2018 máj 15

A csonthéjasok újabb vámszedője, a Xanthomonas arboricola pv. pruni

Nincs hozzászólás

Gyümölcstermő növényeink egyik leggyakoribb betegségtünete a levél- vagy termésfoltosodás. Sokszor még gyakorlott szakembereknek is nehéz meghatározni pontosan, hogy milyen kórokozó áll az adott tünet hátterében, különösen akkor, ha olyan betegség kerül látóterünkbe, ami addig még nem fordult elő. Jelen írással egy ilyen, Magyarországon újonnan fellépő baktériumos betegségre, a csonthéjasok Xanthomonas arboricola pv. pruni okozta gyümölcs- és levélfoltosodásra szeretnénk felhívni a figyelmet.

A kórokozó elterjedése

A csonthéjasok Xanthomonas arboricola pv. pruni okozta levél- és gyümölcsfoltosságát 1903-ban írták le először Észak-Amerikában, azóta világszerte elterjedt, jelentős gazdasági károkat okozva a Prunus nemzetség fajain. Termesztett növényeink közül legfogékonyabb a szilva, nektarin, őszibarack és kajszibarack, de leírták cseresznyéről, meggyről, manduláról is. Számos dísznövény fajon, például a balkáni babérmeggyen (P. laurocerasus) is súlyos tüneteket okoz. Hazánkban először japán szilváról írták le (Német, 2005) és, bár a tünetek alapján azóta több hazai gyümölcsösben valószínűsítették e kórokozó jelenlétét, a közelmúltig mégsem mutatták ki újra. Az elmúlt két évben azonban ismét fellépett e betegség, de más gazdanövényen; 2016-ban egy Fejér megyei termő kajszibarack ültetvényből, 2017-ben egy Pest megyei őszibarackosból izoláltuk és azonosítottuk.

A betegség tünetei

A tünetek először a levélfonákon jelennek meg, vízzel átitatott, szabálytalan alakú, 2-3 mm-es foltok formájában. Később a foltok elbarnulnak és a levél színén is jól kivehetők, közepük gyakran kihullik, a levelek lyukacsossá válnak. Máskor a foltok összeolvadnak, elszáradnak (1. ábra).

1. ábra | Kezdeti levéltünet kajszibarack levél fonákán (balra) és késői tünet az őszibarack levelének színén (jobbra) (Szabó Zoltán és Nagy Géza felvételei)

A baktérium okozta tünet abban különbözik más hasonló, például a sztigminás levéllyukasodástól (kórokozó: Thyro­stroma carpophilum, syn. Stigmina carpophila), hogy a xanto­mónász okozta foltok alakja szabálytalan, gyakran erekkel határolt, nem kör alakú és a foltokat legtöbbször sárga udvar veszi körül. A felszakadt foltokon néha megfigyelhető baktérium nyálkacseppek előtörése. Őszibarackon a levélsárgulás, majd barnulás leginkább a levélcsúcs irányából indul ki. Már enyhe fertőzés is korai lombhullást idézhet elő. A baktérium a még éretlen terméseken apró, néhány milliméteres, sötétzöld foltokat okoz, ezek később 3-10 mm-es barna, besüppedő foltokká alakulnak és összefolynak. A foltok közepe gyakran kiszárad, berepedezik, amelyből baktérium nyálkacseppek törnek elő. A foltokat 2-3 mm-es vízzel átitatott sáv öleli (2-4. ábra).

2. ábra | Intact és összeolvadt foltok a ’Bergecot’ kajszibarack fajta éretlen gyümölcsein. A foltokat vízzel átitatott, később zöldesbarna sáv veszi körül (Szabó Zoltán felvétele)

3. ábra | A baktérium a ’Sweet Cot’ fajtán apró, elszórt foltokat okoz (Szabó Zoltán felvétele)

4. ábra | Nagy kiterjedésű, összeolvadt foltok a ‘Tardif de Valence’ fajta gyümölcsein és olajfoltszerű tünet a levélfonákon (Szabó Zoltán felvétele)

Őszibaracknál a foltok mérete az idősebb terméseken sem haladja meg a 3-4 mm-t, ugyanakkor összeolvadva gyakran nagy kiterjedésű termésparásodás formájában jelennek meg (5. ábra).

5. ábra | Az őszibarack ’Royal Time’ éretlen gyümölcsén a foltok gyakran felrepedeznek (Szabó Zoltán felvétele)

A kórokozó tavasszal a fa ágain fekélyes sebeket okoz, általában azokon a vesszővégeken, amelyeken a baktérium áttelelt. A vesszőkön lévő elnyúló foltok kezdetben vízzel átitatottak, majd az egészséges vesszőnél sötétebb színű felületi sebekké alakulnak. Nyáron a hajtásokon keletkezett fekélyek szintén vízzel átitatottak, de gyakran lilásbarnák, később besüppedő sebekké válnak.

A kórokozó biológiája

A kórokozó a fertőzött növény kéreg- és szállítószövetében, rügyeiben és lehullott levelekben telel át, ezek tavasszal elsődleges fertőzési forrásként szolgálnak. A kórokozó a növény természetes nyílásain; gázcserenyílásokon, paraszemölcsökön, őszi levélhulláskor a levélripacsokon vagy sebzéseken keresztül jut a növénybe. Széllel, csapadékkal, oltással, metszéssel és rovarvektorokkal terjedhet. A fertőzési időszak sziromhullástól lombhullásig tart. A primer fertőzéshez meleg (14-19°C), szeles, csapadékos időjárás, a járvány kialakulásához meleg (19-28°C), esős koratavasz szükséges.

A másodlagos fertőzési források a levélfoltokon vagy termésen kialakuló baktériumcseppek. A kórokozó nagyobb távolságra történő terjedésében a fertőzött szaporítóanyagnak van elsődleges szerepe.

A kórokozó jelentősége

A gyümölcsön kialakult besüppedő barna, húsba mélyedő foltok miatt a termés eladhatatlanná válik. Emellett a levélfertőzés miatt kisebb lesz asszimilációs felület, ami rontja a fák életképességét és csökkenti a termés mennyiséget. A levélfoltok miatt a dísznövények elvesztik díszítőértéküket.

Súlyosabb fertőzésnél a kórokozó gyors terjedése miatt a fekélyes sebek és az idő előtti lombhullás a növény részleges vagy teljes pusztulásához vezet. Mivel a kórokozó sokáig látensen jelen lehet a szaporítóanyagban, a vegetatív szaporítóanyaggal való terjedés különösen nagy veszélyt jelent. A X. arboricola pv. pruni szerepel az EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization) karantén listáján, míg Magyarországon a szaporítóanyag előállításban számít zárlati károsítónak.

Védekezés

A védekezés főként megelőző intézkedésekre, egészséges szaporítóanyag használatára, rezisztens fajta kiválasztására, munkaeszközök fertőtlenítésére, a fertőzött növények, illetve növény részek eltávolítására, megsemmisítésére és réztartalmú szerekkel történő kezelésre korlátozódik. Szakirodalmi adatok szerint a kajszibarack fajták közül az ’Orangered’ rezisztens, a ’Goldbar’ fogékony, a ’Bergarouge’, ’Bergeron’, ’Goldrich’ és ’Kioto’ közepesen fogékony. Hazánkban megfigyeléseink szerint a betegség tünetei előfordultak a ’Bergerouge’, ’Bergecot’, ’Flavor Cot’, ’Sweet Cot’, ’Magyar kajszi’, ’Toyesy’, ’Tardif de Valence’ és ’Zebra’ kajszibarack fajtákon, illetve az ’O’ Henry’, ’Royal Time’, ’Royal Summer’, ’Redkal’ és ’Cresthaven’ őszibarackon. Közülük a ’Bergecot’-on és az ’O’ Henry’-n alakultak ki a legsúlyosabb tünetek.

Egyetlen vegyszeres védekezési lehetőség a réztartalmú szerek használata, amelynél figyelembe kell venni e növényvédő szerek kontakt hatásának korlátait és a perzselés, vagy a szerrezisztencia kialakulásának veszélyét. E baktérium természetes ellenségei közül a bakteriofágok (vagyis baktériumölő vírusok) felhasználása ígéretes kutatási irányt és biológiai védekezésre is alkalmas, hatásos módszert jelenthet a jövőben. Fágterápiás módszerrel több más kultúrnövény (pl. paradicsom, káposzta, dió, gomba, citrusfélék) xantomónászos bakteriózisa ellen jó eredményeket értek el Nyugat-Európában és Észak-Amerikában.

Schwarczinger Ildikó, Király Lóránt
Bozsó Zoltán, Szatmári Ágnes, Süle Sándor
MTA ATK Növényvédelmi Intézet
Szabó Zoltán Balaton Fruit Ltd.
Nagy Géza NÉBIH Növény-, Talaj- és
Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
(Biokultúra 2017/5)

[felül]