Tag Archive for: Jánossy Andor-díj

A Jánossy Andor-díjat az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma alapította 2008-ban, a biodiverzitás megőrzéséért végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére. Az idén 10 éves alapítvány felvállalt feladata: a hazai agro-bio­diverzitás megőrzése, fenntartásának elősegítése. (Az alábbi Laudáció Budapesten „A Kárpát-medence kincsei” c. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari seregszemlén megrendezett szakmai konferencián hangzott el 2017. szeptember 20-án.)

Az idén 10 éves alapítvány felvállalt feladata: a hazai agro-biodiverzitás megőrzése, fenntartásának elősegítése.

A Jánossy Andor-díj 2017. évi kitüntetettje, Bakos János 1930. november 13-án született Szeghalmon. Az általános iskolát Mezőmegyerben végezte el 1942-ben, majd 1950-ben a békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1958-ban szerzett agrármérnök diplomát.

A HAKI volt az első és egyetlen munkahelye, innen is ment nyugdíjba 1990-ben. 1958-tól a HAKI Haltenyésztő Állomásán, Szajolban lett telepvezető, ahol 1961-ig dolgozott, majd tudományos kutatóként (később főosztályvezetőként) folytatta szakmai pályáját. Kutatási területe: tógazdasági haltenyésztés, genetikai kutatások, pontynemesítés szelekciós és hibridizációs módszerekkel.

1962-től kezdte el létrehozni a ponty tájfajták szarvasi élő génbankját, mely munkával hazánkban ő kezdte meg a vízi genetikai erőforrások megőrzését. A szarvasi ponty génbank fajtagazdagságával sokáig egyedülállónak számított a világ hal génbankjai között, és azóta is a hazai pontynemesítés, majd a hazai pontygenetikai kutatások alapját képezi. A génbank kialakításának eredeti célja az volt, hogy összehasonlítsa a hazai, majd később a külföldi fajták termelési mutatóit, javítsa azok genetikai állományát. A génbanknak köszönhetően sikerült a környező országokban megritkult, illetve eltűnt egyes fajták visszaállítása és kiinduló állományainak létrehozása. Emellett távoli országok (pl. Vietnam) akvakultúrájának megalapozó állományai is a génbankból kerültek ki. A génbanki vonalakból, illetve fajtákból kiemelkedő termelési tulajdonságokkal bíró hibrid pontyokat állított elő, 3 államilag elismert ponty hibridet hozott létre (1979: Szarvasi 215-ös tükörponty, 1984: Szarvasi P31 pikkelyes ponty, 1992: Szarvasi P34 pikkelyes ponty), amelyek termelőképessége és húsminősége egyes mutatókban 20-30%-kal haladta meg a korábbiakat. Tevékenysége eredményeként a múlt század nyolcvanas éveinek közepén a magyarországi haltermelő üzemek közel 60%-a az általa nemesített pontyfajtákat használta és ért el velük figyelemreméltó termelési eredményeket.

1968-ban védte meg doktori disszertációját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1995-től 2004-ig a Haltermelők Országos Szövetsége Pontytenyésztő Tagozatának tenyésztésvezetője. 1996-ban közreműködött az OMMI által kiadott Ponty Teljesítményvizsgálati Kódex elkészítésében, 1998-ban kidolgozta és meghonosította a ponty törzskönyvezési rendszerét hazánkban, amely példaként szolgált a világ hasonló rendszereinek kidolgozásához. 1977-től rendszeresen vett részt a HAKI, a FAO és az Agrober-Agroinveszt megbízásából haltenyésztési, tervezési, genetikai, oktatási szakértői tevékenységben Brazíliában, Egyiptomban, Franciaországban, Indiában, Irakban, Laoszban, Pakisztánban, az USA-ban, Venezuelában és Vietnamban. Több hónapot töltött Vietnamban, a Cantho Egyetemen, ahol a magyar-holland-vietnami halászatfejlesztési projekt megvalósításában működött közre.

Szakmai kiválósága mellett János emberi tulajdonságai is példaértékűek. A szakma iránti alázata, szerénysége és emberszeretete követendő példaként állítja mindannyiunk elé.

Kitüntetései: Magyar Arany Érdemkereszt 2012; Miniszteri kitüntetések, 1970, 1978; Magyar Országos Horgászszövetség Érdemérem, 1995; Pro Piscicultura Hungariae Emlékplakett, 1989; Munka Érdemrend bronz fokozata, 1980; A Szövetkezeti Halászatért Érdemérem, 2000; A Magyar Halászatért Érdemérem, 2002; Intézeti Kiváló Dolgozó jelvények; 2016. Pro Aquacultura Hungariae díj és 2017. Jánossy Andor-díj, a hazai agro-biodiverzitás terén végzett meghatározó munkássága elismeréseként.

Sok-sok meghatározó, személyes emlékem köt János bácsihoz, hadd mondjak el egyet! Régen volt, tán igaz sem volt… Ivarsejt mélyhűtésre készíttetünk elő anyahalakat (tejeseket) Szarvason (1993-ban) és János bácsi felajánlotta segítségét. Fiatal, pályakezdő kutatóként (egyetemi hallgatóként) nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy János bácsi instrukciói alapján válogatjuk ki az anya jelölteket. Illedelmesen kérdeztem a hogyléte felől, nagy sóhajtással mondta, hogy nagyon fáradt, már várja, hogy hazaérjen… Ezt követően majd 3 órán át válogattuk a 20 darab anyajelöltet (340 halat néztünk át)! A munka végén én az életemért küzdöttem, míg János bácsi mosollyal az arcán közölte, hogy elrepült a fáradtsága.

Dr. Urbányi Béla
(Biokultúra 2017/5)