Az őszibarack bio növényvédelme
Az őszibarack ökológiai termesztését általában nehéznek tartják. Cikkemből kiderül, hogy néhány kritikus pont betartásával a bioban könnyen termeszthető gyümölcsök közé sorolható az egyik legkedveltebb csemegénk.
Bio védekezés az őszibarack tafrina ellen
Az őszibarack legfontosabb kórokozója a tafrinás betegség (Taphrina deformans). Jellegzetes tünete a kora tavaszi levélsodródás, mely a levéltetű kártételtől könnyen megkülönböztethető. Csak a tafrinánál figyelhető meg a levelek térfogat-növekedése.
Az őszibarack tafrina ellen csak megelőző védekezés a célravezető, ha már látható a tünet, akkor az azt jelzi, hogy elkéstünk. Házikertben lehet a fertőzött leveleket leszedegetni, de ennek jóval több a munkaigénye, mint az elmaradt egy-két permetezés.
Mikor szükséges védekezni? Mivel a tafrina alacsony hőmérsékleti igényű gomba, a 4-14°C átlaghőmérséklet kedvező a fertőzésre, így a gyorsan felmelegedő tavaszokon egy permetezés is elég lehet. Hosszan elhúzódó, hideg tavasz esetén általában 2-3 védekezés szükséges.
Azt eddig is minden cikk leírta, hogy a rezes lemosó permetezés elkerülhetetlen. Ennek időpontját rügypattanás idejére érdemes megválasztani, amikor a bimbók megduzzadnak (téli állapotuktól 1-2 milliméterrel megnőnek), mert a rügypikkelyek alatt telel a gomba. A nem megduzzadt rügyre feleslegesnek tartom a permetezést, viszont a megduzzadt rügyre egy rezes lemosó permetezés mindig kihagyhatatlan.
Ezután, ha hideg, elhúzódó a tavasz, további rezes permetezések szükségesek. Pirosbimbós állapotig a szerre írt koncentrációban, majd ezután fele adagú rézzel. Több mint 20 éves házikerti és néhány éves üzemi tapasztalatom alapján állítom, hogy rézérzékenység sosem lépett fel a fenti technológiával virágzásban vagy sziromhullás után végzett permezéssel. A szereket pontosan, növényvédőszer mérleggel, illetve mérőhengerrel mértem. Nem tudom, honnan származik a „pirosbimbó utáni rézérzékenység” ismételgetése, hiszen ezt az 1940-es évekbeli szakkönyvekben is láttam, de a mai korszerű, finom részecske eloszlású réz készítmények sosem perzseltek. A Cuproxat® FW flakonján rajta is van: „Őszibarackban a készítmény sziromhullás utáni alkalmazása 0,2-0,25%-os koncentrációban lehetséges.”
Tehát a lemosó permetezés után 1-2 alkalommal, fele dózisú rézzel szoktam permetezni házikertben – lehet, hogy árutermelő gyümölcsösben 2-3 alkalommal védekeznék. Tafrinás betegség tüneteim nincsenek egy-két levél kivételével, ahová valószínűleg nem jutott permetlé.
A réz helyett a mezei zsurló főzete is hatékony volt néhány évben, de időigényes volt a főzése, ezért áttértem a rézre.
Őszibarack tafrina ésszel, könnyen legyőzhető rézzel. Hideg, elhúzódó tavasz, permetezz, ha termést akarsz! Ha hirtelen húsz fok, tafrinára aggódni nincs ok.
Tafrinára kevésbé érzékeny fajták
A Biogazda 2. könyv által ajánlott, tafrinára kevésbé érzékeny fajták saját tapasztalataim szerint is javasolhatók biotermesztésre: Early Redhaven, Redhaven, Sunscrest, Incrocio Pieri és Champion. A könyv szerint javasolt többi fajtát nem vizsgáltam (sárgahúsúak: Cresthaven, Sunbeam, Jerseyland, Babygold 6; fehérhúsúak: Hegyi korai, Mariska, Piroska, Nektár H, Ford; nektarinok: Flavortop, Harkó, Stark Red Gold; gumibarack: Babygold 6). Nektarinokkal nem próbálkoztam, kivéve egy Red June-t, ami más jellemzőkre is érzékenyebb volt a többinél, így nem javaslom.
Surányi Dezső tafrinára kevésbé fogékonynak írja le az Alexander, Amsden, Mayflower és Salwey fajtákat a Biokultúra 2002/4. számában.
Néhány éve kapható a rezisztensnek mondott Revita, de erről majd nyáron tudok nyilatkozni.
Az őszibarack további betegségei és kártevői
A tafrina számára már nem fertőző, meleg időjárás után még 2-4 alkalommal gyógynövény ázalékokkal és kőzetlisztekkel permetezem meg fáimat és zöldmetszést végzek, így nem szokott lisztharmat tünet lenni.
Barackmoly és keleti gyümölcsmoly vesszőkárosítása gyakran van, de a gyümölcsöt házikertben elfogadható mértékben károsítják: a termés harmada vagy ötöde moníliás lesz. Azaz a gyümölcsök kis része a fán megrohad, a leszedett, érett gyümölcsökben nincs kukac.
Levéltetű főleg a kis fáknál okoz gondot. Csak házikerti módszer, viszont ott, kis fákra leghatékonyabbnak egy 2 literes vödörbe való bemártás bizonyult. A vödörbe bioban engedélyezett levéltetű elleni szert teszek (pl. kenőszappan 2%-os oldata vagy Vektafid A) és a fiatal hajtásvéget finoman meghajlítva belemártom az oldatba és kissé megrázom. A károsított hajtásvégek belemártása után fedővel lezárom a vödröt és újra használható a módszer. Egy-két hét múlva sokszor újra jelentkezik a kártétel a betelepülő egyedek felszaporodásából kifolyólag. A vödör tartalma általában egész nyárra elég vagy egyszer kell még utántölteni.
A hajtásvégek vödörbe való belemártása tapasztalatom szerint jóval hatékonyabb, mint ugyanazzal a szerrel való permetezés. Ennek nem ismerem az okát, hiszen a kenőszappan nedvesítő szer, de mégis ezt tapasztaltam. A módszer további előnye, hogy az észlelés után azonnal védekezhetünk, nem várva meg a levéltetű kolóniák gyors felszaporodását. A bekevert oldat fedővel lezárva egész nyáron bevethető, nem szükséges előszedni a permetezőt néhány ágvég miatt.
A bio őszibarackos ápolása
A terméseket ritkítom 2 cm-es átmérő elérésekor. Csavaró mozdulattal eltávolítom az általában túlkötődő terméseket 3-4 gyümölcsöt hagyva egy 80 cm hosszú, átlagos hosszú vesszőn.
Az őszibarack nem szereti a sorköz gyepesítését, jobban fejlődik ugarművelésben. A fák alját fűkaszálékkal mulcsozom. Az augusztus végéig leérő fajtákat érés után, de legkésőbb augusztus végéig zöldmetszem.
Amit már másképp csinálok: az őszibarack nem bírja a sorköz gyepesítését, áttértem ugarművelésre az őszibarack fák között. A fa csurgóját mulcsozom
Összefoglalva: az őszibarackban tavasszal hetente legalább egyszer fel kell mérni a növények egészségét és szükség esetén a fenti bio módszerekkel védekezni, így az érés időszakában élvezhetjük a szintetikus vegyszerek nélküli páratlan ízhatást.
Kívánok mindenkinek örömöt hozó bio őszibarack termesztést!
Dr. Seress Zoltán
(Biokultúra 2016/1)
