Egy új burgonyafajta, a Pannónia

Jó rezisztenciával bíró, korai, bőtermő

A tudományosan megalapozott hazai burgonyanemesítés kezdete az 1920-as években indult, amikor Teichmann Vilmos Tornyos­pálcán bekapcsolódott a burgonyanemesítésbe, amelyet később Kisvárdán eredményesen folytatott. Teichmann után Keszt­helyen és Nyíregyházán, majd magánalapon újra Kisvárdán nemesítik. A széleskörű betegség-ellenállóság – kiemelten a vírusos leromlással szemben – javítása jelenleg is a nemesítés legfontosabb feladata és az eredményes burgonya­­termesztés egyik legfontosabb kritikus eleme Magyarországon.

A PANNÓNIA magyar fajta jó rezisztencia tulajdonságai lehetővé teszik integrált- és/vagy ökotermesztését is. Humuszos homoktalajon, öntözött körülmények között termeszthető legeredményesebben. Állami elismerése 2005-ben volt. A növényfajta oltalmat 2007-ben kapta meg.

A növény középmagas-magas, növekedési jellege félig felálló, köztes levél-szár típusú. Gumója ovál-hosszú-ovál alakú, sima, sárga héjú. Hússzíne sárgás fehér. A héj fény hatására nem, vagy nagyon gyengén színeződik antociánnal. A gumón elhelyezkedő rügyek mélysége sekély, a rügyalap színe sárga. Tenyészideje 98 nap (teljes érésig). Tövenkénti átlagosan 15 db kiegyenlített étkezési méretű gumója szép küllemű. Formatartó képessége jó. Szárazanyag- és keményítőtartalma köze­pes-magas. Keményítőtartalma a vizsgált 3 év átlagában: 15,1%. Finom ízű, „B” főzési típusú – főzésre és sütésre egyaránt kiválóan alkalmas fajta.

A súlyos leromlást okozó PLRV (levélsodró vírus) és a PVY (Y vírus) vírusokkal szemben jó rezisztenciával rendelkezik, amely lehetővé teszi biztonságos szaporítását és jó minőségű vetőgumó előállítását Magyarországon is. Lombfitoftórával és sugárgombás varasodással szemben a standard Cleopátránál ellenállóbb. Burgonyarákkal (Synchytrium endobioticum D1) szemben rezisztens, fonálféregre fogékony. Továbbá a burgonyabogárnak sem a kedvenc eledele – kevésbé károsítja a Pannóniát!

Termesztési információk

Tavaszi ültetésben: korai szabadföldi primőr (újkrumpli) termesztésnél (június közepe-vége között szedve) 30-40 t/ha foszlóshéjú termésre képes. Nyári termesztésben (július-augusztus között betakarítva) 45-70 t/ha érett (parásodott héjú) termés is elérhető a fajtával.

Nyári ültetésben: júniusi ültetés esetén 35-45 t/ha gumótermés gyenge parásítására is van lehetőség, és ilyen esetben a fiatal gumótermés (újburgonya, bébi­burgonya) tárolható tavaszig is. Július közepén ültetve őszre még 25-30 t/ha foszlóshéjú burgonya takarítható be. A Kert c. szaklap 1911. évi 4. számában Szabó Gyula uradalmi főkertész „második újburgonya”-ként em­lítve leírta, hogy október végén szedte fel, majd vermelte, és karácsonyra küldte föl a földbirtokos konyhájára – annak nagy megelégedésére – a nyári ültetésből származó, foszlós héjú, zsenge burgonyát.

Duplázással: a Pannónia-fajta jó értékmérő tulajdonságai (kiemelkedő termőképesség, jó rezisztencia, rövid tenyészidő) és a kedvező termőhely együtt lehetővé teszik a „duplázásos” újburgonya termesztési módszer eredményes megvalósítását. Ho­mok­­talajon, intenzív öntözött körülmények között ezzel a fajtával megvalósítható az egy tenyészidőben (évben) ugyanazon területen történő kétszeri termesztés „duplázás”. Így elérhető 60-80 t/ha újkrumpli­termés egy évben. Az első szabadföldi korai termés foszlóshéjú, primőr burgonya, a második őszi termés lehet foszlóshéjú, vagy pará­sított-vékony héjú újburgonya (Karácsonyi, Újévi újburgonya).

Dr. Kruppa József
növénynemesítő

---

Tapasztalatok a biotermesztésben

A burgonyafajta kiválasztásánál a biogazda több szempontot is mérlegel. Ez nem egyszerű, mert nincs olyan fajta, mely minden szempontnak kiválóan megfelelne. A vevők igényének és ízlésének különbözősége is árnyalttá teszi a választást. Célszerű ezért több fajtát termeszteni. A megszokott fajták mellett én szeretek újakat kipróbálni, mint például a Pannónia, melyet már harmadik éve termesztek. A kipróbálásnál fontos szem­pont volt, hogy magyar fajta, a Kisvárdai rózsa genetikája is benne van, hazánk klímáján edződött és a termesztés során nem romlik le hamar.

A háromévi termesztés tapasztalatai a következőképpen összegezhetőek: a kelés dinamikus, a hajtások erősek, egészségesek. A burgonyabogár más fajtához képest gyérebben van jelen. A lombozat hamar kialakul, szétterül és árnyékával jól visszanyomja a gyomot.

Előcsíráztatva történő ültetés esetén júniusban már szedhető, ekkor a héja foszlós. A későbbi szedésnél júliusra a héj beparásodik (nem foszlik tovább a héja), a termés szép darabos lesz, augusztus elejére a teljes érés állapotába kerül. A lombja hervadni kezd, ilyenkor már érdemes felszedni a termést. A középkorai tenyészidejű Pannónia már júniustól jól szolgálja a nyári burgonya igények kielégítését. Áprilisi ültetés esetén szeptember elejére lesz kész a burgonyánk, ekkor érdemes is felszedni, mert az elhalt szárról a gombabetegség könnyen átterjedhet a gumóra, illetve azért is, mert különösen esős ősz esetén a földben romlik a minősége.

A gombabetegségek réztartalmú kontaktszerekkel szépen megelőzhetők. A jó tápanyag ellátottságot, a szerves trágyázást és káliumot (Patentkáli) bő terméssel honorálja. Öntözésre jól reagál, 2009-ben a mélyebb fekvésű, egyenletesebb vízellátású területen kiemelkedő termést adott. Tavaszra a csíraképződés intenzívvé válik, ezért ekkorra érdemes a nagyobb tételeket értékesíteni.

A vevők a burgonya ízét gyakran a színéhez kötik, idegenkednek a sárga héj miatt. Piaci részesedése a piros héjúakhoz viszonyítva körülbelül 30-40%.

Erdődi Imre
biogazda
(Biokultúra 2010/3)