2014 jún 16

Dániai tapasztalatok a gyomszabályozási módszereket illetően

Nincs hozzászólás

A szerző 10 éve dolgozik Skandinávia egyik legnagyobb zöldségkertészetében. A következőkben az elmúlt időszakban, a gazdaságban, illetve a külföldi tanulmányutak keretében szerzett tapasztalatait mutatja be a gyomszabályozás kérdéskörét illetően.

Világszerte növekszik a kereslet az egészséges táplálkozást elősegítő, káros anyagoktól mentes, a termőtájhoz és a különleges termesztési módokhoz kötött kertészeti termékek iránt.

A társadalmi, gazdasági fejlődéssel párhuzamosan egyre erősebbé válik az az irányzat, amely szerint csökkenteni szükséges a kemikáliák mezőgazdasági felhasználását, a környezet terhelését, vagyis fontos számításba venni, illetve előnyben részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek a különböző szerek alkalmazásának mérséklésének irányába hatnak.

A zöldségtermesztésben a legtöbb gondot a gyomok okozzák. A termesztés eredménye, jövedelmezősége igen gyakran attól függ, hogy mennyire sikerült az állományt gyommentesen tartani. A legtöbb zöldségkultúrában bizonyos gyomborítottság eltűrhető, az intenzív termesztő felületeken azonban az az elsődleges cél, hogy a talaj gyomkészletét mérsékeljük, vagy legalábbis ne növeljük.

A károsító növények általában agrotechnikai, fizikai (mechanikai, hőkezelési, fotobiológia), biológiai és kémiai eljárásokkal semmisíthetők meg. Jelen esetben – a biológiai és a kémiai kivételével – érintőlegesen (kiemelve pár dániai tapasztalatot) valamennyi, részletesebben pedig a termikus gyomszabályozás két módszere (talajgőzölés, talajperzselés) kerül bemutatásra.

Röviden a dániai kertészetről

A cég (A. P. Gront) különböző fejes saláták, káposzta, metélő- és gumószeller (évente 8,5 millió palánta), illetve helyre vetett baby leaf levélzöldségek (éves 220 hektár) termelésével foglalkozik, a termesztés integrált, márciustól november elejéig szabadföldön történik.

A baby leaf megfogalmazás a betakarításra kerülő zöldségek méretére (6-14 cm) utal. Az általánosságban levélzöldségként (tépősaláta, spenót, rukkola, mángold) ismert növények mellett más növények (kapor, levélcékla, levélretek, fehérvirágú repce stb.) is ide sorolhatók, melyek így leginkább méret alapján kerülnek egy kategóriába, ezzel egy sajátságos termesztéstechnológiát is predesztinálnak. A termesztés ágyásokon történik, 6 ágyás alkot egy szekciót, melyeket a művelő utak választanak el egymástól. A gazdaságban évente 1400 tonna baby leaf zöldség kerül betakarításra. Dániában a levélzöldségeket illetően a gyomirtó-szerek használata törvényileg nem engedélyezett, így esetükben kizárólag kemikáliamentes gyomszabályozási eljárásokat alkalmazunk.

Agrotechnikai eljárások

A gyomszabályozás agrotechnikai módszereihez tartozik a fajtanemesítés, a helyes növényi sorrend, a termőhely, a termesztett fajta kiválasztása, a tápanyagellátás, a talajmunkák, a vetés, valamint a betakarítás idejének és módjának megválasztása. Helyrevetett baby leaf levélzöldségek (rukkola, spenót stb.) esetében a korábban alkalmazott sortáv 30%-os csökkentése és ezzel egy időben a sorok számának hasonló mértékű növelése – változatlan négyzetméterenkénti tőszám mellett – egy jóval egészségesebb, szellősebb, gyorsabb növekedésű, ezáltal jobb gyomelnyomó képességgel rendelkező kultúra kialakulását eredményezte.

Nagyon fontos az alapműtrágya vetéssel egy menetben, illetve a fejtrágya és a lombtrágya megfelelő időben történő kijuttatása, ugyanis elmaradása, vagy késése a tenyészidőszak hosszának változásával, kitolódásával a kultúrnövények gyom­elnyomó képességét jelentősen befolyásolja (1. kép). Lombtrágyaként egy két-komponensű növénykondicionáló készítményt (FITONATUR – magyar biotermék) alkalmazunk, melynek használata során a tenyészidőszak rövidülése mellett, akár 18%-os terméshozam növekedést, illetve egyes növényeknél a gombás megbetegedésekre való hajlam csökkenését figyeltük meg.

1. kép | Alapműtrágya hiánya okozta fenológiai különbség spenót esetében

1. kép | Alapműtrágya hiánya okozta fenológiai különbség spenót esetében

 

Fizikai eljárások

✓ Mechanikai eljárás

2. kép | Sorokban és sorközökben egyaránt tisztító Garford robot-kultivátor

2. kép | Sorokban és sorközökben egyaránt tisztító Garford robot-kultivátor

Számos gyomnövény 2-3 lombleveles korban a kapálógépekre jelentősen érzékenyebb, mint 3-4 lombleveles állapotában. A termesztett növények sorközeiben a különböző mechanikai eszközök kedvező hatása régóta ismert, viszont a gyomokat a sorokban nem érik el. Ezt a problémát már kiküszöböli az elsőként a Garford cég által kifejlesztett, sorközt is tisztító robot-kultivátor (2. kép).

Ma már több cég is (olasz, dán) készít hasonló elven működő, kifinomult, kamerával felszerelt boronás vagy kapás robot-kultivátort, melyek munkasebessége 1,5-3 km/h között változik, gyomborítottságtól, talajtípustól és az alkalmazott tőtávtól függően. Ezeknek a gépeknek a bekerülési ára azonban magas – méret és gyártó függvényében – 18-26 millió forint.

 Fotobiológiai eljárás

A fotobiológiai eljárások arra épülnek, hogy az egyéves gyomok elfekvő magvainak csírázását a nagyon rövid fényinger segíti elő. Ha tehát a talajmunkák során a fénybejutást megakadályozzuk pl. éjszakai talajmunkával, akkor a csírázás a nappal végzett talajmunkákhoz viszonyítva kisebb. A salátatermesztésben (uborka-, paradicsom- és karósbab-termesztésben) közismert a speciális mulcsfóliák, fátyolfóliák (3. kép) és papírok használata. A gyomok visszaszorításán kívül a fejessaláta-termesztésben jelentős a minőségjavulás azáltal, hogy a külső levelek egészségesebbek és tisztábbak. Csökken a párolgás és a nitrogénkimosódás. Ezenkívül megfigyelték, hogy a salátán a Rhizoctonia és Sclerotinia okozta károk mérséklődtek (CRÜGER, 2011).

3. kép | Fátyolfóliás takarás kora tavasszal spenót- és rukkolavetésekben

3. kép | Fátyolfóliás takarás kora tavasszal spenót- és rukkolavetésekben

A baby leaf termesztésben Dániában, a rukkola- és metélőpetrezselyem-vetésekben kísérleteztek ki sajátos módszert. Ennek lényege, hogy a vetést megelőzően a vetőmagot két speciális papírréteg közé helyezik el, amit aztán az előkészített ágyáson kiterítve, vékony homokréteggel (5-7 mm) takarnak be. Ennél a technológiánál nagyon fontos, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a papírt, különben az megszáradva eltávolodhat a talajfelszíntől, ami a kultúrnövények gyökerének sérüléséhez vezethet. Létezik a módszernek egy egyszerűsített változata is, amikor az előkészített ágyások tetejére 2-3 cm-es homokréteget terítenek, majd a magokat ebbe a felső rétegbe jutatva próbálják elérni a gyommentességet. Mindkét eljárás munkaigényes, költséges, gyakorlatban való alkalmazásuk éppen ezért nem is annyira elterjedt.

 Gyomok elleni védekezés hővel

Jóllehet napjainkban már számos termikus gyomszabályozási módszer ismert, a következőkben csak a dániai gazdaságban alkalmazott két eljárás, a talajgőzölés és a perzselés részletesebb, valamint néhány új keletű technológia rövidebb bemutatására kerül sor.

Egy angol cég a Cambridge-i Egyetemmel együttműködve dolgozta ki a forró habbal történő kezelést, melynél 1 liter keményítőnek és természetes növényi olajoknak a keverékét adják 1000 liter vízhez. Ezt a mixet közel 100°C-ra melegítve, speciális szórófejeken, 10 bar nyomáson kipermetezik a gyomnövényekre, ahol a hab, tulajdonságából kifolyólag, több mint 15 másodpercig nem engedi a növény felületét 60°C fok alá csökkeni. Ez a hőkezelés a növényi sejtek szerkezetét felbontja, a növény elhervad. Különböző tesztelések bizonyítják, hogy effektíven használható egyéves és évelő gyomokkal szemben, önállóan, vagy integrált gyomirtási stratégiaként más hagyományos kémiai gyomirtó szerekkel együtt. Hatékonynak bizonyult többek között a különböző gólyorr-félék, mohák, tyúkhúr, veronika fajok, aggófű, libatop, de a gyermekláncfű és az évelő csalán ellen is. A munkasebesség 3-5 km/h között változik, a kezelt terület gyomborítottságától, illetve a kezelt felület méretétől függően. 1000 liter keverék körülbelül nettó 1 hektár terület kezelésére elegendő. A módszer, eső kivételével, minden időjárási körülmény között használható, alkotó elemeiből kifolyólag teljesen környezetbarátnak tekinthető.

Az ultraibolya sugárzással történő gyomszabályozás esetében a napsugárzáshoz hasonló, csak annál több ezerszer erősebb UV A, B, C sugarak károsítják a növények DNS-ét, melyek a levél belsejében hővé alakulnak. Többnyire városokban, aszfalt utak mellett alkalmazott technológia, de használják gyümölcsösökben, szőlészetekben is. A gázégetőkkel szembeni minimális energia felhasználás, gyors munkasebességgel párosul, a perzseléshez képest 75%-kal kevesebb CO2 kibocsátás jellemző.

 Talajgőzölés

A talajgőzölést többnyire a zöldségtermesztésben használják, ott ahol gyakran több évig ugyanazokat a zöldségfajokat termesztik ugyanazon a területen. Felhevítéssel a talajban előforduló gyommagvak, vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek és más kártevő állatok elpusztíthatók. A különböző talajgombák és fonálférgek, amelyek a zöldségfélékre károsak lehetnek, valamint a gyommagvak már 50°C hőmérsékletre érzékenyek. CRÜGER (2011) azonban könyvében arra figyelmeztet, hogy a gőzöléssel a hasznos és szimbionta szervezetek is elpusztulnak.

A gőzölés hőmérsékletét, időtartamát, illetve mélységét a kitűzött célhoz (gyom- illetve kórokozó mentesség) szükséges igazítani. A megfelelő hatás érdekében az adott hőmérsékletet bizonyos időtartamon keresztül a gőzölendő talaj teljes területén egyenletesen kell tartani, nem lehetnek ún. gőzölő szigetek, fagy- vagy talajcsomók a talajban. A gőz optimális behatolásának előfeltétele a jó, laza talajszerkezet, illetve a talaj magasabb víztartalma, mely elősegíti a hő terjedését.

A dán kertészetben a talajgőzölést egy francia cég által gyártott, önjáró, teljesen automatizált, a gazdaság igényeire kialakított, BPA 900–as modellel (4. kép), illetve szükség esetén két másik géppel végezzük.

4. kép | Önjáró, teljesen automatizált, Regero BPA 900-as típusú talajgőzölő

4. kép | Önjáró, teljesen automatizált, Regero BPA 900-as típusú talajgőzölő

A gép üres súlya 7 tonna, amihez üzemkészen a csövekben és a fűtőtérben 6-700 liter víz, illetve a kazán energia ellátását szolgáló közel 1300 liter gázolaj súlya adódik hozzá. Így egy közel 9 tonna összsúlyú, 8,2 m hosszú, 2,6 m széles és 2,8 m magas gépet kell elképzelnünk. A súlyához hozzájárul, hogy a gép egy nagyon összetett, hidraulikus-, elektronikus, és egy, a víz és a gőz áramlását szabályozó csőrendszerrel, illetve az ahhoz tartozó fűtőrendszerrel van felszerelve, aminek egy része egy nagy kazántesten belül helyezkedik el.

A gépet automata üzemmódban egy PLC programozható vezérlőegység irányítja, ami összehangolja a különböző feladatokat végző rendszereket. A hidraulikus-rendszer felelős a gép kerekeinek meghajtásáért, manuális üzemmódban a kormányzásért, illetve a gép két oldalán elhelyezkedő és a gép alján lévő 1,6 m × 3,5 m-es alapterületű, 15 cm magas, könnyű alumíniumból készült gőzölő palástok/dobozok vertikális mozgatásáért. A Monarch típusú kazánhoz tartozó víztartály vízellátása, egy, a gépen található mágnes szelep szabályozásával történik, amihez a vizet – a föld öntözőrendszeréből, egy állandó víznyomást biztosító (2-4 bar) csapon keresztül – a gép hátulján található dobra felcsévélt, közel 450 m hosszú műanyag tömlő szállítja. A tömlő hosszúságát a gazdaság leghosszabb szekcióihoz alakítottuk, ugyanis a gép a szekció elejétől kezdve, a gőzölés folyamán automatikusan adagolja a vízellátást biztosító csövet. A gép egyszerre három ágyáson végez talajgőzölést, munka közben a sorközben tartását az első kerekekhez kapcsolódó 2 m-es karok elején található, az ágyások között csúszó, ún. sorvezető-talpak biztosítják. A megfelelő vízszint elérése esetén a kazán bekapcsol, a kazántest elején és végén elhelyezkedő ún. első és második előfűtő illetve a szuper-fűtő segítségével, a kazántestet behálózó csőrendszerben a vizet gőzzé alakítja, ami ha eléri a 1,5 bar nyomást, különböző nyomásszabályozó szelepek segítségével az alumínium palástokhoz jut. Utóbbiakat ekkorra már a hidraulika munkahengerek az ágyásra helyezték úgy, hogy az alumínium dobozok szélét 2-3 cm mélyen a talajba nyomják, így akadályozva meg a gőz elszökését. A gőzölés időtartamát a PLC-n állítjuk be a munka megkezdésekor, de később ezt bármikor megváltoztathatjuk tetszés szerint. A gőzölés ideje alatt, a nyomás csökkenésével (0,5 bar körül) a kazán újra bekapcsol, így biztosítva folyamatosan a szükséges gőz mennyiségét. Ha letelt a beállított idő, a szelepek elzárják a gőz kiáramlását és a munkahengerek felemelik az alumínium dobozokat. Ezt követően a gőzgép elindul. Haladási sebessége 0,8 km/h.

A bal hátsó kerék mögött található egy kicsi, ún. lépésszámláló kerék, mely az alumínium doboz hosszával (3,5 m) pontosan megegyező hosszúságú körbefordulás után, egy mágnes kapcsoló segítségével megállítja a gépet. Így a munkahengerek – az előző lépéssel minimális (2-3 mm) fedésben – újra a talajba nyomják az alumínium ládákat és kezdődik a folyamat elölről, így biztosítva a szekció teljes hosszában történő hőkezelést. A lépésszámláló kerék helytelen beállítása, gyomos sávok kialakulását eredményezi az ágyás tetején (5. kép), ami a betakarításkor okozhat problémát.

5. kép | Talajgőzölésnél a lépésszámláló helytelen beállításából fakadó gyomosodás

5. kép | Talajgőzölésnél a lépésszámláló helytelen beállításából fakadó gyomosodás

A szekció végén, egy földbe szúrt vasrúd nyomja be a gép elején kifeszített fémhuzalt, ami így egy kapcsolón keresztül leállítja a gépet. A vezérlő egység egy SMS küldő rendszerrel is el van látva, így értesítést kapunk, ha a munkafolyamat során valamilyen probléma adódik (nem megfelelő vízellátás, dízelmotor megállása valamilyen okból), vagy ha a gép kiért a szekció végére és befejezte a gőzölést. Ezután manuális vezérlésbe kapcsolva, a gépet visszafordítjuk a szekció másik három sorába, a szekció hosszától függően feltankoljuk gázolajjal, majd automata-vezérlésbe kapcsolva újra elindítjuk a gépet.

A gyári adatok szerint a gép gőzölő kapacitása a következő: 20-30 m2, 7-15 cm mélyen, 8 kg üzemanyag felhasználásával óránként. Amennyiben egy 25 m2-es átlagot veszünk ez 0,32 kg, vagyis 0,376 l gázolaj-fogyasztást ígér négyzetméterenként. Egy lassabb, hosszabb időtartamú gőzölés esetében (20 m2/h) a fogyasztás valamivel kevesebb, mint 1 dl-rel emelkedik meg négyzetméterenként. A gazdaságban korábban 5 perces gőzölési intervalummal történt a hőkezelés (6. kép).

6. kép | Gőzölés hatásfokának mérése

6. kép | Gőzölés hatásfokának mérése

Az elmúlt három évben (tavasszal) méréseket végeztünk, annak kiderítése érdekében, hogy a különböző időtartamú talajgőzölések, a talaj meghatározott mélységeiben milyen hőmérsékletet eredményeznek közvetlenül a gőzölő palástok felemelése után (1. táblázat). A levegő hőmérséklete 8,5 és 12,3°C fok körül alakult, a talaj hőmérséklete 2 cm mélyen, a gőzölés előtt 10,7 és 14,1°C fok között változott.

Időtartam Mélység
2 cm 4 cm 6 cm 8 cm 10 cm
2,5 perc 66°C 61°C 40,5°C 24°C 13°C
3 perc 80°C 81°C 62,5°C 35°C 18°C
3,5 perc 88,6°C 82,8°C 57°C 25°C 21°C
4 perc 89,5°C 91,5°C 81,2°C 51,7°C 25°C
4,5 perc 91,1°C 95,2°C 89,7°C 71,5°C 39,8°C
5 perc 92,1°C 93,9°C 90,5°C 75,1°C 42,5°C
5,5 perc 93,7°C 95,4°C 92,9°C 78,4°C 52,4°C
6 perc 94°C 97,1°C 95,3°C 80,6°C 57,5°C
6,5 perc 94,8°C 97,6°C 97,4°C 92,8°C 76,8°C
7 perc 94,3°C 97,9°C 98°C 96,7°C 86,5°C

1. táblázat | A hőmérséklet alakulása eltérő gőzölési időintervallumok esetében
(a talajfelszíntől számítva, a talaj különböző mélységeiben, közvetlenül a gőzölő palást felemelését követően)

Forrás: saját mérések

A táblázatból szinte elsőre szembe tűnik, hogy általában a 4 cm-es mélységben értük el, az adott időtartamon belül a legmagasabb talajhőmérsékletet. Az is megfigyelhető, hogy öt perc fölött igazán számottevő hőmérsékletváltozás a talaj felső 6 cm-es rétegében nem történt. 7 perc fölött pedig valószínűsíthető, hogy csak a talaj, 10 cm-nél mélyebb rétegeiben ment végbe lényeges hőmérsékletváltozás.

A baby leaf termesztés szempontjából elengedhetetlen teljes gyommentességet a 4 perces gőzölési időtartammal, vagy az annál hosszabb ideig tartó hőkezeléssel kaptunk. 4 percnél még – a táblázatból is látható – a talaj felső 6 cm-ben 80°C feletti hőmérsékletet értünk el. Ugyanakkor az 5 percnél hosszabban tartó gőzölés energia felhasználása már semmiképpen nem nevezhető gazdaságosnak és nem is szükségszerű a gyommentesség szempontjából.

Mértük az üzemanyagtartályban a dízel fogyását és kiszámoltuk az 5 perces intervallummal történő gázolaj felhasználást, ami 0,427 kg, azaz 0,502 l négyzetméterenként. Ez nem sokban különbözik a gyárilag megadott, üzemanyag felhasználás szempontjából legmagasabb értéktől. A tálcák méretéből kifolyólag azonban 5 perc alatt 16,8 m2 talajfelszín hőkezelése történik, ami a 10,9 lépéssel felszorozva – figyelembe véve a palást felemelésétől a lerakásig eltelt idő hosszát is (30 sec.) – óránként valamivel több, mint 183 m2-t jelent. Így már könnyen kiszámolható az üzemóránkénti 92 literes gázolaj-fogyasztás 5 perces gőzölési időtartammal. Feltételezve, hogy a 4 perc időtartamú gőzölést illetően a kazán nem kapcsol ki-be többször, mint az 5 perc tekintetében, valószínűsíthető a maximum 92 literes óránkénti fogyasztás. Csakhogy ekkor a kezelt terület már eléri a 224 m2-t, ami négyzetméterenkénti 0,41 literes gázolaj-felhasználást feltételez.

Így, 10 000 m2 hőkezelt, nettó hektár esetében majdnem 1000 liter üzemanyag-felhasználás csökkenés érhető el 4 perces időtartamú talajgőzöléskor közel azonos hatásfok mellett.

 Perzselés

A gyomperzselést először az USA-ban regisztrálták 1852-ben. Kezdetben kerozint égettek, de a módszer nehéz kezelhetősége miatt gyorsan feledésbe merült. A második világháborút követően az eszköz gyors fejlődésen ment át, amikor már propán-bután gázt használtak. A növényi sejtek 50-70°C közötti felmelegítésével a sejtfehérjék kicsapódnak, a sejtek felrepednek, a növények elhervadnak, petyhüdtté válnak majd a kezelést követő napokban elszáradnak. A növényi közeg jellege és mennyisége, valamint főleg a növény felületén és belsejében lévő vízkészlet meghatározza a hővel való gyomirtás eredményességét. A hatástartamot a legkevésbé fogékony gyomnövényhez kell igazítani. Az egyszikű gyomnövények rendszerint kevésbé fogékonyak, mint a kétszikűek. A gyökeres és tarackot fejlesztő gyomnövények egy alkalommal kezelve rendszerint nem pusztíthatók el. A zöldségtermesztésben előforduló gyakori gyomok egész sora (fehér libatop, tyúkhúr) nagyon jól irtható, fontos, hogy a perzselést addig kell alkalmazni, amíg a gyomok még kicsik. Hatékonysága 80-90%.

Mivel az égéstermékek csak víz és a szén-dioxid ezért az eljárás viszonylag környezetbarátnak nevezhető. Nem károsítja a talajt, az csak annyira melegszik fel, amennyire a nap is felmelegítené, ugyanis az 1000-1400°C fokos hőhatás a munkasebességtől függően, csak néhány tized másodpercig tart. A munkasebesség a gyomborítottság mértékétől, a gyomok nagyságától és egyéb környezeti tényezőktől (harmat, szél) függően 1,5-5 km/h között alakul. A perzselés nagy előnye, hogy alkalmazása során nem bolygatjuk a talaj felső rétegét, így nem segítjük elő újabb gyommagok kicsírázását, illetve herbicid rezisztens gyomfajok ellen is eredményesen használható. A perzselő fejek 10-15 cm-re a talaj felületétől, azzal kb. 45° fokos szögben helyezkednek el.

A perzselés idejének használatától függően, megkülönböztetünk vetés előtt, hosszan elfekvő magok (sárgarépa, hagyma) esetén vetés után kelés előtt, illetve bizonyos kultúrákban (kukorica, hagyma) a növények kelése után történő alkalmazást. Léteznek ma már elektronikusan vezérelt perzselő fejek, melyekkel már nemcsak a sorközökben, hanem a sorokban is végezhetünk gyomirtást anélkül, hogy a kultúrnövényt károsodás érné. Fontos még megjegyezni, hogy ne tervezzünk kezelést esős napon vagy közvetlenül utána, mert az energia nagy részét ilyenkor a víz elpárologtatására vesztegetjük el, ajánlatos ezért megvárni a reggeli harmat felszáradását is.

Talajperzseléshez egy dán cég által készített, traktoron hátul, három ponton függesztett 2,5 m széles és 1,85 m hosszú, 25 gázégővel ellátott égetőt használunk. Ebben a 4,6 m2 alapterületű, speciális hővédő-szigeteléssel ellátott láng-térben az égőfejek elöl, 2 sorban, közel 45° szögben helyezkednek el.

Az 1500 liter űrtartalmú gáztartály az égető-palást felett található (7. kép), alulról hővédő-szigeteléssel ellátva, fém pántokkal biztonságosan az égetőhöz rögzítve. A tartály töltöttségi-szint mérő órával, túlnyomás leeresztő szeleppel, nyomásmérő órával és egy biztosíték ládával van felszerelve. A gépet viszonylag nagy, üres tömegéből kifolyólag, valamint a perzselést végző traktor vékony (280 mm széles) kerekénél hamar jelentkező taposási kár csökkentése okán két mankókerékkel is ellátták, illetve ugyanebből az okból eredően a tartályt is csak 55-60%-ra töltjük fel LPG gázzal. Ez így is közel 900 liter gázt jelent. A traktor elejére egyébként egy kisebb (650 liter űrtartalmú) gáztartály függeszthető, – amit egy tömlőn keresztül csatlakoztathatunk a hátul lévő perzselőhöz – így ez további 400 liter gázt szolgáltathat.

7. kép | A traktor elején egy 650 literes, hátul az égetőn pedig egy 1500 literes gáztartály található

7. kép | A traktor elején egy 650 literes, hátul az égetőn pedig egy 1500 literes gáztartály található

Az égőfejekhez indításkor alacsony nyomáson érkező gázt, egy porcelánba foglalt gyújtógyertya robbantja be. Az ehhez szükséges nagy feszültséget a traktor generátorából egy transzformátor segítségével állítjuk elő, ami elektromos ívet húz a porcelán-szigetelésű elektróda és az attól max. 1 cm távolságra lévő hőérzékelő-pálca között, berobbantva a gázelegyet. Ezután az égőfejekhez érkező gáz nyomása megemelkedik 2 bar-ra.

A perzselés munkasebessége nagyban függ a gyomborítottságtól, a gyomok méretétől, illetve a talaj és a gyomnövények víztartalmától. Optimálisnak nevezhető a száraz, szélcsendes, kissé felhős idő, napszakot tekintve a reggeli pára, harmat felszállását/felszáradását követő órák. Nagyüzemi, intenzív körülmények között természetesen erre nem mindig van lehetőség, ezért ekkor a lassabb munkasebesség ajánlott. Megjegyzendő, hogy az égetésnél szinte a teljes szekció szélességében történik a gyomszabályozás (égető szélessége 2,5 m), szemben a talajgőzölésnél az ágyások tetején csak 1,6 m szélességben megvalósuló kezeléssel.

Általánosságban az ún. fingerprint azaz ujjlenyomat, másképpen „ujjnyomás” próbával ellenőrizhetjük az égetés eredményét. Perzselés után közvetlenül a színben sötétzöldebbre változó, megfonnyadt gyomnövényeken – ujjbegyeinkkel történő összenyomásuk után – megmarad az ujjaink nyoma.

A korábban már említett – a baby leaf termesztésben rendkívüli fontossággal bíró – gyommentesség elérése természetesen a perzselés esetében is elengedhetetlen, az ágyásokon kikelt, 2-3 leveles állapotukban lévő gyomok teljes megsemmisítését követeli meg. Éppen ezért különböző sebességeknél (1,5 km/h – 5 km/h-ig, 0,5 km/h-s eltérésekkel) vizsgáltuk a perzselés eredményességét szemrevételezéssel.

3 km/h sebesség felett a betakarításkor gondot okozó gyomosság jellemző. 2,5 km/h sebességnél már a viaszosabb, vastagabb levelekkel rendelkező gyomok (pl. vadrepce) is eredményesen irthatók. A tarackos fajok (pl. apró csalán) viszont még 1,5 km/h-nál is újra hajtanak.

Kiszámoltuk a felhasznált gáz mennyiségét, ami 3 km/h sebességnél 0,0280 liter gáz/m2, 2,5 km/h esetén pedig 0,0363 liter. Ez egy hektár perzselt területnél 280 illetve 363 liter gázt jelent, ami 83 liter gáz differencia. 2,5 km/h sebességnél lassabban gyakorlatilag nincs értelme perzselést végezni, ugyanis a felhasznált input gáztöbblet nem eredményez lényeges különbséget, legalábbis rövid tenyészidejű (2-4 hét) növények termesztése esetén. A 2,5 vagy a 3 km/h-val történő égetés alkalmazását pedig leginkább, a területen fellelhető gyomok típusa, azok fenológiai állapota és az egyéb környezeti tényezők határozzák meg. A munkasebesség helyes megválasztása így 83 liter gáz megtakarítást jelenthet hektáronként.

2013 őszén vásároltunk egy újabb technológiával működő perzselőt, ami 30%-kal kevesebb gázfelhasználást ígér a korábbihoz képest, hasonló hatásfok mellett; jelenleg tesztelés alatt.

Kendi István – Reisinger Péter – Kendi Ildikó
(Biokultúra 2014/1)

[felül]