Bemutatjuk a Simai Méhészetet
Simai Krisztián kisújszállási bioméhész három méze – hárs, akác, erdei mézharmat – arany minősítést szerzett az ország egyik legrangosabb versenyén, a gyulai Év Kiváló Magyar Méze megméretésén. Az alábbi interjúban bemutatjuk hogyan került kapcsolatba a bioméhészkedéssel és milyen tanácsokat tud nyújtani a többi bioméhészeknek, illetve azoknak is, akik ezzel szeretnének foglalkozni.
– Krisztián, évek óta kiemelkedő munkát végeztek feleségeddel, mint bio méhészek, pár mondatban bemutatnád a tevékenységeteket?
– Jelenleg mintegy 80-100 méhcsaláddal méhészkedünk.
A mézeink egy részét közvetlenül a fogyasztóknak, a többletet a nagybani piacon próbáljuk értékesíteni. A sikeres közvetlen értékesítés egyik kulcsa, hogy minél szélesebb legyen a termékpaletta amit kínálunk, ezt minden évben igen intenzív vándorlással igyekszünk megvalósítani. A munka oroszlánrészét ketten végezzük a feleségemmel, Judittal, a vándorlásokban további két méhésztársammal segítjük egymást. A vándortanyák kiválasztásánál kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy lehetőleg ökológiai területekre vándoroljunk és ennek megfelelően mézeink a bio minősítést is megkaphassák.
– A gyulai Év Kiváló Magyar Méze megmérettetésen nagyon szép eredményeket ért el mindhárom nevezett mézetek, a hárs, akác és az erdei mézharmat. Ha jól tudom már nem először nyertek el rangos díjakat, ami nagy elismerés. Mit jelent ez számotokra?
– A szezon végén minden évben megvizsgáljuk a megtermelt mézeinket és amelyekről úgy véljük, hogy esélyes lehet valamilyen díjra, elindítjuk a versenyen. 2018-ban az akácmézünk, 2020-ban a repcemézünk kapta meg a legmagasabb, Év Kiváló Magyar Méze elismerést.
2022-ben három mézet neveztünk és mindhárom arany minősítést ért el az első körös megmérettetésen. Úgy gondolom, hogy ezek az eredmények azt jelzik számunkra, hogy jó úton járunk és ezen az ösvényen érdemes továbbhaladni. Ezen kívül pedig egy kis időre az írott, a hallható, látható, és az online médiák élére is lehet kerülni, ami egy nagyon jó marketing eszköz, remek segítség a közvetlen értékesítésben.
– A méhészkedést azért kevesen választják hobbinak, nektek is először annak indult, vagy már az elejétől kezdve határozott céljaitok voltak?
– Most valószínűleg nem leszek túl népszerű, de őszintén szólva az első méhcsaládjaim megvásárlását pusztán befektetésnek gondoltam. Aztán ahogy egyre több időt töltöttem a méhek között, egyre többször csapott meg a propolisz illata és a végén teljesen megbogarasodtam. Elragadott tehát a méhek csodálatos világa, és első generációs méhész lettem, ami ma már nem csak a szakmám, hanem a hivatásom is. Hozzá kell tenni, hogy idő közben azért megszereztem az OKJ-s, majd pár év múlva a méhészmester képesítést is. Nagyon fontosnak tartom az új, méhészetben használatos technológiák elsajátítását, hiszen ez kulcsfontosságú kérdés a fennmaradáshoz. Két irány van csak, fejlődés, vagy visszafejlődés, köztes állapot nincs.
– Hogyan váltottatok bio méhészkedésre?
– Mindig is fontos volt számomra, hogy a méheket a lehető legkisebb vegyszerterhelésnek tegyem ki, az meg aztán végképp nem fér bele az értékrendembe, hogy olyan szereket alkalmazzak a méhészetemben, amik szermaradványokat hagyhatnak a viaszban – rosszul alkalmazva akár a mézben is – és ezzel a méhek további generációira is egyfajta terhelést gyakoroljanak. Utoljára 2015-ben használtam szokványos méhészetben alkalmazott szereket. Végül 2018-ban jutottam arra az elhatározásra, hogy átállok. Ehhez a teljes lépkészlet cseréjét választottam. Szerencsés vagyok, mert ebben az évben minden körülmény adott volt az átálláshoz, így 2019-ben az akácom már bio minősítéssel rendelkezett. 2022-től rendelkezünk a mézkiszereléshez szükséges szerződésekkel is, így ma már a bio megnevezésen túl az EU ökológiai logóját és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. védjegyét is örömmel tüntetjük fel címkéinken.
– Nehézséget okoz számotokra a bio előírások betartása a méh károsítókkal szemben? Elsősorban az atkákra gondolok.
– 2016-17 körül csatlakoztam az ÖMKI On-Farm csapatához, ahol ez idő tájt már javában tesztelték termelő méhészetekben az atkairtás technológiáit természetes, bioméhészetben is használható szerekkel. A védekezésünk gerincét az oxálsav adja, ezt különböző technológiai fogásokkal kombinálva és nagy hangsúlyt fektetve a monitoringra nem jelenthet gondot a védekezés. Ez persze nagy odafigyelést és sok-sok többletmunkát igényel, viszont az eredmény önmagáért beszél.
– Mit tanácsolnátok a kezdő méhészeknek?
– Jónéhány kellemetlenségtől megóvhatják magukat, ha – velem ellentétben – betartják a megfelelő sorrendet. Első lépés, egy jó méhésztanfolyam (igen, van ilyen, kis utánajárással megtalálható), ahol megkaphatják a megfelelő ismereteket a méhekről, a méhtartás jogi hátteréről, valamint némi vállalkozási ismereteket is elsajátíthatnak. Ezután a legfontosabb, hogy keressenek maguknak egy mentort, aki segít a megfelelő gyakorlat megszerzésében. Ő tudni fogja, ha eljött a pillanat, amikor már a mentorált alkalmas önállóan méheket tartani. Ha a fentiek teljesültek, maximum 5-10 méhcsaláddal javasolnám a kezdést. Fontos! A méhészet egy összetett és bonyolult szakma, ha valaki rosszul csinálja, a környező méhészeknek is jelentős károkat okozhat vele!
– Hogyan látjátok, a magyar méhészek, azon belül is a bioméhészek jövőjét? Sokan megmaradnak hobbi szinten, vagy egyre többen komolyabban kezdenek el foglalkozni vele?
– Nos, ez nem egyszerű kérdés. A növekvő költségek, az EU piacaira beömlő EU-n kívüli mézek okozta csökkenő mézárak egyáltalán nem teszik ezt a csodálatos szakmát vonzóvá.
A méhészek több utat is választhatnak. Csökkenthetik állományukat és hobbiméhészként folytathatják. Növelhetik az állományt, ami jelentős további beruházásokat igényel a jelenlegi bizonytalanságban. Meg lehet próbálni az eddigi pozíció megőrzését, valami hozzáadott érték bevonásával, ez lehet akár a bio minősítés megszerzése is. Ebben a világban egy dolog az állandó, a változás. Aki ehhez alkalmazkodni tud, az tud túlélni.
– Milyen fajta mézekkel találkozhatunk nálatok?
– Bio minősítéssel rendelkezik az akácméz, a vegyesvirágméz, a hárs-, selyemfű-, napraforgó- és a gesztenyeméz. De forgalmazunk szokványos repce- és facéliamézet, illetve erdei mézharmatot is.
Mivel legnagyobb mennyiségben a napraforgómézünk áll rendelkezésre, így ebből készítjük az ízesített krémmézeket, áfonyás, málnás és szamócás ízekben, valódi gyümölcsök hozzáadásával.
– Melyikre vagytok a legbüszkébbek? Vagy melyik a legkülönlegesebb számotokra?
Legbüszkébbek természetesen a mézversenyen is eredménnyel szereplő mézekre vagyunk, de nincsen kedvencünk, hiszen mindegyik mögött ugyanaz a fáradságos munka van, amit mindig feledtet velünk a fogyasztóink arcán lévő elégedett mosoly.
– A jövőre nézve milyen terveitek vannak?
– A teljesség igénye nélkül, közeli terveink között szerepel, hogy részt vegyünk külföldi mézversenyeken és a termékpalettát is tovább kívánjuk bővíteni, például virágporral.
Távolabbi terv, hogy bio mézbort, esetleg mézsört készítsünk, illetve a méhészet turisztikai vonatkozásait is kiaknázzuk, például egy kaptárlevegős ház, esetleg egy bemutató méhészet létrehozásával.
Bujtás Olimpia
(Biokultúra 2023/1)
