2016 nov 05

Az őszi tönkölybúzás pannonbükköny termesztése biogazdálkodásban

0 Comment

A Szarvasi Agrár Zrt. már 2003 óta végez ellenőrzött ökológiai szántóföldi növénytermesztést különböző növények vetésével a jobb jövedelmezőség reményében. Kezdetben 670 ha-on, majd egy éve növeltük 406 ha-ral bio termőterületünket, melyek jelenleg átállásos területek.

Törekszünk minden évben az előírásoknak megfelelő vetésforgó kialakításra, illetve talajaink megfelelő kulturállapotban tartására. Amennyiben lehetőségünk van, akkor a szarvasmarha telepünkön keletkezett növendék trágyával kisebb tápanyag utánpótlást végzünk, amelynek talajjavító hatása is van. Mivel növendék szervestrágya a teljes területre nem áll rendelkezésre, az eddig jövedelmező tönkölybúza termelésünket kiegészítjük pillangós növény termesztésével, mellyel talajjavítást, tápanyag utánpótlást, továbbá plusz árbevételt tudunk elérni. Az őszi pannonbükkönyt már több éve próbáltuk a termesztésben különböző növényekkel, különböző magmennyiséggel keverve vetni konvencionális területen (őszi búza, őszi zab), melyek szálas takarmányként szolgálták szarvasmarháink takarmányozását. Ebből kiindulva jött a gondolat, hogy a bioterületen termesztett tönkölybúzával elvetésre kerüljön a pannonbükköny, melynek jelen esetben a támasztó növénye a tönkölybúza, a betakarított termés pedig nem szálas takarmány, hanem szemes termény.

Termesztését tekintve a vetésforgóban általában kölest vagy napraforgót követően kerül elvetésre, mindkét elővetemény után amennyiben az időjárási viszonyok és a talajállapot lehetővé teszi, 20-25 cm mélységű alapművelést alkalmazunk, mely inkább tárcsás lazító, vagy szántóföldi kultivátor, ezt követően egy durvább tárcsás elmunkálás történik, majd vetés előtt kompaktoros, vagy kombinátoros magágy előkészítés. A vetést a két növény mag méretbeni eltérése miatt két menetben végezzük, mindkét esetben normál gabona távolságra, 5-6 cm vetés mélységben a bükkönyt 30-40 kg/ha, a tönkölybúzát hántolva 55-65 kg/ha mag mennyiséggel. A vetést október 8-20. közé ütemezzük. A gyomosodástól függően alkalmazzuk az őszi, illetve a kora tavaszi gyomfésűzést, mely a csírázó, kelő félben lévő gyomnövényektől mentesíti az állományt.

A tavasz folyamán kétszeri lombtrágyázást alkalmazunk az engedélyezett készítmények közül, az elsőt a bokrosodást követően mintegy 20 cm-es növény magasságnál, a másodikat virágzás kezdetén. A betakarítás ideje a hagyományos búzákat tekintve, a betakarítási idény második felére esik, de a tiszta vetésű tönköllyel megegyező. A tönkölybúza, illetve a pannonbükköny megfelelően leszárad, beérik és így 13-14%-os tönkölybúza szemnedvességgel egyszerre betakarítható. Az aratást hagyományos gabonakombájnnal végezzük a búzához képes nagyobb cséplőréssel, kisebb dobfordulattal és kisebb széllel, hogy a kombájn ne szórja a bükkönyt, a tönköly kalászkák ne hántolódjanak. A betakarítást követően a termést a feldolgozó üzemünkbe szállítjuk, ahol megtörténik az elsődleges tisztítás, szétválasztás: itt két frakció keletkezik egy pelyvás tönköly és egy rosta­alj, amely keverten két fontos frakcióból áll, a bükkönyből, a cséplésnél kihántolt tönkölyből, ezeken kívül tartalmazza az egyébként is jelentkező rostaalj frakciót is. Fontos, hogy az elsődleges szétválasztásra még pelyvásan kerüljön sor, mert hántolt formában sokkal nehezebb a két növényt kettéválasztani. A pelyvás tönkölyt ezután már úgy lehet kezelni, mint a bükköny nélkül vetettet. A másik frakció szétválasztása, mely a rostaalj, egy ismételt tisztító gépsoron kerül feldolgozásra, új beállítással, különböző kereklyukú és résrosták alkalmazásával, ennek a tisztítási műveletnek a terméke a bükköny és kisebb mennyiségű hántolt tönkölybúza, a másik terméke a valódi rostaalj, mely nem kerül további tisztításra. A kinyert bükköny és hántolt tönköly szétválasztását finom tisztítással, triőr segítségével végezzük, melynek végterméke lesz a tönkölytől mentes tiszta pannonbükköny és a tiszta kicsépelt tönköly frakció.

A termésátlag, melyre számíthatunk 4 t/ha pannonbükköny-tönkölybúza keveréke, ezen termésmennyiségben 20-33% körüli bükköny található és 67-80% tönköly.

A pannonbükkönyt madáreleségként tudjuk értékesíteni, a támasztó növényként szolgáló tönkölybúzából saját feldolgozó üzemünkben tönkölybúza lisztet készítünk, csomagolunk, vagy hántolva értékesítjük.

A pannonbükkönyös tönkölybúza-előállítás előnyei és hátrányai

Előnyei
  • A vegyesen vetett tönköly beltartalmi mutatói már a betakarítás évében jelentkeznek: magasabb a fehérje tartalma (+1,5-2%), magasabb a sikér tartalma +3-4%-kal.
  • A tönköly termésátlaga azonos vagy magasabb a tiszta vetésűvel szemben (N megkötés).
  • Egy tábláról két árbevétel várható, amely együttesen magasabb (bükköny és tönkölybúza).
  • Szalmája takarmánynak is megfelelő.
Hátrányai
  • Többszöri tisztítási folyamat miatt magasabb költség.
  • A betakarítás során kihántolt tönkölybúza szemek a feldolgozó üzemi tisztítás során a bükköny frakcióval együtt alkotnak keveréket, ennek a további szétválasztása többlet költséget jelent. A tönkölybúza fajta kiválasztásánál és a kombájn beállításánál törekedni kell a hántolt frakció minimalizálására.
  • Pluszköltségként jelentkezik a kétmenetes vetés.

Simon György
növénytermesztési igazgató
Szarvasi Agrár Zrt.
(Biokultúra 2016/4-5)

[top]