Hírek, cikkek

2011-09-20

Az ökológiai (“bio”) élelmiszerek élelmiszer-biztonsági értékelése az európai uniós adatok tükrében

Analysis of food safety aspects of organic food based on published official European Union information


Összefoglalás
Az ökológiai gazdálkodásból származó élelmisze-rekről általában azt tartjuk, hogy azok egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak mikrobiológiai szennyezőanyagokat, toxinokat, növényvédőszer-maradékokat, allergéneket, egyéb szennyezőanyagokat, ezért egészségesebbnek tekintjük őket. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal áttekintette az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerek kockázati tényezőinek megítéléséhez rendelkezésére álló, az Európai Unió gyors veszélyjelző rendszerében (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF), valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2007. és 2008. évi növényvédőszer-maradékok monito- ringjára vonatkozó tagállami jelentéseiben megtalálható fontosabb információkat. A 2003. január 1. és 2011. március 21. közötti időszakban a RASFF-esetek mintegy 0,7%-a volt kapcsolatos az ökológiai élelmiszerekkel. A hagyományos termékekkel való konkrét számszerű össze-hasonlításra a RASFF-bejelentések információi nem adnak lehetőséget, mivel azokban nem szerepel a megfelelőnek minősített vagy összes megvizsgált minták, illetve tételek száma. A RASFF-információk ugyanakkor jó alapot nyújtanak a felmerülő kockázatok termékcsoportok és veszélycsoportok és azok kombinációi szerinti rangsorolásához.
A gabonánál és a gabonából készített termékeknél a leggyakrabban mikotoxinok és allergének, a zöldség- és gyümölcsféléknél elsősorban miko­toxinok és növényvédőszer-maradékok, míg a dió, diófélék és magvak, valamint fűszerek és gyógynövények esetében döntően mikotoxinok és patogén mikroorganizmusok miatti kifogásokat jelentettek a rendszerben. Az EFSA jelentésekben található kifogásoltsági arány növényvédőszer-maradék tekintetében kisebb volt az ökológiai termékek esetében, egynegyede-egyharmada a hagyományos termékeknek, ami a termékek jellegét tekintve megfelel a várakozásnak. Fontos azonban felfigyelni arra, hogy akár mulasztásból, akár hanyagságból vagy megtévesztési szándékkal, de előfordultak növényvédőszer-maradék miatt kifogásolt ökológiai termékek. Örvendetes, hogy a vizsgált időszakban hazai származású terméket nem kifogásoltak.
Summary
Organic food is, in general, believed to contain less chemical and microbiological contaminants, artificially produced additives, residues of pesticides and allergens than conventional food, and consequently, they are expected to be more healthy. With the continuously growing market of organic food nowadays, an increased demand on such products could also be observed in Hungary. The Hungarian Food Safety Office surveyed the available official information of the Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF) and the annual reports of the European Food Safety Authority (EFSA) for the years 2007 and 2008 on pesticide residues based on monitoring programs of Member States of the European Union, for risk based prioritisation of the product type – hazard combinations of organic food. About 0.7% of the cases reported in RASFF were concerned to organic food, in the same period of time (1st January, 2003 – 21st March, 2011). This information could not be used to compare the proportions of incompliance of organic and conventional food, as information about the number of compliant samples or total numbers of samples investigated are not reported in this system. RASFF information however could be used for risk ranking based on frequencies of incompliance by food types, hazards and their combination.
Most frequently reported cases were concerned to cereals and bakery products mainly because of mycotoxins and allergens; fruits and vegetables mainly because of mycotoxins and pesticide residues; and nuts, nut products and seeds as well as herbs and spices mainly because of mycotoxins and pathogenic microorganisms. Details on the results of such type of analysis are given in the text. According to the results of pesticide residue monitoring data reported by EFSA, the rate of incompliance, as expected, was lower (one fourth to one third) for organic food than for conventional ones. It is to note, however, that through oversight, negligence or fraud, there occurred noncompliant samples containing pesticide residues in organic food. Comfortably, there were no noncompliant samples of Hungarian origin reported in the period of time investigated.

Az ökológiai élelmiszerek és italok piaca a korábbi pénzügyi válságot követően újraéledt. Többéves kétszámjegyű növekedést követően 2009-ben a globális piac 4,7%-kal bővült, és 2010-ben az árbevétel elérte a 60 milliárd US $ értéket. Az ökológiai termelés 154 országban 35 millió hektárra terjed ki [Organic Monitor 2010]. Európában 2008-ban az ökológiai termékek termőterülete elérte a 7,6 millió hektárt, míg az ökológiai gazdálkodást folytatók száma a 197 ezret. Napjainkban az Európai Unió termőterületének közel 4,3%-án, Magyarországon 2,1 %-án folyik ökológiai gazdálkodás [EC DG AGRI 2010]. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal legfrissebb adatai szerint 2010. évben Magyarországon 128 ezer hektáron több mint 1500 vállalkozás évente mintegy 135 000 tonna ökológiai élelmiszert állított elő.

Az ökológiai termékek előállítására döntően az Európai Uniós jogszabályok vonatkoznak. Az ökológiai termelés szabályozásával az Európai Unió Tanácsa 834/2007/EK és az Európai Közösségek Bizottsága 1235/2008/EK és 889/2008/EK rendeletei foglalkoznak [Európai Unió Tanácsa 2007, Európai Közösségek Bizottsága 2008a, 2008b], de a tanúsítás, előállítás, jelölés és ellenőrzés szabályait hazai jogszabály [FVM 2009] is rögzíti. Jogszabályi rendelkezés, hogy ökológiai jelöléssel csak azon mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és takarmányok forgalmazhatók, amelyeket ezen jogszabályi előírások betartásával és elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése mellett termeltek, dolgoztak fel, illetve importáltak. Napjainkban világszerte – így Magyarországon is – egyre növekvő érdeklődés mutatkozik az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek iránt, remélve, hogy ezen termékek egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak növényvédőszer-maradékokat, nitrátot, nitritet, toxikus nehézfémeket, valamint mikrobiológiai szennyezőanyagokat, toxinokat, szemben a konvencionális termékekkel [Woëse et al 1997, Weber et al 2001, Worthington 2001, Heaton 2001, Baker et al 2002, AFSSA 2003, Winter and Davis 2006, Lairon 2009]. Az ökológiai termékek növényvédőszer-maradékainak értékelésekor a speciális előírásokon túl figyelembe kell venni, be kell tartani a hagyományos termékekre vonatkozó európai uniós jogszabályokat is, így az Európai Parlament és Tanács 396/2005/EK, a Bizottság 915/2010/EU rendeleteit, valamint a 76/895/EGK és 90/642/EGK irányelveket is. [Európai Parlament és Tanács 2005, Európai Bizottság 2010, Európai Közösségek Tanácsa 1976, Európai Közösségek Tanácsa 1990].

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) összefoglalta és értékelte az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerek kockázati tényezőinek megítéléséhez rendelkezésére álló fontosabb információkat. Számszerű adatok, értékelhető mennyiségben az Európai Unió gyors veszélyjelző rendszerében (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF), valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2007. és 2008. évi, növényvédőszer-maradékok monitorozására vonatkozó jelentéseiben találhatók [EFSA 2009, 2010].

Az ökológiai gazdálkodásban előforduló veszélyek a RASFF-bejelentésekben

Ökológiai termesztésben előállított élelmiszerrel kapcsolatosan statisztikailag értékelhető mennyiségű információ a RASFF-ban csak 2003-tól gyűlt össze. 2003. január 1. és 2011. március 21. között ökológiai termékekkel kapcsolatosan összesen 167 élelmiszerre vonatkozó RASFF-bejelentést tettek az Európai Unió, valamint a rendszerhez csatlakozott (EFTA) tagállamok hatóságai. Ez az azonos időszakban bejelentett összes élelmiszerrel, takarmánnyal és élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező anyaggal kapcsolatos bejelentés (24123 bejelentés) mintegy 0,69%-a volt. A 2003. január 1. és 2011. március 21. között az öko­élelmiszerekre vonatkozó RASFF-bejelentések számát fő termékcsoport és fő veszélycsoport szerinti csoportosításban az I. táblázat mutatja. Hat esetben a terméket két fő veszélycsoportba tartozó hiányosság miatt is kifogásolták, tehát ugyanaz a bejelentés két-két helyen is szerepel, ezért a táblázatban szereplő bejelentések számának összege nagyobb, mint a tényleges bejelentések száma.

I. táblázat Ökoélelmiszerekre vonatkozó RASFF-bejelentések száma fő termékcsoportonként (függőlegesen) és fő veszélycsoportonként (vízszintesen)

I. táblázat Ökoélelmiszerekre vonatkozó RASFF-bejelentések száma fő termékcsoportonként (függőlegesen)
és fő veszélycsoportonként (vízszintesen) (2003. január 1. – 2011. március 21.)

Az ökoélelmiszerekkel kapcsolatos RASFF-be­jelen­tések számának arányait fő termékcsoportonként az 1. ábra mutatja. Az ökoélelmiszerekre vonatkozó RASFF-bejelentéseken belül a gabonákkal és gabonából készített termékekkel kapcsolatos értesítések száma volt a legnagyobb (51 eset, 30%). Leggyakrabban határérték feletti mikotoxintartalom (16 eset fumonizin, 3 eset ochratoxin A, 2 eset deoxinivalenol (DON), egy eset aflatoxin) miatt kellett intézkedni. Allergén anyag (7 eset nem jelölt tejösszetevő, 4 eset nem jelölt glutén, 1 eset nem jelölt mogyoró), idegen test jelenléte (6 eset), valamint három-három esetben GMO, illetve biotoxin-szennyeződés (mérgező növényi rész – Datura stramonium), valamint két esetben növényvédőszer-maradék miatt is intézkedniük kellett a hatóságoknak. Egy bejelentésnél idegen szag (érzékszervi hiba) és idegen test (egérürülék) miatt is kifogásolni kellett egy lenmagtételt.

1. ábra A 2003. és 2011. márciusa között öko­élelmiszerekre vonatkozó RASFF-bejelentések számának arányai fő termékcsoportonként

1. ábra A 2003. és 2011. márciusa között öko­élelmiszerekre vonatkozó
RASFF-bejelentések számának arányai fő termékcsoportonként

A második leggyakrabban kifogásolt termékcsoport a gyümölcs- és zöldségfélék volt (41 eset, 25%). Ezen belül a növényvédőszer-maradékkal (15 eset, 5 esetben glyphosate, 2 esetben oxamyl hatóanyag), mikotoxin-szennyeződéssel (14 eset, 9 esetben afla­toxin szárított fügében, 2-2 esetben ochratoxin A és fumonizin aszalt szőlőben és kukoricalisztben, egy esetben patulin almalében) és összetételi hibával (7 eset) volt kapcsolatos a legtöbb kifogás. Az összetételi hibákon belül öt esetben keserű barackmag cianidtartalmát, valamint két esetben spenót nagy nitráttartalmát kifogásolták. Ez utóbbiak közül az egyik esetben a tétel egyidejűleg növényvédőszer-maradék tartalom miatt is kifogásoltnak bizonyult.

A harmadik leggyakrabban kifogásolt termékcsoport a diófélék és olajos magvak csoportja volt (23 eset, 14%). Elsősorban mikotoxin (7 eset aflatoxin), patogén mikroorganizmus (6 eset szalmonella) és nem engedélyezett GMO (3 eset FPO 967 lenmag) miatt történt bejelentés, de keserű utóíz miatt ökofenyőmagot is kifogásoltak (2 eset a RASFF adatbázisban biotoxinként besorolva).

A gyógynövények és fűszerek csoportjában összesen 10 esetet (6%) jelentettek a hatóságok, ezen belül három esetben patogén és nem patogén mikroorganizmusok jelenléte miatt is kifogásolt volt ugyanaz a termék. Az összesen öt patogén mikroorganizmus jelenléte miatt kifogásolt tételen túl négy esetben aflatoxin, egy esetben pedig növényvédőszer-maradék miatt kellett intézkedni.

A fentieken túl az étrend-kiegészítők és egyéb különleges táplálkozási célú élelmiszerek csoportjában (7 eset, 4%) elsősorban a nem engedélyezett besugárzás (3 eset) és patogén mikroorganizmusok (2 eset) miatt születtek bejelentések. A kakaó, csokoládé, kávé és tea csoporton belül (7 eset, 4%) nyomokban tejfehérje jelenlétét mutatták ki csokoládéban (4 eset allergén anyag), növényvédőszer-maradékot teában (2 eset), valamint ökovöröshúsoknál (6 eset, 4%) patogén mikroorganizmusokat (4 eset Salmonella, Listeria) és 1-1 esetben Sudan 1 festéket és nem patogén mikroorganizmust. A további (22 eset, 13%) ökotermékkel kapcsolatos RASFF-bejelentés ritka, egyedi esetnek tekinthető.

Az ökológiai gazdálkodásból származó termékekre vonatkozó RASFF-bejelentések számának arányait – fő ve­szélycsoportonként – a 2. ábra szemlélteti. A hagyományos termékekhez hasonlóan az ökotermékeknél is a RASFF-ban leggyakrabban jelentett három fő veszély a mikotoxinok (48 eset, 28%), a patogén mikroorganizmusok (24 eset, 14%), valamint a növényvédőszer-maradékok (23 eset, 13%) jelenléte volt.

2. ábra A 2003. és 2011. márciusa között öko­élelmiszerekre vonatkozó RASFF-bejelentések számának arányai fő veszélycsoportonként

2. ábra A 2003. és 2011. márciusa között öko­élelmiszerekre vonatkozó
RASFF-bejelentések számának arányai fő veszélycsoportonként

Mikotoxinok (összesen 49 eset fumonizin, ochra­toxin A, aflatoxin és DON) elsősorban gabonákban és gabonából készített termékekben (22 eset), zöldség- és gyümölcsfélékben (14 eset), diófélékben és olajos magvakban (7 eset), valamint fűszerekben és gyógynövényekben (4 eset) volt határérték feletti koncentrációkban. Az azonos időszakban az élelmiszerek mikotoxin-tartalmával kapcsolatosan összes 6628 RASFF-bejelentés született, vagyis az öko­élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések aránya 0,7% volt.

Patogén mikroorganizmusok (24 eset) főleg diófélékben és olajos magvakban (6 eset Salmonella), fűszerekben és gyógynövényekben (5 eset), vörös húsokban (4 eset), baromfihúsokban (2 eset) és bébiételekben (2 eset) fordultak elő, de egy-egy esetben jelentették jelenlétüket szárított gombában, gyógynövényteában, tökmagkrémben, kecskesajtban és jégrémben is. Patogén mikroorganizmus jelenlétét élelmiszerben azonos időszakban összesen 3109 RASFF-bejelentés jelezte, tehát az ökoélelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések aránya 0,8% volt.

Növényvédőszer-maradék miatt (23 eset) elsősorban zöldség- és gyümölcsféléknél (15 eset) kellett intézkedniük a hatóságoknak, de egy-két esetben kifogásolni kellett jelenlétét rizsben, búzacsírában, teában, lenmagban, rózsaborsban, almalésűrítményben és olívaolajban is. A vizsgált időszakban élelmiszerekben összesen 1157 növényvédőszer-maradékkal kapcsolatos RASFF-bejelentés érkezett, így az ökoélelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések aránya 2,0% volt.

Allergén anyag nem jelölt jelenléte miatt (17 eset) elsősorban gabona alapú termékeket kifogásoltak a hatóságok (12 eset), főleg tejösszetevő és glutén, csokoládés készítményekben (4 eset) tejösszetevő miatt, de egy alkalommal laktózmentesként jelölt ökosajt behozatalát is meg kellett tiltani a termék kimutatott laktóztartalma miatt. Az azonos időszakban élelmiszerekben az összes allergén anyaggal kapcsolatos RASFF-bejelentések száma 342, ezen belül az ökoélelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések aránya 5,0% volt.

Idegen test (üveg-, fa-, műanyagszilánk, rovar, egérürülék) jelenléte miatt 14 esetben született ökotermékekkel kapcsolatos RASFF-bejelentés, főleg gabona alapú termékekben (6 eset), zöldség- és gyümölcsfélékben, valamint diófélékben és olajos magvakban (2-2 eset), de előfordult műanyagszilánk bébiételben, kakaóitalban, készételben, szószban is.

Nem patogén mikroorganizmusok jelenlétéről összesen 10 RASFF-bejelentés adott hírt, ezen belül 3 esetben egyidejűleg patogén mikroorganizmus jelenléte, egy esetben pedig érzékszervi tulajdonságok miatt is kifogásolták a terméket. Összetétel miatt 8 esetben jelentettek a hatóságok, ezen belül 7 esetben zöldség- és gyümölcsfélék termékkörében a korábban már említett túl nagy cián- és nitráttartalom miatt, de ide tartozik a Sudan I színezéket tartalmazó csirkeszósz esete is. Kisebb gyakorisággal előfordult még biotoxin (5 eset), GMO (5 eset) és nem engedélyezett új élelmiszer összetevő (3 eset), nem engedélyezett, nem jelölt besugárzás (4 eset), ipari szennyező (benzo[a]pirén, dioxin; 3 eset), állatgyógyászati szer maradék (3 eset), ellenőrzés hiánya (2 eset), adalékanyag (kumarin, szulfit; 2 eset) és érzékszervi hiba miatti kifogás. Magyar származású biotermékre vonatkozó bejelentés nem érkezett a RASFF-rendszerbe.

Növényvédőszermaradék-vizsgálatok és tapasztalatok, valamint az öko-lógiai gazdálkodás

Az Európai Unió növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékoknak való kitettségének értékelésére irányuló, többéves összehangolt ellenőrzési programjáról szóló évenként megjelenő rendeletei előírják, hogy a tagállamok termékféleségenként legalább egy-egy ökológiai gazdálkodásból származó termékből is vegyenek mintát. Egyes tagállamok az ökológiai termékek piaci részesedése arányában több mintát is vesznek növényvédőszermaradék-vizsgálatra.

A 2007. évi növényvédőszermaradék-vizsgálatok eredményét 2009. július 9-én hozták nyilvánosságra az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) honlapján. A nemzeti és koordinált ellenőrzési programokban 2007-ben összesen 74 305 mintát vizsgáltak meg 350-féle élelmiszerből. Erre az évre vonatkozóan a 27 EU és 2 EFTA tagállam közül 17 szolgáltatott ökotermékek vizsgálatára vonatkozó adatot is (II. táblázat). A 2008 évre (III. táblázat) vonatkozóan 22 tagállam szolgáltatott ökológiai termékre vonatkozóan adatot (Németország 15 299 hagyományos és 1650 ökológiai minta, Franciaország 4068 hagyományos, 348 ökológiai minta, Dánia 2025 hagyományos 166 ökológiai minta, Egyesült Királyság 2327 hagyományos és 147 ökológiai termék minta).

2. táblázat A 2007. évi növényvédőszermaradék-vizsgálati eredmények ökológiai termékek esetében

2. táblázat A 2007. évi növényvédőszermaradék-vizsgálati eredmények ökológiai termékek esetében

3. táblázat A 2003. és 2011. márciusa között öko­élelmiszerekre vonatkozó RASFF-bejelentések számának arányai fő veszélycsoportonként

3. táblázat A 2003. és 2011. márciusa között öko­élelmiszerekre vonatkozó
RASFF-bejelentések számának arányai fő veszélycsoportonként

A nemzeti monitoring programok keretében az országok összesen 67 887 véletlen és 2256 gyanú alapján vett mintát vizsgáltak meg. Az ökotermékből vett mintákat, mivel nincs a termékcsoportra külön határérték, a hagyományos termékekre érvényes határértékek (MRL, Maximum Residue Level; a növényvédőszer-maradékok megengedhető maximális szintje) alapján értékelték. A 2007. és 2008. évi növényvédőszermaradék-vizsgálatok közzétett eredményei szerint az összes megvizsgált mintának – 74 305, illetve 70 143 minta, mely tartalmazta az ökotermékekből vett mintákat – 2007-ben 4,0%-a, 2008-ban pedig 3,5%-a tartalmazott egy vagy több hatóanyag tekintetében MRL feletti mennyiségben növényvédőszer-maradékot. Az ökológiai termesztésből származó élelmiszereknél 2007-ben a minták 1,24%-ában, 2008-ban pedig 0,96%-ában találtak határértéket meghaladó vagy az adott termékkörben nem engedélyezett növényvédőszer-maradékot. Ezen belül statisztikailag már értékelhető információ csak az ökológiai termesztésű zöldségekre és gyümölcsökre áll rendelkezésünkre. Ebben a termékcsoportban 2007-ben az összes megvizsgált minta 4,19%-ában, az ökotermékeknek 1,1%-ában, 2008-ban pedig az összes megvizsgált minta 3,7%-ában, az ökotermékek 0,93%-ában mutattak ki nem engedélyezett, vagy MRL feletti mennyiségű növényvédőszer-maradékot. Ökológiai termesztésű hazai termékek vonatkozásában az adatbázis nem tartalmaz kifogásolt terméket.

Következtetések

A RASFF-bejelentésekből nyert tapasztalatok alapján látható, hogy a gabonaféléknél, a mikotoxinok és az allergének az ökológiai termékekben is megtalálhatók, bár kisebb mértékben, mint a hagyományos termékeknél, ezért azokra a termelés folyamán nagy gondot kell fordítani. Javasoljuk, hogy a monitorozási jellegű mintavételezés során az ökológiai termékek piaci részesedésével arányos mértékben történjen mintavétel gabonafélékre és gabonából készült termékekben mikotoxinokra (fumonizinek, ochratoxin A, DON, aflatoxinok) és allergénekre (nem jelölt tej és glutén).

A RASFF-információk alapján azt tapasztalhattuk, hogy a zöldség- és gyümölcs­féléknél elsősorban a növényvédőszer-maradékok, a mikotoxinok (afla­toxinok, ochratoxin A, fumonizinek) és a nitrát­tartalom érdemelnek kiemelt figyelmet. Diófélék és olajos magvak, valamint fűszerek és gyógynövények termelése során elsősorban a mikrobiológiai és az aflatoxinszennyeződések lehetnek súlyponti kérdések. Tekintettel arra, hogy az ökológia termékcsoportra nincs külön kémiai szennyezőanyag-határérték vagy mikrobiológiai iránymutatás, a hagyományos termékekre érvényes határértékek alapján kell azokat értékelni.

A RASFF-bejelentések és az európai uniós növény- védőszermaradék-monitorozási jelentések alapján megállapítható, hogy időnként és esetenként az ökológiai termesztésű termékek is kifogásoltak voltak. A hagyományos termékekkel való konkrét számszerű összehasonlítást a RASFF-bejelentések tekintetében nehezíti, hogy nem ismert számunkra a hagyományos és az ökológiai termékek pontos piaci részaránya, és az sem, hogy a mintavétel arányos volt-e a piaci részesedéssel. A kifogásoltsági arány növényvédőszer-maradék tekintetében kisebb volt az ökológiai termékek esetében, amely a termékek jellegét tekintve megfelel a várakozásnak. Fontos azonban felfigyelni arra, hogy akár mulasztásból, akár hanyagságból vagy megtévesztési szándékkal, de előfordultak növényvédőszer-maradék miatt kifogásolt ökológiai termékek. Örvendetes, hogy ezek között hazai származású terméket a vizsgált időszakban nem jelentettek. A közlemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az előfordult szennyeződésekre, veszélyekre és hibákra, annak érdekében, hogy ezek elkerülésére nagyobb figyelmet lehessen fordítani. Így tovább növelhető az ökológiai termékek biztonsága és megalapozott jó hírneve.

Irodalomjegyzék

  • AFSSA (Agence Française de Sécurité Sanitaire des Aliments) (2003) Evaluation nutritionnelle et sanitaire des aliments issus de l’agriculture biologique.
  • AFSSA, Maisons-Alfort, France, pp. 1-164.
  • Baker BP, Benbrook CM, Groth E, Benbrook KL (2002) Pesticide residue in conventional, integrated pest management (IPM)- grown and organic foods: insights from three US data sets. Food Addit Contam 19, 427-446.
  • EC DG AGRI (European Commission, Directorate-General for Agriculture and Rural Development) (2010) An analysis of the EU organic sector. European Commission, Directorate-General for Agriculture and Rural Development, Brussels, Belgium.
  • EFSA (European Food Safety Authority) (2009) Scientific Report of EFSA: 2007 Annual Report on Pesticide Residues according to Article 32 of Regulation (EC) No 396/2005.EFSA, Parma, Italy [www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/305r.htm]
  • EFSA (European Food Safety Authority) (2010) Scientific Report of EFSA: 2008 Annual Report on Pesticide Residues according to Article 32 of Regulation (EC) No 396/2005. EFSA, Parma, Italy [www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/1646.htm]
  • Európai Bizottság (2010) A Bizottság 915/2010/EU rendelete ( 2010. október 12. ) az Unió 2011., 2012. és 2013. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékoknak való expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt ellenőrzési programjáról. Hivatalos Lap L 269, (2010. 10. 13.), 8-18.
  • Európai Közösségek Bizottsága (2008a) A Bizottság 1235/2008/EK rendelete (2008. december 8.) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról. Hivatalos Lap L 334, (2008. 12. 12.), 25-52.
  • Európai Közösségek Bizottsága (2008b) A Bizottság 889/2008/EK rendelete ( 2008. szeptember 5. ) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról. Hivatalos Lap L 250, (2008. 9. 18.) 1-84.
  • Európai Közösségek Tanácsa (1976) A Tanács irányelve (1976. november 23.) a gyümölcsökben és zöldségekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról. Hivatalos Lap L 340, (1976. 12. 9.), 26-31.
  • Európai Közösségek Tanácsa (1990) A Tanács irányelve (1990. november 27.) egyes növényi eredetű termékekben többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról. Hivatalos Lap L 350, (1990. 12. 14.), 71-79.
  • Európai Parlament és Tanács (2005) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról. Hivatalos Lap L 70, (2005. 3. 16.), 1-16.
  • Európai Unió Tanácsa (2007) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről. Hivatalos Lap L 189, (2007. 7. 20.), 1-23. FVM (2009) 79/2009. (VI. 30.)
  • FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól. Földművelési és Vidékfejlesztési minisztérium, Budapest. [http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=123957.176349]
  • Heaton, S. (2001) Organic farming, food quality and human health. A review of the evidence. Soil Association Report. Soil Association, Bristol, UK.
  • Lairon, D. (2009) La qualité des produits de l’agriculture biologique. Innovations agronomiques 4, 281-287.
  • Organic Monitor (2010) The global market for organic food & drink: Business opportunities & future outlook. (3rd Ed.)Organic Monitor, London, UK.
  • Weber A, Bokmeier H, Janssen J, Strube J, Stolz P (2001) Pflanzenschutz-mittelrückstände in Lebensmitteln aus ökologischer Herkunft im Vergleich zu nicht- ökologischer Herkunft. Lebensmittelchemie 55, 128-129.
  • Winter CK, Davis SF (2006) Organic Foods. J. Food Sci. 71, 117-124.
  • Woëse K, Lange D, Boess C, Bögl KW (1997) A comparison of organically and conventionally grown foods – Results of a review of the relevant literature. J Sci Food Agric 74, 281-293.
  • Worthington V (2001) Nutritional quality of organic versus conventional fruits, vegetables and grains. J Altern Compl Med 7, 161-173.

Maczák BélaMészáros László – Szerleticsné Túri Mária – Szeitzné Szabó Mária
(bioKontroll Folyóirat 2011. szeptember)

bioKontroll Folyóirat ,