COVID-19: valós tények nyomában

A kínai Wuhan városában a koronavírus járvány 2019 decemberi kitörése óta a tudósok és laikusok mind konkrét nyomokat keresnek arra vonatkozóan, hogy mi vezetett az új koronavírus SARS-CoV-2 kórokozójának megjelenéséhez, ugyanis az eredeti forrás feltárása kulcsfontosságú lehet a jövőbeni járványok megelőzésében.

Kutatók a Wuhan Virológiai Intézet laboratóriumában (Fotó: www.neweurope.eu)

Kutatók a Wuhan Virológiai Intézet laboratóriumában (Fotó: www.neweurope.eu)

A 2020 elején publikált négy nagy jelentőségű tanulmány tudományos hitelt adott annak a hipotézisnek, miszerint a SARS-CoV-2 denevérektől származik, majd a tobzoska nevű állaton keresztül jutott át az emberekbe, mely utóbbi a vadállatokkal folytatott kereskedelem egyik legkeresettebb cikke.

Noha a tobzoskákat érintő speciális elméletet nagyrészt elvetették, a „tobzoska papírok” néven ismert négy tanulmány továbbra is alátámasztja azt az elképzelést, hogy a SARS-CoV-2-hez szorosan kapcsolódó koronavírusok keringenek a vadonban, vagyis a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 valószínűleg vadon élő állatokból származik. A vadállati forrásokra való összpontosítás, az úgynevezett „zoonotikus” elmélet a vírusról folytatott globális vita kritikus elemévé vált, elterelve a közvélemény figyelmét attól a lehetőségtől, hogy a vírus egy kínai kormányzati laboratóriumban, a Wuhani Virológiai Intézetben keletkezhetett.

Az Egyesült Államokban tevékenykedő U.S. Right to Know (USRTK) szervezet egy olyan nonprofit kutatócsoport, melynek tevékenysége középpontjában a közegészségügy átláthatóságának előmozdítása áll, ezért az USRTK figyelme középpontjában is fontos helyet foglal el az előbb említettek hitelességének vizsgálata. A szervezet tényfeltáró tevékenysége során kiderítette, hogy a zoonózis-elmélet alapját képező négy cikk közül kettő tévesnek, hibásnak tekinthető, és hogy a cikkeket megjelentető folyóiratok – a PLoS Pathogens és a Nature – szerkesztői szintén vizsgálni kezdték a tanulmányok mögött álló alapvető adatokat és az adatok elemzésének módját. A másik két hivatkozott tanulmány hasonlóképpen hibákat és tévedéseket tartalmaz.

Dr. Sainath Suryanarayanan biológus, tudományszociológus és az USRTK munkatársa szerint a kutatási cikkekkel kapcsolatos problémák „komoly kérdéseket és aggályokat vetnek fel” a zoonózis-elmélet általános érvényességével kapcsolatban. „A tanulmányokból hiányzik a kellően megbízható és függetlenül ellenőrizhető adathalmaz, valamint az átlátható szakértői értékelés és a tanulmányokat leíró kutatási folyamat bemutatása” – állítja Dr. Suryanarayanan.

A kínai kezdeményezéssel a vadon élő állatokra összpontosított figyelem elősegítette a Wuhani Virológiai Intézet kivizsgálásának szükségességét is, ahol az állati koronavírusokat régóta tárolják és a kutatások során genetikailag manipulálják. 2020 júliusában az Egyesült Államokban a U.S. Right to Know a közintézmények adatai nyomán megkezdte a nyilvánosság iránti kérelmek benyújtását annak feltárására vonatkozóan, hogy mi ismeretes a Covid-19 betegséget okozó új SARS-CoV-2 koronavírus eredetéről, ugyanis a wuhani járvány kezdete óta több mint egymillió ember életét vesztette, miközben további milliók is megbetegedtek egy továbbra is folytatódó globális járványban. 2020 november 5-én ugyancsak a U.S. Right to Know pert indított a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) ellen az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megsértése miatt. A washingtoni amerikai kerületi bíróságon indított per levelezést kezdeményez többek között a Wuhani Virológiai Intézettel, a Wuhani Járványvédelmi és Megelőzési Központtal, valamint a Wuhannal társult és a laboratórium működését finanszírozó amerikai EcoHealth Alliance Szövetséggel is.

www.organicconsumers.org
(Biokultúra 2020/6)