Portfolio Agrofuture 2025
Konferencia az agrár jövő aktuális kérdéseiről, kiemelt figyelemmel az ökológiai gazdálkodásra
A Portfolio Agrofuture 2025 című konferenciát 2025. május 21-én rendezték meg Kecskeméten. A szervezők a magyar agrárium szereplőinek azokat az új kihívásokat kívánták bemutatni, többek között pl. az agrárgazdaság fenntarthatósági követelményeit és innovációs lehetőségeit, amelyekkel meg tudnak felelni az egyre markánsabbá váló fenntarthatósági kritériumoknak.
Az előző napon tartott Portfolio Agrofood 2025 rendezvényhez hasonlóan a résztvevők körében szép számban voltak jelen a biotermesztés területén tevékenykedő szakemberek, cégek és termelők is. Ez nem volt véletlen, hiszen a rendezvény első előadója Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója volt. Előadása a Fókuszban a fenntartható mezőgazdaság: a biogazdálkodásé a jövő! címet viselte.
„Miért is mondjuk, hogy a biogazdálkodásé a jövő?” – tette fel bevezetőjében újra ezt a kérdést a széleskörben elismert szakértő. Azért, mert az egész élelmiszergazdaságot lefedi, a teljes mezőgazdaságot leképezi az ökológiai gazdálkodásnak az egész rendszere. Hozzátette, hogy míg ez eddig csak az élelmiszerekre vonatkozott, bekerültek ide az alapanyagok is.
Most már a világ nagy részén jogszabályok védik a biot, és ezek egymással összhangban vannak, tehát egy világszinten működő rendszerről beszélünk ebben az esetben. Nagyon fontos, hogy az egész ellenőrzési-tanúsítási rendszer végig kíséri a termelési láncot, annak minden eleméhez kapcsolódik.
Általában nem szeretjük a jogszabályokat, mert mindig feltételeket teremtenek számunkra. Ugyanakkor el lehet mondani azt, hogy a biogazdálkodás rendszere egy társadalmi akaraton nyugszik, így a fogyasztó és a termék-előállító között nincs félreértés. A jogszabályi környezet tehát általában egy megbízható védelmet is jelent.
S miért mondhatjuk azt is, hogy a legnagyobb lehetőség a biogazdálkodás? Mert választ tud adni a környezeti kihívásokra.
Egy olyan kérdéskört is érintett Dr. Roszík Péter, mint a „minőségi éhezés”. Ez lényegében azt jelenti, hogy bár napjainkban már sokat tudunk termelni, de a nem ökológiai szemléletben előállított termékek beltartalmi értékei nem olyanok, amelyekkel a szervezet hozzá tudna jutni kellő mennyiségben a szükséges tápanyagokhoz.
Dinamikus fejlődés tapasztalható a biotermesztés területén mind a világban, mind az Európai Unióban és Magyarországon is, mondta záró gondolatában ügyvezető úr. Hazánkban is sok gazdálkodó érzi úgy, hogy jó lehetőség lenne az, hogy a biogazdálkodás irányába mozduljon el a tevékenységében.
Az első kerekasztal – beszélgetés a sikeres ökológiai gazdálkodás magyarországi perspektíváinak témakörében zajlott.
Az Európai Unióban az ökogazdálkodás területi megoszlásában az országok sorrendjében az első negyedben vagyunk, világviszonylatban pedig a 25. helyen állunk – ismertette Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Hazánkban napjainkban már mintegy 350 ezer hektáron folyik biotermesztés.
A belső és a külső motiváció kérdését is fontosnak tartotta a biogazdálkodók esetében Pais István, a Huminisz Kft. ügyvezetője. A regeneratív gazdálkodást is lényegesnek nevezte, hiszen az nem csak a vízgazdálkodásra, a talajéletre, hanem a gyomosodásra is megoldást jelenthet.
Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai kereslet jelenleg nem alakul kedvezően a biotermékek esetében, amin mindenképpen változtatni kellene. Azokban az országokban, ahol a belföldi kereslet alacsony, ott sajnos visszaeshet a termelés. A terméshozamokról szólva elmondta, hogy napjainkban már nagyon jó példákat láthatunk a biogazdálkodásban, sokan a kemizált gazdálkodás hozamaihoz hasonló eredményeket érnek el. Már rendelkezésre állnak olyan ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható anyagok és gyakorlatok a termelők számára, amelyek segítik a magas hozamok elérését és ez természetesen jobb anyagi pozíciót is jelenthet nekik.
Az ökogazdálkodás támogatási formáinak igénybevétele terén is növekvő tendencia figyelhető meg – ismertette Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője. Elmondta, hogy a korrekt termelők támogatása kapcsán a Kincstár részéről fontos a kapcsolat az ökoszervezetekkel, hiszen a feltételrendszernek történő megfelelést ezek a szervezetek ellenőrzik. Ma már az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatásoknál az elbíráláskor is vizsgálni kell, ki milyen növényvédőszert juttat ki, ebben is számítanak az érintett szervezetekre. A gyepgazdálkodás esetén ellenőrzik a legeltetett állatállomány meglétét is. Elmondta még, hogy a jogszerű földhasználat kapcsán egyre kevesebb a probléma, a gazdálkodók mára alkalmazkodtak ehhez az elváráshoz.
Az ökogazdálkodásban a gyomszabályozás az egyik legnagyobb kihívás, mondta Szólláth Tibor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar vármegyei elnöke, biogazdálkodó, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesületet elnöke. Erre a problémára mechanikus vagy lézeres eszközöket kell alkalmazni a vegyszeres gyomszabályozás helyett. Mivel az ehhez szükséges eszközök ma már rendelkezésre állnak, ezekkel a megoldásokkal nagyon szép kultúrállapotban tartott ökogazdaságokat lehet látni. A talajéletről szólva kiemelte, az ökogazdálkodás felfutása természetesen részben a támogatásoknak is köszönhető, de sokakban ott a felismerés, hogy a fenntartható talajgazdálkodás egy kiemelkedő előny. Ma már rendelkezésre áll az ökogazdálkodáshoz szükséges tudás, amelynek az alapja a talajélet. Szólláth Tibor szerint változtatni kellene azon, hogy a megtermelt hazai ökoélelmiszer nagy része külföldre kerül. Jó lehetőségeket jelentene ebben az ökogazdálkodók számára a hazai közétkeztetésben való nagyobb részvételi arány is.
