Búcsú a GMO mentes Magyarországtól?
A vegyszer és a biotechnológiai lobbi (a kettő egy és ugyanaz) a biogazdálkodás megjelenése óta acsarkodik ellene, érdekeit jellemzően suba alatt, rejtetten érvényre juttatva. Ennek jeleként értékeljük a most elfogadott új uniós ökológiai jogszabály első változatát, amely például – az ökológiai termék iránti bizalom növelésére hivatkozva – olyan rendelkezést tartalmazott, amely 54%-kal csökkentette volna a magyar bioterületet és mintegy 2/3-dal a magyar ökológiai termék kibocsájtást. Még szerencse, hogy a magyar agrárkormányzat – társakat keresve, illetve találva – és a bio mozgalmak eredményesen tudtak fellépni e nemtelen törekvésekkel szemben!
Tudjuk, hogy a magyar Alaptörvény (talán egyedüliként a világ alkotmányai közül) rögzíti, hogy „Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal” rendelkezik.
Most viharfelhők gyülekeznek nagy értékű, világszerte irigyelt „GMO mentességünk” felett. A GM vetőmag (és vegyipari) lobbi saját szempontjából logikusat lépett azzal, hogy kitalálta a „fából vaskarikát”: nem kell géntechnológiai módosításnak tekinteni (és ennek hívni) az örökítő anyagba történő emberi beavatkozás legújabb formáit, amelyeket mostanában összefoglalóan „új (precíziós) nemesítési technikák”-nak neveznek. Tény, hogy ezek a beavatkozások pontosabbak, tervezettebbek; míg a régiek úgy működtek, mint a középkori ostromgépek, a maiak, mint a lézer vezérelt rakéták! (Még az is kiderülhet, hogy a romboló hatások is hasonlóságot mutatnak!) Az így létrehozott élőlényeket nem GM szervezetként, hanem „tervezett mutánsként” szeretné a biotechnológiai lobbi elfogadtatni, hogy megkerülje a GMO-kra vonatkozó korlátozásokat, illetve a fogyasztók elutasítását.
Az IFOAM (biogazdálkodók világszövetsége) és vele a biogazdálkodás valamennyi mérvadó szervezete tengeren túl és innen egyetért abban, hogy ezek az új szervezetek bizony ugyanúgy géntechnológiailag módosítottak, mint a korábbiak. Ebből adódóan érvényes kell, hogy legyen rájuk a GMO-kra vonatkozó követelményrendszer, amelynek elemei közül kettő nagyon nem tetszik a profit-vezérelt lobbinak: a fogyasztók döntési helyzetbe hozása, vagyis a GM termékek kötelező jelölése és a forgalomba hozás előtti engedélyeztetés.
A biotermék fogyasztók és a biogazdálkodók pedig joggal ragaszkodnak szerzett jogukhoz az új EU biorendeletben is szigorúan megkövetelt GMO mentességhez, amely megszűnhet, ha ezeket a művi mutánsokat nem tekintik GMO-nak!
A biotermékek elveszítenék egyik legfontosabb vonzó tulajdonságukat, amit vevőik 2-4. legfontosabb tulajdonságának tekintenek: a GMO mentességet. Ez ráadásul úgy is bekövetkezhet, hogy a biogazdák növényeit átporozhatják a környezetben termelt „mutánsok”.
Most az értéket védők és az ellenoldal egyaránt az Európai Bíróság július 25-ei álláspontjára vár, amely szinte biztos, hogy „igen is lesz és nem is lesz”, bőven teret adva az eltérő értelmezéseknek. Szerintünk leegyszerűsítve a következőkből, illetve ezek keverékéből állhat az álláspont: a kérdéses szervezetek nem GMO-k (mert a termeszetes mutációk nem tartoznak a GMO szabályozas alá), ezek a szervezetek GMO-k, de (mutánsok lévén) nem vonatkoznak rájuk a GMO-k szabályai, vagy – amit szeretnénk – úgy GMO-k, ahogyan vannak!
Egy azonban már most szinte biztosnak tűnik: van egy széles tagállami mozgástér; ez nekünk magyaroknak elég szokott lenni!
Ezért csak akarni kell, hogy megmaradjon a GMO mentes Magyarország!
Sapienti sat. (A bölcsnek ennyi elég.)
Dr. Roszík Péter
Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke
(Biokultúra 2018/3)
