Hírek, cikkek

2008-02-24

Bioalmások kártevők elleni védelme

A hazai gyümölcsfajok közül az alma növényvédelme jelenti a legnagyobb kihívást a termelők számára. Fokozottan igaz ez a bioalma-termesztésre, hiszen a biotermesztők számára rendkívül kevés eszköz áll rendelkezésre a nagyszámú kártevő és kórokozó ellen.
(1. kép: Almamoly (Cydia pomonella) hernyója)

A betegségek elleni védelem többé-kevésbé jól megoldható a biogazdálkodásban a réz és kén készítmények, olajok, növénykondícionálók alkalmazásával, valamint az ellenálló fajták telepítésével. A kártevők elleni védekezésnél azonban sokszor megáll a tudomány. Szerencsére az utóbbi években hazánkban is elindult az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható rovarölő szerek engedélyeztetése, így számos új eszköz került, és kerül a közeljövőben a hazai biotermesztők kezébe. Ezzel évtizedes késéssel ugyan, de a magyar biogyümölcstermesztők is rendelkezni fognak azzal az eszköztárral, amellyel nyugat-európai kollégáik már régóta versenyképesen termelnek.

Az almamolytól a bimbólikasztó bogárig

Az alma kártevői közül a legfontosabb az almamoly (Cydia pomonella, 1. kép). Bár a szkeptikusok körében a bioalma ismérve hogy kukacos, azért minden termelőnek az a célja, hogy minél kevesebb kukacos almát szüreteljen. Az almamoly elleni biológiai védekezésre szerencsére egyre több új hatékony módszer áll rendelkezésre.

A legújabb, gyümölcsmolyok elleni védekezési eljárás a feromon légtértelítés, vagy másnéven konfúziós technika. Az eljárás során az almamoly mesterségesen előállított szexferomonját juttatjuk ki az ültetvénybe olyan töménységben, hogy elfedje a nőstény almamolyok természetes szexferomonját, így téve lehetetlenné a hímek rátalálását a nőstényekre. A párosodás elmaradásával a nőstény petéi nem termékenyülnek meg és így a kárt okozó hernyók sem fognak megjelenni.

A nagy töménységű feromont speciális párologtató eszközök (diszpenzerek, 2. kép) juttatják ki az ültetvény légterébe a teljes szezonban folyamatosan. A párologtatókból 1000 db-ot kell kihelyezni egy hektárra, egyenletesen szétosztva, úgy, hogy a fák hajtásaira kell csavarni azokat. A feromon légtértelítés hatékonyságát alapvetően három fő tényező határozza meg.

Feromon párologtató almaültetvényben

2. Feromon párologtató almaültetvényben

A legkönnyebben teljesíthető feltétel a diszpenzerek kihelyezése még az első almamoly nemzedék elindulása előtt. Így biztosítható a teljes szezonban a molyok párosodásának gátlása. Alapvető feltétel, hogy a légtértelítéses technikát csak nagy, összefüggő ültetvényekben érdemes alkalmazni. 5 ha alatt csak jelentős feromon dózis növeléssel érhető el jó eredmény, általában a 10 ha vagy annál nagyobb ültetvény az optimális a légtértelítés számára. A konfúziós technika hatékony működésének harmadik feltétele az almamoly egyedszámának alacsony szintre csökkentése. Ha egy almamollyal erősen fertőzött ültetvényben kezdjük el alkalmazni a légtértelítést, akkor a technológia ugyan működni fog és akadályozni fogja a kártevők szaporodását, de a túl sok hím moly időnként látása segítségével is rátalál a nőstényre és párosodik vele. Ezért erősen fertőzött ültetvényekben a légtértelítés alkalmazásának első éveiben kiegészítő rovarölőszeres kezelésekre van szükség, hogy az almamoly egyedszámát olyan alacsonyra csökkentsük, hogy a konfúziós technika a későbbiekben már önmagában tökéletes hatást tudjon kifejteni. A bioalma termesztésben jelenleg egyetlen, az almamoly ellen hatékony permetszer alkalmazása engedélyezett, ez a Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyagú Dipel.

Az almamoly ellen létezik egy másik biológiai védekezési lehetőség is, az almamoly granulovírus készítmény alkalmazása. Az almamoly granulovírust rendkívül kis mennyiségben (100 ml/ha) kell kipermetezni az ültetvénybe és a fiatal lárvák szájon át veszik fel a vírus részecskéket. Már néhány vírus elfogyasztása is elpusztítja a fiatal hernyókat. A készítmény hosszú távú (2-3 szezon) alkalmazásával az almamoly populáció összeomlik a vírusbetegség eluralkodása következtében. Magyarországon az almamoly granulovírus készítmény jelenleg engedélyezés alatt áll. A granulovírus alkalmazásánál számolni kell a lárvák bizonyos mértékű felületi károsításával, aminek az a magyarázata, hogy a vírus felvétele után a lárva pusztulása csak néhány nap késéssel következik be. Tökéletes almamoly elleni védelem biztosítható a légtértelítés és a granulovírus kombinálásával, mely esetben a víruskészítmény adagja felére (50 ml/ha) csökkenthető. Fontos a granulovírus esetében, hogy alkalmazását az első nemzedék hernyóinak kelése idején kell elkezdeni, így biztosítható a betegség tökéletes átvitele a többi nemzedékre. A helyes időzítés egyszerű hőösszeg számításos módszerrel határozható meg: az almamoly stabil rajzáskezdetétől (amikor a feromoncsapda fogás egymás utáni napokon eléri az 5 almamoly példányt) a napi átlaghőmérsékletek 10°C fölé eső részét naponta össze kell adni, és ha az összeg eléri a 80-85°C aktív hőösszeget, akkor kell az első védekezést akár granulovírussal, akár a Dipellel elvégezni.

Fentiekből látható, hogy az almamoly elleni védelem a biotermesztésben már egy komplex, jól kidolgozott rendszer. Ugyanakkor a természet mindig tartogat meglepetéseket. Tavaly ugyanis – a rendkívül meleg időjárásnak és a tavaszi súlyos fagykárnak köszönhetően egy új gyümölcskárosító molylepke faj szaporodott fel almásainkban: a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta, 3. kép). A csonthéjas kártevőjének tartott keleti gyümölcsmoly és közeli rokonai a galagonya bogyómoly (Grapholita janthinana) és az almamagmoly (Grapholita lobarzewskii) nem voltak ismeretlenek almatermésűekben, de kártételüknek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. A globális felmelegedés hatására azonban kártételük a magyarországi almásokban is fokozódik, hasonlóan a dél-tiroli, svájci és németországi ültetvényekhez. A lárva jól megkülönböztethető az almamolyétól: kisebb, világos sárgásfehér színű, finom fekete pontokkal a testszelvényeken, sötétbarna-fekete fejjel és fekete, fej mögötti, sarló alakú kitinpajzszsal míg az almamoly (bábozódás előtti) lárvája robosztusabb, piszkos rózsaszínű, fejtokja világosbarna, vagy áttetsző és nincs fekete fej mögötti pajzsa. Kártétele a végeredmény szempontjából megegyezik az almamolyéval: kukacos lesz az alma.

A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) hernyója almában

3. A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) hernyója almában

A keleti gyümölcsmoly lárvája leggyakrabban a héj alatt kialakít egy “termet” és ebből a teremből egyenes, vékony járatot rág a mag irányába. Sajnálatos tulajdonsága, hogy meleg évben 4 nemzedéket is létrehoz, így az utolsó nemzedék éppen a szüret időszakában károsít. Mivel kártétele 2007-ben már igen jelentős volt almában is, ezért fel kell készülni a jövőben az ellene való védekezésre is. Jó megoldást jelent a feromon légtértelítés alkalmazása, hiszen mind az almamoly, mind a Grapholita molyok feromonja már engedélyezve van, és létezik kombinált feromon készítmény. Emellett a Dipel is hatékony a keleti gyümölcsmoly ellen, ha még befurakodás előtt sikerül permetezni. Különösen az augusztusi-szeptember eleji időszakban fontos a Dipeles permetezés, hogy a szüretkori károsítást megelőzzük.

Más molykártevők is gyakran károsítják az almát, így fontos az almailonca (Adoxophyes orana, 4. kép) kártételére is odafigyelni. Az ellene való védekezés feromon légtértelítéssel lehetséges, mégpedig az almamollyal együtt, mivel a feromon készítmény (a már engedélyezett Isomate CLR) mindkét faj feromonját tartalmazza. Kisebb területeken a Dipel is jól használható az almailonca ellen, de a kezelés időzítését feromoncsapdás rajzásmegfigyelésre kell alapozni.

Almailonca (Adoxophyes orana) kártétele

4. Almailonca (Adoxophyes orana) kártétele

Az aknázómolyok, pl. lombosfa fehérmoly (Leucoptera malifoliella) a legritkább esetben fordulnak elő károsító mennyiségben bioalmásokban, ugyanis a kíméletes növényvédelem mellett a parazita fürkészdarazsak az aknázómoly hernyókat nagyon alacsony szinten tartják. Ha azonban mégis felszaporodnának, pl. a közeli konvencionális ültetvényben végzett helytelen növényvédelem miatt, van lehetőség védekezni ellenük ökológiai gazdálkodásban is. Létezik ugyanis egy már egész Nyugat-Európában engedélyezett hatóanyag, az azadirachtin, mely egy széles hatásspektrumú bio rovarölőszer alapja. A készítmény már Magyarországon is engedélyeztetés alatt áll és hamarosan forgalomba kerül. Az azadirachtin egy trópusi fafaj a Neem-fa (más néven miatyánkcserje, latinul Azadirachta indica) magjából préselt olaj fő alkotórésze. A rovarokra kitinszintézis-gátló, táplálkozás gátló és peteprodukció csökkentő hatással van, melynek köszönhetően széles hatásspektrumú bio rovarölőszerként használható az ökológiai gazdálkodásban. Ráadásul felszívódó (szisztemikus) anyagról van szó, tehát hatástartama is meglehetősen hosszú. Csak gyomorba jutva fejti ki hatását, ennek köszönhetően a hasznos parazitákat és predátorokat nem pusztítja. Mivel rovarfejlődést befolyásoló anyagról van szó, ezért elpusztítani csak a rovarok lárváit képes. Az imágókra kifejtett hatása sem elhanyagolandó, ugyanis a hatóanyag felvétele után a nőstény kifejlett rovarok akár 80%-kal is kevesebb utódot hoznak létre.

Annak ellenére, hogy a bioalmásban a levéltetű fürkészek, katicabogarak, fátyolkák és zengőlégy lárvák nagy számban pusztítják a levéltetveket, egyes években e kártevőcsoport is komoly problémát okozhat. Erős levéltetű fertőzéskor bioalmásban is indokolt a beavatkozás, ami leginkább különböző olajkészítményekkel lehetséges. Az olajkészítményekkel általában jó gyérítő hatás érhető el, a “maradékot” a hasznos élő szervezetek már könnyen elintézik. Nagy veszélye ugyanakkor az olajkészítményeknek a fokozott perzselésveszély, ami gyakran a legnagyobb óvatosság ellenére is bekövetkezik. Az olajkészítményeknél nagyobb hatékonyságú és szélesebb hatásspektrumú az azadirachtin hatóanyagú permetszer, amely esetében a perzselés veszélye is lényegesen kisebb.

Különösen egymást követő meleg, száraz években szaporodik fel nagy mértékben a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum). Az imágók már az első meleg tavaszi napokon előjönnek, 14°C felett rajzanak. A fakadó rügyeket rágják, majd tojásaikat a virágrügyekbe helyezik, majd a kikelő lárvák a bibe és a porzószálak megrágásával elpusztítják a virágot. Jellegzetes tünet a rozsdás golyóvá alakuló virág, azonban ilyenkor már késő védekezni.

Nyugat-európai tapasztalatok alapján a bimbólikasztó kártétele bioalmásban is jelentősen lecsökkenthető Bacillus thuringiensis tenebrionis hatóanyagú permetszer (Novodor FC)* alkalmazásával. A permetezést tömeges rajzáskor, rügyfakadás után kell elvégezni, ekkor az imágók a rügyek megrágásával felveszik a hatóanyagot, aminek hatására a nőstények peteprodukciója jelentősen lecsökken. A Novodoros kezelést 7-8 nap múlva megismételve már a kelő lárvák ellen lehetne védekezni, de rejtett életmódjuk miatt ekkor már nagy hatékonyságra nem lehet számítani. Az imágók érési táplálkozása során elvégzett kezelés általában elegendő mértékben csökkenti le a peterakást.

Kártevő atkák elleni védekezés

Bioalma-ültetvényekben általában a kártevő atkákat (takácsatkák, levélatkák) károsítási küszöbszint alatt tartják a természetes ellenségek, különösen a ragadozó atkák. Magyarországon a két legfontosabb ragadozó atkafaj almaültetvényekben a Typhlodromus pyri (5. kép) és az Amblyseius andersoni.

Typhlodromus pyri ragadozó atkák betelepítése posztócsíkkal (László Gyula felvételei)

5. Typhlodromus pyri ragadozó atkák betelepítése posztócsíkkal (László Gyula felvételei)

Az átállási időszakban, vagy új telepítésű ültetvényekben ugyanakkor a kártevő atkák komoly károkat okozhatnak. Ilyenkor olajkészítmények (különösen a Vektafid), illetve kéntartalmú anyagok alkalmazása jöhet számításba. Engedélyezése után az azadirachtin hatóanyagú szer is használható lesz biotermesztésben az atkák ellen. Meggondolandó lehetőség a Typhlodromus pyri ragadozó atkák mesterséges betelepítése is a fiatal, vagy átállási ültetvényekbe. Így meggyorsítható ugyanis a ragadozóatka állomány felszaporodása és hamarabb alakul ki a fitofág atkákat alacsony szinten tartó egyensúlyi állapot.

László Gyula
agrármérnök
(Biokultúra 2008/1)

 

*A lektor megjegyzése: jelenleg a hazai engedélyokiratok a Novodor FC alkalmazását csak burgonyában teszik lehetővé. Az engedélyokirattól eltérő szeralkalmazás ütközik a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásaival, amely az agrártámogatások elvesztésével járhat.
Gyümölcstermesztés, Növényvédelem , ,