazdaság és értékesítési csatornák pedig szépen lassan leépítésre kerültek.

A váltás azonban nekik sem ment egyik napról a másikra, hanem 10-12 éves időtartamot jelentett, mialatt a kezdeti célkitűzés nem változott. Ahogy Niki fogalmazott: „Az idő telt, az elhatározás maradt.” A hosszú út végállomása az Esőleső Ökotanya, ami ettől az évtől már teljes egészében átállt, bio minősítésű területnek számít.

Az évtizedes folyamat részeként Nikiék már évekkel ezelőtt bekapcsolódtak az Ópusztaszeren és környékén működő, szintén öko szemléletű és vegyszermentes gazdálkodást folytatók közösségébe, a Szeri Ökotanyák Szövetségébe. Az egyik tag, a balástyai Évkerék Ökotanya tavaly úgy döntött, hogy nem vezeti tovább a jól bejáratott zöldségközösségüket, hanem átadja a lehetőséget az Esőleső Ökotanyának. Ez a döntés Niki és Krisztián elhatározásával teljes mértékben egybecsengett, mivel az elérni kívánt cél eredetileg is az önállósodás volt. Zöldségeik már korábban is bekerültek a heti dobozokba, így sokkal könnyebb volt átvenni egy működő rendszert, mint elindulni a nulláról. Ugyanakkor így is állandó kihívást jelent a mintegy 60 család folyamatosan felmerülő igényeinek kielégítése és a hosszú távon is fenntartható struktúra működtetése. Ennek a modellnek a korábban vitt konvencionális gazdálkodáshoz képest egyértelmű előnye, hogy sosem marad felesleg, ami a megszokott értékesítési csatornák esetén komoly problémát okozott. Ezzel ellentétben, jelenleg minden termés szétosztásra kerül a tagok között.

Az Évkerék Ökotanya kezdeményezésére a francia eredetű AMAP-rendszer alapján életre hívott, majd az Esőleső Ökotanya által átvett szegedi zöldségközösség tulajdonképpen azért jött létre 2011-ben, hogy a tagok közvetlenül a termelőtől hétről hétre tiszta, helyi és szezonális terményekhez jussanak. A zömében szegedi vásárlók egy szezonra leszerződnek a termelővel, aki cserébe vállalja, hogy május elejétől novemberig minden héten átadja a 8-10 féle bio zöldségből, gyümölcsből és fűszerből összeállított csomagot a megrendelőknek. Novembertől a következő év februárjáig egy kamrafeltöltő időszak kezdődik, amikor a termelők csak kéthetente visznek a vásárlóiknak zöldségeket, amiknek nagy része már tárolási zöldség, illetve a hideg időben is termő mángold, saláták és retekfélék. Február vége és május eleje között van egy 2 hónapos leállás, ami a gazdák számára korántsem a pihenésről szól, mert ez az időszak a következő szezonra való felkészülés ideje, amikor a legtöbb új belépő csatlakozik a közösséghez.

A termények átadás-átvétele mindig csütörtök délutánonként a Szegedi Waldorf Iskola udvarán történik, mely egy igazi piaci élményhez hasonlítható, ahol a termelővel való találkozás mellett további „mellékhatásként” az állandó tagok részvétele miatt igazi közösség is formálódik. Egy-egy ilyen átadás során receptek cserélődnek, egyéb programok szerveződnek, barátságok születnek.

Az Esőleső Ökotanya 5 hektárjából 2 hektáron kizárólag a közösség számára fenntartott zöldségtermesztés zajlik, ami jelen pillanatban a gazdaság fő profilját képezi. A közel 50-60 féle zöldség között szerepelnek burgonyafélék, káposztafélék, paprikák, paradicsomok, padlizsánok, tökfélék, salátafélék és fűszernövények, melyek saját nevelésű palántából kerülnek előállításra. Az édesköményt leszámítva gyakorlatilag minden zöldségféle megterem a tanya fóliáiban és szántóföldi parcelláin, ami egy magyar család asztalára kerül.

További 2 hektáron biogyümölcsös terül el, amit 5 évvel ezelőtt már kifejezetten azzal a céllal telepítettek, hogy egy közösség egész éves gyümölcs-szükségletét el tudják látni. A gyümölcsös pontosan olyan változatos összetételű mint egy hagyományos kiskert, csak kicsit nagyobb: van benne alma, körte, meggy, cseresznye, őszibarack, kajszibarack, dió, mandula. Az idei tavaszi fagykár miatt még csak egy-egy kóstolónyi adag került az asztalra, de a kitartás és az elszántság töretlen maradt.

A közösség még teljesebb kiszolgálása érdekében a gyümölcsösben további tervként szerepel egy baromfiudvar kialakítása is. Ez a cél kettős, ugyanis a közösség tojásfogyasztásának ellátása mellett a tyúkoktól várható a gyümölcsfák alatti rész gyommentesítésének megoldása is. Ennek megvalósítására ebben az évben már történt kísérlet, de a tanya erdős környezete miatt a 70 tyúkocska sajnos csak a róka szomszédság étlapját gazdagította. A további 1 hektár területen a felújítás alatt álló tanyaépület terül el és mellette a család szükségleteire kialakított állattartás kap helyet: a szabad ég alatt, a fák árnyékában mangalicák és kacsák élik életüket. Az öko jellegű szemléletmód kialakulása Nikiékben egész pontosan 14 éve kezdődött egy Ópusztaszerre betelepülő ökológus házaspár, a Szerkő Tanya tulajdonosainak hatására, akik Ökokört indítottak a faluban és az itt hallott szemnyitogató gondolatok annyira begyűrűztek a családba, hogy a biotermesztés melletti végleges elköteleződés lett az eredménye. A házaspár szerint a biotermelés nem nehezebb, mint a szokványos, mert aki egyszer átáll fejben egy más típusú gondolkodásra, máshogy már nem tud élni és ez a hozzáállás nemcsak a termesztésben érvényesül, hanem az egész életet átható erejű.

A tanya működtetésének legnagyobb nehézségét a kézimunkaerő-igényes folyamatok megoldása jelenti, ezért egy régi John Deere kistraktorral igyekeznek megoldani a legtöbb feladatot. A nagyüzemi termesztéssel ellentétben egy kertészetben nem lehet minden munkafolyamatot kiváltani, így marad bőven dolga a kapának és használójának is. Niki és Krisztián valódi családi gazdaságot működtetnek, mivel a 13 és 17 éves fiaik már derekasan kiveszik részüket a munkából, de fontos hangsúlyozni, hogy nem kényszerből, hanem saját elhatározásból, a maguk örömére is. A fiúk az iskola mellett segítenek, amikor csak tudnak és idén a nyári táborok helyett a teljes nyári szünetet végigdolgozták. A munkamegosztást illetően Krisztián a gazdaság növényvédelmi, gyümölcsészeti felelőse, a gépek karbantartója és az öntözőrendszerek tervezője, a gépesített munkák szakértője, amiket a fiúkkal együtt végez el. Niki pedig az agrotechnikai munkák és a vetésnaptár koordinátora, továbbá a zöldségtermesztés „kinevezett” irányítója. Természetesen ezek nem szigorúan lehatárolt feladatkörök, mindenki kiveszi a részét a több kezet igénylő munkákból. A heti rendet viszont általában már vasárnap megbeszélik. A család szeretne további gépeket és segítőket bevonni a termelésbe, ellenben ez utóbbi szerepre egyelőre nem találtak megfelelő embert, de remélhetőleg ez a probléma a jövő szezonra megoldódik.

Niki és Krisztián jövőbeli tervei között az Esőleső Ökotanya területbeli terjeszkedése egyáltalán nem szerepel, nem szeretnének nagyüzemi jelleget ölteni, hogy továbbra is szívvel-lélekkel végezhessék munkájukat a jelenlegi indíttatásnak megfelelően, ahol nem feltétlenül az anyagi érdek a motiváció. A meglévő területek és géppark fejlesztésén túl a legtöbb terv a gyümölcsösre vonatkozik: ha a fák termőre fordulnak és keletkezik valamennyi felesleg, akkor „Szedd magad” napokat szerveznének, illetve a maradékot lekvár és 100%-os gyümölcs formájában dolgoznák fel.

További cél, hogy az Esőleső Ökotanya ne csak szimplán termelő gazdaság legyen, hanem egyben közösségi tér is. A vásárlóknak már most is van lehetőségük a gazdaság életébe való betekintésre: évente két alkalommal a nyílt napokon el lehet látogatni Ópusztaszerre Nikihez és Krisztiánhoz, egy-két munkálatban akár részt lehet venni egy közös ebéd és jó hangulatú beszélgetés kíséretében. A tanya minden szándék szerint továbbra is egy ökotudatos közösség mozgatórugója lesz, aminek tagjait a gazdák jövőre egy mag, vagy palánta adományozásával is szeretnék motiválni. Mindegy, hogy az illetőnek csak egy balkonládája van a városi lakásában, akkor is ültethet magot, nevelhet belőle növényt, így ezáltal megmarad a kapcsolata az élő természettel.

Horváth Anett
(Biokultúra 2019/6)