Bio Aberdeen Angusok hazánkban

A 800 lakosú Újtikos külterületén gazdálkodik Béke Nóra és édesapja Béke László. Nóra 18 évig Németországban élt. Párjával, a német Uweval szokatlan vállalkozásba fogtak. Nóra közgazdász, aki Németországban a Deutsche Telekom konferenciaszállodáinak (Hamburgtól-Münchenig) volt a marketing­vezetője. Uwe építész, aki cégével hosszú évekig felhőkarcolók üveghomlokzatát szerelte a londoni bank­negyedben.

A pár néhány éve új kihívást vállalt fel. Nóra édesapjának köszönhetően – aki juhtenyésztéssel foglalkozik és a szükséges biolegelőkkel rendelkezik – belevágtak a meglévő infrastruktúra kihasználásával a húsmarha tenyésztésbe. Uwet különböző kötelezettségei még Németországhoz kötik, többek között agrármenedzseri tanulmányai. Érthető, ha a Londonban gasztronómiailag elkényeztetett Uwe és a hotelszektorban járatos Nóra, aki a különböző konferenciák előkészítése során a legexkluzívabb fogyasztói igényeket is megismerte, Magyarországon lehetőséget láttak a csúcsminőségű marhahús előállításában. Béke Nóra tehát édesapjának nyomdokaiba lépett, igaz nem juhokkal, hanem biohúsmarhákkal alakította meg családi gazdaságát.

A kezdetekről

– Kérem, mutassa be a környezetet, ahol jelenleg gazdálkodnak az édesapjával! Mikor csatlakoztak a bio­mozgalomhoz?

– Külterületen található a tanyánk, de közigazgatásilag a Hajdú-Bihar megyei Újtikoshoz tartozik. Helyileg nagyon szorosan, de gazdaságilag teljesen külön, egymástól függetlenül vezetjük édesapámmal gazdaságunkat.

Édesapám évekig a kereskedelemben dolgozott, később gyermekkori álmát valósította meg. Juhtenyésztéssel foglalkozik konvencionális formában mintegy 15 éve. Legelői, néhány hektár szántója azonban már hosszú évek óta bio minősítéssel rendelkeznek (a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzése alatt). Számomra ez adott lehetőséget, illetve kiindulópontot egy biohúsmarha tenyészet létrehozásához. Én a gazdaságomat így azonnal a megalapításakor (2009 nyarán) bioalapokra tudtam építeni, amiért nagy köszönettel tartozom édesapámnak. Az állattenyésztés a végzettségemhez csupán közvetetten kapcsolódik, csak a végtermék tőkehús vonatkozásában. Vendéglátóipari Főiskolát végeztem, közgazdász vagyok. A családi gazdaság lehetőségei vonzottak, hogy fennmaradjon ez a gazdaság. A kezdetekkor az édesapám rendelkezésemre bocsátott néhány hektár legelőt és szántót is. Azonnal bioállatokat vásároltam Ausztriában.

Ritka szarvasmarha fajta

– Kérem, mutassa be a szarvasmarha fajtát! Honnan ered?

– Magyarországon kevésbé, de Európában ez a fajta nagyon elterjedt. Nyugat-európai éttermekben lehet angus steaket kapni. Már 2008-ban elkezdtük megtervezni, hogy honnan vásároljuk a tenyészet alapjait. Alapvetően különbséget kell tenni a tisztavérű Aberdeen Angus és a hazánkban inkább elterjedt német fajta (Deutsch Angus) között, ami egy keresztezett változat. Az Aberdeen Angus (rövidítve A. A.) fajta története Skóciába, az 1870-es évekre nyúlik vissza, nevét arról a két grófságról kapta, amelyek fontos szerepet játszottak a nemesítésében. Itt kezdődött el a ma egyik legkedveltebb húsmarha tenyésztése. Tenyésztik egész Európában, a Brit szigeteken, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Ausztráliában.

Új-Zélandon

Az A. A. nemes, finom fejű, izmos nyakú, genetikailag szarv nélküli marha. Háta egyenes, alsó és felső vonala párhuzamos, ezáltal megjelenése nagyon elegáns. Csontozata finom és vékony. Színe többnyire fekete, de rejtett vörös, illetve ritkán teljesen vörös színváltozata is kialakult. A végtermék, ami belőle készül, a tőkehús. Azáltal, hogy finom rostú, jól erezett, márványozott húst fejleszt – világszerte nagyon keresett fajta. Nagyon ízletes húsa különösen a steak rajongói körében tette híressé.

– Milyen előnyös tulajdonságai vannak még ennek a fajtának?

– További előnyös tulajdonságai a gyors fejlődés, a korai ivarérettség (az üszők 15 hónapos kortól termékenyíthetők), a kitűnő szaporodó képesség, a könnyű ellés (születéskori testtömeg: 25-30 kg) és a kiváló borjúnevelő képessége.

Különleges bánásmód

– Szükség van-e különleges bánásmódra az állatok gondozásában?

– Nem tejelő szarvasmarhákról van szó, melyek hozzá vannak szokva az emberi közelséghez. Ám ezeket az állatokat nem háziállatként kell kezelni, emberi erővel nem lehet bírni velük. Egy 1 200 kg-os bikánál az emberi erőnek semmi esélye sincs. Ezekkel az állatokkal csak az a személy tud jól bánni, aki érti az állatok viselkedését, aki mentális kapcsolatot tud kialakítani velük, hatást tud gyakorolni rájuk.

Nem elhanyagolandó tényező, hogy nem agresszív fajta, szarva nincs, esetleges sérülés veszélye nem áll fenn sem az ember, sem a többi állat számára sem. Ennek ellenére nem javasolnám, hogy idegenek belépjenek egy karámba, amely a bikák „fennhatósága” alá tartozik.

– Betegségekkel szemben hogyan viselkednek az állatok?

– A betegségekkel szemben ellenállóak, ez erre a fajtára jellemző. Betegségkezelése miatt állatorvos még nem volt jelen a marháink között. Az állományunk négyes mentes, nem IBR vakcinázott státuszú és az egészségmegőrzés céljából nagyon figyelünk az állatokra. Nem tudok betegségről beszámolni.

– Ez az egészséges takarmányozás eredménye?

– Igen, a mi állataink természetes módon, állatbarát tartási körülmények között vannak. Kitűnő bánásmód és egészséges táplálkozás biztosítja állataink kiváló közérzetét. Teheneink egész évben a szabad ég alatt tartózkodnak. Tavasztól őszig biolegelőink füvét eszik, télen zömében szénát és szalmát kapnak, kiegészítésképpen egyéb bio­takarmányokat is.

Az állatokat célszerű több gulyában tartani, legelésüket szakaszosan, villanypásztor által határolt területekkel biztosítjuk.

Intenzív hizlalást nem végzünk, mert hajlamos a fajta az erős faggyúsodásra és ezt az európai húspiac (ellentétben az amerikaival) nem részesíti előnyben.
Jól tűrik a szélsőséges időjárást is. Ám amikor nagyon meleg van, akkor árnyékot nekik is biztosítunk.

Az állomány szaporodása

– Hogyan szaporítják az állományt?

– Jelenleg két tenyészbikával rendelkezünk, elvégzik természetes úton a termékenyítést, amit szakaszokban szabályozunk. Van egy őszi (október-december) és egy tavaszi (január-április) ellési periódusunk. Semmit sem bízunk a véletlenre. Fedező bikáink előzetes DNS-vizsgálaton estek át, mely során a labor célzottan vizsgálta egyes gének, illetve géncsoportok tulajdonságait, így nagy valószínűséggel megállapítható, milyen örökítő értékkel rendelkezik a bika, elsősorban a húsuk kiváló márványozott és lágy tulajdonságainak vonatkozásában.

Tenyészetünkben csak a legjobb „GenStar” eredményt elért bikák lehetnek apaállatok. A borjakat legalább 8 hónapig az anyjuk mellett tartjuk. Az ellés problémamentesen történik.

– Mire kell különösen figyelni a tartás során?

– A legfontosabb, hogy állatainknak mindig jó komfortérzete legyen. Ide tartozik az elegendő hely, továbbá nyáron a nagy hőségben lehetőségük legyen árnyékba vonulni, télen pedig száraz, szélvédett helyre tudjanak húzódni. A folyamatosan rendelkezésükre álló vízellátás magától értetődő.

Arra is ügyelnünk kell, hogy ne hízzanak el. Az elhízott állatok reprodukciós képessége csökken, az ellés nehézkessé válhat. Extenzíven tartjuk őket és egész évben füvet esznek.

– Úgy tudom, nagyon ritka Magyarországon, hogy Aberdeen Angus fajtát tartanak. Tudomásom szerint bioban másnak nincs is ilyen az országban. Mégis, honnan jött az ötlet a tartásukra, honnan szerezték be őket?

– Számunkra a fajta kiválasztásában az abszolút elsőbbséget élvező követelmény volt a kiváló minőségű húst fejlesztő húsmarha megtalálása. A húsminőséget befolyásoló tényezők közül a legalapvetőbb volt a jó genetikai tulajdonságok elérése. Az A. A. húsa a legigényesebb vásárlói kívánságokat is kielégíti.

Továbbá elemezve az igen szélsőséges, állattenyésztésre ható kelet-magyarországi viszonyokat, helyi adottságainkat, ez a fajta tűnt számunkra a legmegfelelőbbnek. Extenzív tartásban gyorsan fejlődik. Jól tűri a nagy hőmérséklet különbségeket (téli-nyári), nem igényel legelésen kívül plusz takarmányt. Ezenkívül fontos volt számunkra a jó reprodukciós képessége, a kitűnő anyai tulajdonsága, nem utolsó sorban a könnyű ellés.

Valóban, Magyarországon egy másik bio, tisztavérű Aberdeen Angus állomány létezéséről a mai napig nem tudok. A számos telefonos érdeklődés bio tenyészállataink iránt, (különösen a tőlünk keletebbre fekvő országokból) is ezt bizonyítják. Így nem is állt módunkban egy Magyarországon vásárolt állománnyal indítani, hiszen mércénket kezdettől fogva nagyon magasra tettük (értékes genetikával rendelkező, egészséges állatok), egészséges, prémium húst akartunk létrehozni. Országhatárokat átlépve, több nyugat-európai ország húsmarha tenyészeteivel álltunk kapcsolatban, mintegy háromnegyed évet töltöttünk el a számunkra legmegbízhatóbbnak tűnő tenyészet felkutatásával. Egy olyan osztrák partnerre bukkantunk, aki szakmai körökben nemzetközileg elismert, nem szokatlan, hogy egy kanadai díjazás zsűri tagja, akivel a mai napig rendszeres kapcsolatot ápolunk, közös továbbképzéseken veszünk részt. A háromnegyed év komoly kutatással telt el, hogy melyik fajta lenne az, amellyel a leginkább ki tudjuk elégíteni a fogyasztói elvárásokat.

Gulyákba rendezik

– Mekkora az állomány?

– Elindult nálunk az őszi ellés, szakaszosan elletünk. 62 az állomány létszáma, ebből 28 anyatehén, két tenyészbika, a többi növendékbika, növendék üsző és borjak. Annak megfelelőn állítjuk össze a gulyákat, hogy kárt ne tegyenek egymásban. Időben végezzük az elválasztást (az anyját a bikától).

– Mi történik a bikákkal az elválasztás után?

– Ellentétben a magyar gazdákkal, akik jellemzően növendékkorban élve értékesítik az állatokat, az üszőket, bikákat, mi csak tenyészállatot értékesítünk élve. A hangsúly pedig a húsértékesítésen van. A fogyasztóknak közvetlenül adjuk el a tőkehúst.

– Mivel ritka fajtáról van szó, amely unikum a marhahúskedvelők asztalán, mekkora az értékesítési ár mondjuk a szürke marháéval összehasonlítva?

– Egy marketing szakembernek természetesen ismernie kell a felvevő piacot, a reális fogyasztói árakat, a piac többi szereplője által bevezetett árakat. De az almát nem lehet a körtével összehasonlítani, pedig mindkettő gyümölcs.

Közvetlen értékesítés

– Hova és milyen formában értékesítik az állatokat (élő állatként vagy feldolgozott formában)?

– A hangsúly jelenleg a húsértékesítésen van. Természetesen ez összefügg a jelenlegi méretünkkel, hiszen ez csak egy kisebb gazdaságban oldható meg, mert többletmunkát jelent és a piac felvevőképessége is határt szab. Mint említettem, a fogyasztóknak közvetlen értékesítünk, minden köztes értékesítési csatorna nélkül.

Az optimális vágási kor megválasztása szintén kiemelt fontosságú tényező. A túl fiatalon levágott marhák húsa nem tudja az elvárt élvezetet nyújtani, hiszen a márványozottság csak egy, már kifejlett állat húsában indul meg, akkor alakul ki a komplex íz.
18-24 hónapos kor között vágjuk le őket. A húst pár hétig érleltetjük, mielőtt a fogyasztók asztalára kerül. Az érlelés folyamán bontakozik ki a steak rajongói által úgy imádott, erőteljes aroma, zamat és lesz a hús lágy, szaftos.

A vetésforgó is lényeges

– Mekkora területen gazdálkodnak?

– Édesapámmal gazdálkodunk, kevesebb, mint 300 hektáron van legelő, szántó és erdő. Ebben nagyon kis részben vannak bérelt területek is. Amit én használok, 100 hektár, ebben van 24 hektár szántó, a többi legelő.

– Milyen növényeket termesztenek, mire figyelnek a vetésforgó, gyomirtás, tápanyagutánpótlás tekintetében?

– Tulajdonképpen elég lenne az állatainknak a széna és egy kis szalma. De mivel a fű minősége is és mennyisége is nagyon ingadozó, megbízhatatlan (a szélsőséges időjárás következtében), kénytelenek vagyunk a téli takarmányt kiegészíteni. Rendszeresen beviszek Budapestre egy laborba bevizsgáltatni füvet, megnézetem a beltartalmát, hogy biztos legyek benne, az állatok megkapják a szükséges tápanyagot.

Az elmúlt három évben a Somogy megyei Krisna Völgyből vásároltunk gabonát (zab, árpa, rozs), azzal egészítettük ki télen a rendelkezésünkre álló szénát, szalmát. 2012 nyara óta magunk termesztjük meg a szükséges pótlást, most zölden levágott, befóliázott zab vár az állatokra. Az őszi rozsunkat elvetettük, amit tavasszal szintén zölden vágunk le és fóliázunk. Ezt követően szudáni fű kerül a helyére, amit kétszer fogunk kaszálni és fóliázni. A most induló vetésforgónk a következő: egyharmad lucerna (a zab helyére kerül), kétharmad őszi rozs felváltva szudáni fűvel. Az édesapámtól az idén kaptam szántót, ettől kezdve magunk termeljük meg a szükséges takarmánypótlást.

Nem irtunk gyomot. Mivel zölden kaszáljuk le a vetést, nem jelent számunkra gondot egy kis gyom megléte, nem befolyásolja a minőséget.

A tápanyagutánpótlás kizárólag a gazdaságunkban létrejött szerves trágya kihordásával történik.

– Milyen irányba fognak tovább fejlődni?

– Az állomány végső mérete kb. 100 anyatehénnél lesz. Akkor már teljesen más marketing koncepció alapján kell működnünk, de reméljük, meg tudjuk tartani a személyes kapcsolatot a fogyasztóink nagy részével. Erre azért fektetünk nagy hangsúlyt, mert a visszajelzések tükörképei a fogyasztási szokások változásának, a termékkel szembeni elvárásoknak. Ez feltétele a nemzetközileg is versenyképes termék előállításának.

– Mi az, amit a biogazdálkodásban a legfontosabbnak tart?

– Alapvető életfelfogásnak és életformának tartom. Amikor Németországban éltem, akkor is fontosnak tartottam, hogy ismerjem az élelmiszer származási helyét, természetesen előnyben részesítettem a regionális termékeket, a hosszú utat bejártakkal szemben. A biogazdálkodásnak is ez adja meg az egyik értékét.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/6)