Az új ÖKO támogatási programra benyújtott támogatási kérelmek néhány jellemzője
A Közös Agrárpolitika (KAP) markáns célkitűzése a természeti erőforrások és a környezeti értékek megőrzése. E célrendszer miatt a 2023-2027 közötti KAP időszakában is a tagállami vidékfejlesztési keret jelentős részét a környezeti szempontból fenntarthatóbb gazdálkodás elősegítésére kell fordítani.
A környezet- és klímavédelmi szempontból kedvező gyakorlatok alkalmazását az ökológiai gazdálkodás támogatása (a továbbiakban: ÖKO) mellett az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (a továbbiakban: AKG) és az Agro-ökológiai Program (AÖP) is ösztönzi. Mindhárom Programban való részvétel önkéntes, az ÖKO és az AKG pályázatos úton öt évre szóló vállalások alapján működik, míg az AÖP esetében évente módosíthatóak a vállalások. Az AÖP nem korlátozza sem az ÖKO-ban, sem az AKG-ban való részvételt, azonban az ÖKO és az AKG közül már választani kell a gazdáknak.
A Magyar Biokultúra Szövetség 2023 őszén tett javaslatot arra, hogy a teljes támogatási rendszert szükséges átalakítani úgy, hogy az biztosítsa azt, hogy aki tevékenységével nagyobb mértékben járul hozzá a környezet- és klímavédelmi célkitűzések megvalósulásához, akkor annak tevékenysége magasabb összegű támogatással kerüljön elismerésre.
A KAP Stratégiai Terv Zöld Felépítményének legnagyobb hatású elemei az AKG és az ÖKO támogatás. A hazai mezőgazdasági terület kb. 25%-a vesz részt vagy az egyik, vagy a másik támogatási programban. A kettős finanszírozás elkerülésére való hivatkozással választaniuk kell a gazdálkodóknak a két támogatási program között, noha az AKG egyes Tematikus Előíráscsoportjaihoz (a továbbiakban: TECS) tartozó előírások nem egyeznek meg az ökológiai gazdálkodás előírásaival. A választást követően a gazdák nincsenek ösztönözve arra, hogy a másik Program jó gyakorlatait is alkalmazzák, illetve, ha mégis alkalmazzák, az nem kerül anyagilag elismerésre.
Az ÖKO és az AKG Program valóban ugyanahhoz a célhoz (környezeti állapot javulása) járul hozzá, de más-más eszközökkel teszi, ezért nem indokolt a mindkét programban való egyidejű részvétel tilalma. Az egymás mellett működő, vagy egymásra épülő Programok – a szinergikus hatások miatt – sokkal inkább ösztönözhetnék a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok terjedését, mintsem az egymást kizáróak.
Az új ÖKO támogatási programra benyújtott támogatási kérelmek jellemzői
Az ökológiai gazdálkodás 2025-2029 közötti időszakra vonatkozó ötéves támogatási programja is népszerű volt, a 2024-ben benyújtott támogatási igények meghaladták a tervezett értékeket. Az ÖKO felhívásra mintegy 5.800 kérelmet nyújtottak be a gazdák összesen 350.000 hektárra. Az Agrárminisztérium a források átcsoportosításának segítségével biztosította, hogy minden formai követelményeknek megfelelő pályázat pozitív elbírálást kaphasson így több, mint 5.600 kérelem esetében, közel 330.000 hektár területre vonatkozóan született pozitív támogatói döntés.
A továbbiakban a támogatási kérelmekkel kapcsolatos információk „Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések és az Ökológiai gazdálkodás támogatása konstrukciók 2024 évi igényléseiről” szóló értékelési tanulmány[1] eredményei alapján kerül bemutatásra.
Az ökológiai gazdálkodás új, ötéves támogatási programjára (2025-2029) vonatkozó pályázati felhívásra 2024. december 23-ig benyújtott támogatási kérelmek adataiból megállapítható, hogy az előző ÖKO támogatási programhoz (2021-2024) képest 40%-kal több, mintegy 100.000 hektárral nagyobb terület vesz részt az új ÖKO támogatási programban (1. táblázat). Területnövekedés valamennyi művelési ágban bekövetkezett, a legnagyobb mértékben az ültetvényterületek, majd a gyepek és legkevésbé a szántóföldi területek nagysága nőtt. A támogatási programban résztvevő területek (1. ábra) művelési ágak szerinti megoszlása azonban a korábbi támogatási programhoz képest érdemben nem változott (szántóföld 50%, gyep 40%, ültetvény 10%).
| Földhasználati kategória | 2021-2024 kifizetett (ha) | 2024-ben igényelt (ha) | Terület-bővülés (ha) | Terület-bővülés (%) |
| szántó | 123 890 | 163 913 | 40 023 | 32% |
| gyep | 106 642 | 154 021 | 47 379 | 44% |
| ültetvény | 19 243 | 31 189 | 11 946 | 62% |
| Összesen | 249 775 | 349 123 | 99 348 | 40% |
1. táblázat: Az ökológiai gazdálkodás korábbi támogatási programjában (2021-2024) kifizetéssel érintett és az új támogatási programban igényelt területek (2024) alakulása
Forrás: saját szerkesztés az AKG-ÖKO értékelési tanulmány alapján
Az ÖKO kérelmekben szereplő területadatok előzményei
A 2025-ben induló ÖKO támogatási programra érkezett támogatási kérelmek területadatainak vizsgálata az alábbi eredményeket mutatják:
Az új ÖKO programban szántó földhasználati kategóriában igényelt terület 55%-án korábban is ökológiai szántóföldi gazdálkodás folyt. Az új területek 71%-a sem ÖKO-ban, sem AKG-ban nem vett részt korábban, 29%-a viszont az AKG-ból került át (24%-a AKG horizontális szántó, 3%-a MTÉT szántó alföldi madárvédelem, 2%-a MTÉT szántó túzokvédelem TECS-ben volt korábban támogatott).
A horizontális szántó TECS támogatási előzménnyel rendelkező területekről érkező igények térbeli kiterjedése meghatározónak mondható, és kb. háromszorosa az ellenkező irányba mutató változásoknak (amikor korábbi ÖKO szántóterületekre horizontális szántó TECS-ben tettek vállalásokat).
A gyep művelési ágban igényelt területek 60%-án korábban is ökológiai gyepgazdálkodás folyt. Az új területek 66%-ának nincs támogatási előzménye, összesen 31% AKG programból került át (17% horizontális gyep, 9% MTÉT gyep alföldi madárvédelem, 5% MTÉT gyep túzokvédelem) és 3% ökológiai szántó volt korábban.
A horizontális gyep TECS támogatási előzménnyel rendelkező területekről érkező igények térbeli kiterjedése is meghatározó (17 %), és kb. kétszerese az ellenkező irányba mutató változásoknak (amikor korábbi ÖKO gyep területeken igényeltek AKG-t horizontális gyep TECS-ben). Tehát sok öko gyep került át az AKG-ba, de kétszer annyi jött AKG-ból.
Az ültetvény művelési ágban igényelt terület 43,3%-án korábban is ez a tevékenység zajlott. Az új területek 51%-a nem vett még részt környezetkímélő támogatási programban, összesen 39%-a AKG-ból került át (22% horizontális szántó, 17% horizontális ültetvény volt) és 10%-án korábbi öko szántót alakítottak át öko ültevénnyé.
A horizontális ültetvény TECS előzménnyel rendelkező területek térbeli kiterjedése szinte teljesen azonos (2 900 ha) az ellenkező irányú változással.
1. ábra: Az ÖKO támogatási programban szereplő területek elhelyezkedése a 2024. évi támogatási kérelmek alapján
Az új ÖKO Programba már nem szereplő ökológiai területek jellemzői
Az AKG kérelmekben szereplő területadatok előzményeinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy az MTÉT túzokvédelmi szántó 9%-a korábban öko szántó és az MTÉT madárvédelmi szántó 7%-a korábban öko szántó volt. AKG horizontális gyep új területeinek 19%-a korábban ökológiai gyep volt.
Az újonnan az MTÉT élőhelyvédelmi gyep TECS-hez csatlakozni kívánók között meglehetősen magas a korábban ÖKO gyep földhasználati kategóriában támogatást igénylő területek aránya (32%).
Az új horizontális ültetvény területek 22%-a (kb. 3 000 ha) korábban öko ültetvény, 1%-a öko szántó volt.
Nem volt jellemző az, hogy a korábbi AKG vagy ÖKO támogatásban résztvevő területek környezeti ambíció szintjüket csökkentve – a horizontális szántó TECS-re adtak volna be igénylést.
Összegezve elmondható, hogy mintegy 100.000 hektárral nőtt az új ÖKO támogatási programba támogatási igénnyel jelentkező területek nagysága, de a területek művelési ágak szerinti megoszlása érdemben nem változott. Az új területek nagy része szántó és gyep esetében az AKG programból került át. A támogatási előzménnyel nem rendelkező területek esetében szántóterületeknél inkább az AKG-ra, gyep esetében pedig inkább az ÖKO-ra esett a választás, ültetvények esetében hozzávetőlegesen egyenlően oszlottak meg a támogatási kérelmek.
Az értékelési tanulmány rámutat arra, hogy viszonylag magas arányban kerülnek „átmozgatásra” a területek a két program között. A gazdálkodók arra vonatkozó döntéseit, hogy mezőgazdasági területeiket melyik programban szerepeltessék nem csupán környezeti ambíciószintjük, hanem anyagi szempontjaik vezérlik. Éppen ezért a legnagyobb környezeti állapotjavulás és a kedvező termelési gyakorlatokat leginkább elismerő támogatási rendszer akkor valósulhatna meg, ha az AKG és az ÖKO program előírásai közül ki-ki a maga ambíciószintje szerint választhatna, nem zárná ki egyik a másikat. Ettől még továbbra is előfordulhatna, hogy valaki „csak” az ökológiai előírásokat tartja be és nem alkalmaz AKG gyakorlatokat és fordítva.
Dr. Sipos Nikoletta
Biokontroll társadalmi kapcsolatokért felelős részleg vezetője
[1] ÉRTÉKELÉSI TANULMÁNY Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések és az Ökológiai gazdálkodás támogatása konstrukciók 2024 évi igényléseiről Projektvezető: Saád Tamás Szakértők: Tóth Péter, Dr. Skutai Julianna, Dr. Podmaniczky László, Cserneczky Tamás, Králl Attila, Előd Réka, Prókai Orsolya 2025. március 10.
