A cseresznye generális kártevők elleni hatásvizsgálat EM (effektív mikroorganizmus) probiotikummal

Hazánkban a cseresznye termesztésében az utóbbi időben jelentős szerkezet változás állt elő a védekezés technológiát alapjaiban meghatározó károsítók vonatkozásában. Főként arra való tekintettel, hogy újabb eddig nem honos károsító fajok jelentek meg. Ezáltal újra kellett gondolni a védekezési stratégiát mind a hagyományos, mind az integrált (IPM) és biológiai termesztésben is.

A vizsgálatunkban csak az alapvető kérdésekre térhettünk ki. Ezért csak a moníliás betegségekkel és a légyalkatú kártevőkkel foglalkozhattunk. Mindezt úgy tettük, hogy a cseresznye termésének tápnövény közösségére voltunk tekintettel, mivel a termés veszteségeket elsődlegesen e két élősködő károsító csoport okozza.

Légykártevők körében egy újabb behurcolt faj jelentkezett 2002-ben majd 2006-ban, az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata Loew, 1862) (Szeőke 2006; Dér, Szeőke 2006; Marczali, Keresztes 2015), amelyet Európában már 1983 óta észlelik. A csapdázott imágók faji megoszlása a Rajna völgyében lassan emelkedő: míg 2004-ben 2%, addig 2005-ben már 17% az új amerikai származású faj részaránya (Lampe et al. 2006). A magyar felderítési adatok arra utalnak, hogy a hűvösebb, esős megyékben magasabb a létszámuk, de a Lonicera és a vad Prunus fajok jelenléte sokkal jobban kedvez az új faj populáció szintjének emelkedésének (Daniel, Häseli 2008).

Érdemes megemlíteni a már régóta fel-felbukkanó földközi-tengeri gyümölcslegyet (Ceratitis capitata Wiedemann, 1824) is, mint zárlati kártevő fajt. Bíber (1992) első részletes megfigyelésében a Sas-hegy déli lejtőjén őszibarackon észlelt nagytömegű lárva kártételt. A feromon csapdás rajzásvizsgálatban késő őszig tapasztalta az imágók repülését, de az áttelelés lehetősége a mi klímaviszonyaink közepette nem valószínű, mert a báb diapauza nem következett be, a rajzás folytatódott a fagyokig. Jövő tavasszal egészen július 20-ig új imágók nem jelentkeztek. Ezért ezen újabb, ötödik betelepedést követően az évenkénti folyamatos csapdás felderítést és kártétel megfigyelést a Növényvédelmi és Talajvédelmi Szolgálatok folytatták. 2002-re újabb gazdanövényként a körte is előfordult, amely nemcsak a Budai hegyekben, hanem a debreceni régióban is jelentkezett. Az importból narancsitalt előállító üzemek és hűtőtárolók környékén a kertekbe való imágós áttelepülés gyakorivá lett. A karantén szabályozás fokozta a fertőzött tételek megsemmisítését, illetve a hűtéses kezelést. Emellett a nagyszámú gazdanövénykör (benne a cseresznye is) miatt kiterjedtebb feromonos csapdás felderítés kezdődött el (Ilovai 2002).

Legújabb észlelés: Bodor és Rhamé (2011) kirepült imágóra akadtak egy lakóház ablakában, majd a kereskedelmi üzletekben kutatva további lárvafertőzött tételekre bukkantak. Tekintettel, hogy a szomszédos országokban (pl. a Bécsi medence) a megtelepedése már igazolt, továbbá hazánkban is gazdag számukra a választék gyümölcs- és zöldségfélékből, további új potenciális légykártevőkkel kell számolnunk a közeli jövőben, növekedett a kockázati tényező.

A biológiai invázió újabb eseménye a pettyes szárnyú muslica (Drozophila suzukii, Matsumura, 1931) európai megjelenése. A Távol-Keleten őshonos fajt először Olaszországban 2008-ban észlelték, majd 2011-re már a Bódeni tó térségében, sőt Belgiumban is megjelent (Hensel G. et al., 2017). Hazánkban az első példányokat 2012-ben fogták, de már 2014-ben az autópálya pihenőhelyeken az ecetmuslicával vegyesen csapdázták 50%-ot is meghaladó részarányban (Kiss et al. 2014., Szántó-Veszelka et al., 2015).

2014-ben Nógrád megyében már tömegesen fogták a pettyes szárnyú muslicát málna és szeder termő táblában. Málnában 15-20%-os arányban voltak a termések lárvával fertőzöttek. Ezen nyüveket laborban kinevelve hitelesítették a D. suzukii fajt is. 2015-ben VARL tipusú (www.csalamoncsapdak.hu) vörösbor + ecet csalétekkel működő csapdákkal a jövevény faj termőhelyen való megjelenése málna-, szeder- és meggykultúrákban csak augusztus végével kezdődött és a fagyokig folyamatos volt. A faj azonosítása laborban szederből is származó lárvákkal igazolást nyert.

Az új faj terjedése csak a Börzsöny aljára korlátozódott, a megye északi és keleti tájain a csapdák nem észlelték. Terjedésében a mikroklíma és a gazdanövények jelenléte mellett a csapadékos időjárás is meghatározó. A csapdázás alapvető jelentőségű a termőhelyi felderítésben és a védekezés időzítésében!

A termés veszteséget okozó hazai monília gombafajok mellett megjelent import gyümölccsel (őszibarack, szilva) egy újabb amerikai faj (Monilia fructicola), amely többnyire már az érésben lévő gyümölcsre veszélyes. A hazai Monília fajok sebparaziták, az új jövevény a gyümölcs kutikuláján keresztül is képes behatolni, ezért veszélyessége jóval nagyobb, szedés előtt is védelemre szorulhat a termés, amelyhez a szerválaszték csekély (Véghelyi, 2006). Megfigyelték azt is, hogy a termésfertőzést követően a gomba a hajtásban is tovább terjedt, ágelhalást okozva.

Házikerti és az integrált (az ökológiai is) programokban a szintetikus és természetes hatóanyagok mellett más utakat is fel kell tárni az élelmiszer higiénia érdekében. Itt jöhetnek számításba a növény ellenállóságát fokozó, károsítót kiszorító és nem pusztító hatóanyag csoportok.

Ilyen módja lehet a probiotikus élőflórás SCD (Sustanable Community Development) és EM Technology technológiákhoz tartozó eljárások, amelyek a természetelvű mezőgazdaság kialakítását szolgálják. Ezen biotechnológiai termékek nemcsak a talaj kondicionálására, javítására alkalmasak, hanem a növény lombozatára juttatva, mentesítő, térkiszorító (passzáló), gátló tulajdonsággal is rendelkeznek a patogénekkel szemben.

A laboratóriumi tesztek, valamint a szabadföldi kísérletek is igazolják, hogy a polifág kórokozó baktériumok és gombák ellen is hatékony. A Fusarium és Verticillium mellett korlátozóan hatnak a peronoszpóra, lisztharmat és baktériumok ellen is. Osztrák és olasz vizsgálatok kimutatták a virág és a termés fertőző kórokozók (tűzelhalás, Botritisz, Monília, Pseudomonas, Xantomonas stb.) elleni alkalmasságát. Élőflórás preparátumok biológiailag befolyásolják mind a gazdanövény ellenállóságát, mind a kórokozókra kiszorítóan, szaporodás gátolóan hatnak, antimikrobális anyagokat is termelnek, természetes fungicid és baktericid aktivitással bírnak a patogén és rothasztó mikrobákkal szemben. A kórokozók fertőzési lehetősége azzal is csökken, hogy a növény szöveti állomány kémhatását a lúgos irányban változtatja meg. Úgy is mondható, hogy a mikroba csíra szuszpenzió a növényen és a növényben is egyaránt működik.

Állattenyésztésben természetes állatgyógyászati ápolószer, a mikrobiális környezet kedvezően befolyásolható és hatékony a kórokozók felszaporodása és behurcolása ellen. A szaghatás csökkentése által a legyek szaporodása és kellemetlensége visszaszorítható. A legyek tartózkodási helyére kipermetezhető, ködösíthető. Multimikrobiális hatású természetes alapú biológiai készítmény (www.greenman.hu [2013], www.emtech.hu [2012]).

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi engedélyezési szabályok a talaj- és növénykondicionálók, stimulánsok közé sorolják az itt számításba vett EM technológia által keletkező terméket, így az ellenőrző vizsgálatok a károsítókra való hatásukra nem térnek ki. Ezáltal nincs mód arra, hogy teljes technológiai alkalmasságát, hasznosságát feltárják. Ez is motivált bennünket arra, hogy egy tájékozódó vizsgálattal járulhassunk hozzá az ilyen típusú biológiai termék gyakorlati értékének kibontásához.

Anyag és módszer

A kísérletünkhöz egy kispesti családi ház kertjét uraló 40 évnél idősebb Germersdorfi fajtájú cseresznyefa állt rendelkezésre. Az oldalvezér hajtások fiatalító metszésével viszonylag jó kondícióba kerülő, vitális, termőegyensúlyban lévő példány állt készen. A korona vezérhajtását belsőleg élősködő taplógomba sanyargatta, ennek ellenére egy harkály költözött bele. A korona vastagabb ágait zuzmó borította. A fa alját többségében gyöngyvirág és nyírott gyep uralta. A korábbi években a védekezés hiánya miatt a termés zöme a cseresznyelégy és a monília áldozatául esett. Ennek eredményeként egy komoly fertőzési forrás biztosította a feltételt a munkánknak. A legyek rajzását sárga fogólapokkal követtük úgy, hogy a négy égtáj szerint 2 m magasságban helyeztük el április 28-án. Lehetőség szerint 7 naponként az imágókat begyűjtöttük a faji meghatározás céljából.

A permetezést a teljes virágzásban kezdtük el az EM aktivált formájával, amelyre 5 alkalommal került sor (3%: 04.28; 05.07; 05.14; 1%: 05.21., 06.02.). A permetezések 9 l/fa víznormával, körforgásos szórófejjel történtek. A gyönyörű virágözönt korai borsó nagyságú jégverés érte, majd még kétszer megverte a gyümölcsöket is.

A záró értékelésre június 9-én került sor. A csapdahelyenként 4×3×100 gyümölcsöt bontottunk fel, megállapítva a légykártételt, a lárvák számát, a beteg terméseket, moníliás és rothadó tünetre bontva. A korona felső részét, mivel nem tudtuk permetezni, kezeletlenként vettük figyelembe. Majd ehhez viszonyítva az EM technológia hatékonyságát is kimutattuk.

Eredmények

Az imágók rajzása a déli és nyugati oldalon a gyöngyvirágos területen kezdődött május 12-vel, az általános kirepülést május 26-tól észleltük, a fő rajzás május végével lezárult, de még az érés végével 06.09-el is tartott (1. ábra).

Az összes imágók száma alapján 50%-a a déli, 28%-a a keleti, 19%-a a nyugati és mindössze 3%-a az északi oldalon került befogásra (2. ábra).

A begyűjtött legyeket szteromikroszkóp alatt határoztuk meg a szárny rajzolatok alapján. Egyöntetűen csak a R. cerasi faj fordult elő. Az első lárvákat június 2-án találtuk meg.

A boncolási adatok alapján a nyüves gyümölcsök aránya 48,3%, ebből a cseresznyelégy lárva 41,5%-ban, a muslicáké 4,9% ban fordult elő. Ezzel szemben a kezeletlen részen a nyüves gyümölcs arány 49,3%, a muslica a rothadó gyümölcsökben 8%-ban. Az új muslica fajt nem észleltük, kártételi tünet formában sem.

Az összes beteg cseresznyék aránya 22,3% volt az EM kezelteknél, vele szemben a kezelés nélküliek 42,6%-ot mutattak. Ebből a moníliás tünettel az EM kezeltben 15,9%-ban, a kontrollban 25,3% arányban voltak.

A baktériumos, lédús rothadás a kontrollban 18,7%-ot, EM kezelteknél viszont 6,7%-ot tett ki. Meg kell említenünk, hogy a jégverés alig okozott sebesedést, a gyümölcsök deformáltsága volt a jellemző ép bőrszövettel. Az aszályos meleg hatására az ép gyümölcsben a mag körül barna sülési, égett tünetek keletkeztek és a szikkadt hússzövet volt rájuk jellemző. A részletes adatokat az 1. számú táblázat mutatja.

Megnevezés	EM technológia	Kezeletlen	Hatékonysági %
Gyümölcslégy %	41,5	49,3	16,0
Muslica %	4,9	8,0	39,0
Monília %	15,9	25,3	37,0
Rothadás %	6,7	18,7	64,0
Beteg termés %	22,3	42,6	48,0
Mentes termés %	43,3	25,3	71,0

1. táblázat : A cseresznye termésének megoszlása mentesség és fertőzöttség szerint (átlag); Budapest-Kispest, 2017

Következtetések

A legyek elleni átható riasztó hatása az EM csíra szuszpenziónak nem jelentkezett, hiába feltételeztük a tejsavbaktériumok jótevő hatását. Annyi azonban megállapítható volt, hogy 16%-al jobbat mutatott. A továbbiakban tisztázni kell, hogy a kezelési dózis a lombozaton javítható e még olaj adalékkal, vagy további töménység emelésével.

Ahogyan a rothadó gyümölcs arány csökkent, ugyanúgy csökkenést mutatott a muslicákkal fertőzött gyümölcsök aránya is. Ezzel szemben a monília ellen 37%-os hatékonyságot számíthattunk, valamint 64%-kal kevesebb volt a rothadó gyümölcs is. Meglátásunk szerint az ecetmuslica mint másodlagos élősködő jelenik meg a termésben, elsősorban a gyümölcslégy nyüveket követően, a húsállomány elfolyósodására. A moníliás gyümölcsben lárvákat nem találtunk!

A fán virág és ágelhalási tünetek nem keletkeztek. A kezelés nélküli részen virágpusztulást viszont találtunk. A szüret után a levélbetegségek sem fordultak elő a permetezett részeken.

A vizsgálatunkkal már az első alkalommal elérhető volt, hogy az áruképes gyümölcs aránya emelkedett.

A csapdázott legyek száma alapján a termés mentesség ott volt nagyobb, ahol a legyek száma alacsonyabb volt (É, NY), mintegy 12-21% többlettel. A mikrobás fertőzés szerint ez az összefüggés nem volt igazolható! Ennek ellenére a kontrollhoz viszonyítva az összes betegségre 48%, Moníliára 37%-os és rothadásra 64%-os hatékonyságot állapíthattunk meg.

Végezetül rá kell mutatni arra is, hogy a fa kérgéről a zuzmók eltűntek, a taplógomba termő testei pedig elszáradtak. Mindezen észrevételek arra utalnak, hogy az ilyen idős fák esetében a terápiás kezelésnek lenne helye és szerepe. A biotermesztésben és a házi kertben a hatékonyság javításával szükség lenne az ilyen típusú technológiára is.

Köszönetnyilvánítás: hálásan köszönöm Gortva Ilona kertészmérnök kollégám lelkes és kitartó közreműködését a program megvalósítása terén.

Ilovai Zoltán
(Biokultúra 2018/1-2)

IRODALOM

BÍBER K.(1992): Új adatok a földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata/Wiedmann) zárlati kártevő Magyarországi előfordulásáról -In:Növényvédelem XXVIII. évf.(1992) 9 sz. pp 372- 374.
BODOR J. és RHAMÉ N. (2011): A földközi- tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann,1824) újra Magyarországon- In: Növényvédelem 47 (6) 2011.pp.237-238.
DANIEL C et HÄSELI A. ( 2008): Kirschenfliege (Rhagoletis cerasi) FiIBL-Ch.-Bestell nummer-1501 pp. 1-4.
DÉR ZS. és SZEŐKE K. (2006): Az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata Loew) hazai előfordulának felderítése 2006-ban- In: Integrált Termesztés Tanácskozás 2006.11.28.- Kiadvány. NTKSZ-Bp.pp. 22-26.
HENSEL G. et al (2017) : A foltos szárnyú muslica kártétele meggyben- In:FruitVeb, Piac és Technológia XXI évf.2017/1. pp. 22-23.
ILOVAI Z.(2002): a Földközi- tengeri gyümölcslégy felderítési eredményei Kézirat-NTKSZ
KISS B.et al.(2014) A pettyes szárnyú muslica tömeges megjelenése Magyarországon 2014-ben In:Integrált Termesztés Tanácskozás- XXXI.-2014.11.26. Budapest,-Kiadvány:MNT-Bp.pp.34-35.
LAMPE et al. (2006): Die Amerikanische Kirschfruchtfliege (Rhagoletis cingulata ) Untersuchung zum Auftreten Rheinland-Pfalz In: Obstbau (8) 2006. pp. 414-416.
SZEŐKE K. (2006): Megjelent az amerikai eredetű keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata Loew) Magyarországon- In: Növényvédelem 42. (8) 2006. pp 470.
MARCZALI ZS. és KERESZTES B. (2015) Az utóbbi 10-15 évben hazánkban megjelent invazív gyümölcskártevő rovarok- In: Agrofórum Extra (58) pp. 108-114.
SZÁNTÓ- VESZELKA et al. (2015): Pettyesszárnyú muslica- Drosophila suzukii ( MATSUMURA 1931) 2014-2015 évi csapdázás tapasztalatai Nógrád megyében In: Integrált Termesztés Tanácskozás 2015.11.25.-Budapest-Kiadvány-MNT-BP- pp.121-124.
VÉGHELYI K. (2006) : Karantrén Monilinia fructicola  tanulmányozása- In: Integrált Termesztés Tanácskozás XXVII. Bp. 2006.11.28.- Kiadvány. NTKSZ-Bp.pp. 125-128.
WWW. greenmann.hu:/ index.php/mikroorganizmusokról
WWW. emtch.hu/EM Technology Hungary/Technológiák/ Növénytermesztés/állattenyésztés
www.csalamoncsapdak.hu