Egy új tanulmány megerősíti a biogazdálkodás vezető szerepét a mezőgazdaság éghajlati céljainak elérésében
A KAP stratégiai terveknek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és megkötéséhez való várható hozzájárulását vizsgáló új elemzés szerint a biogazdálkodásra való áttérés, a vetésforgó, vagy diverzifikáció, valamint a takarónövények elterjesztése az a három, a KAP beavatkozásai által támogatott mezőgazdasági gyakorlat, amely a leginkább hozzájárul az éghajlati célkitűzésekhez. (Brüsszel, november 29.)
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága (DG AGRI) által támogatott tanulmány szerint ez a három gyakorlat 78%-ban járul hozzá az évente legfeljebb 31 millió tonna CO2-egyenértékre becsült mérséklési potenciálhoz, elsősorban a szén-dioxid megkötése (22 millió tonna) és a talajból származó kibocsátás csökkentése (9 millió tonna) révén. Továbbá a közös agrárpolitikán (KAP) keresztül a biogazdálkodás fenntartására nyújtott nemzeti támogatás a becslések szerint a meglévő szén-dioxid-nyelők több mint felét (54%) védi, ami a tanulmányban elemzett 18 tagállamban évente 29 millió tonna CO2-egyenértékre becsülhető.
Eric Gall, az IFOAM Organics Europe igazgatóhelyettese szerint: „Ez a tanulmány azt mutatja, amellett, hogy a szintetikus növényvédő szerek használatának csökkentésével védi a gazdák egészségét, a vízkészleteket és a biológiai sokféleséget, a biogazdálkodás fejlesztése a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése és a talaj szénmegkötés növelése szempontjából is elengedhetetlen.”
Kifejtette: „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a KAP-pénzek felhasználása a biogazdálkodásra való átállás és a biogazdálkodás fenntartásának támogatására jó befektetés a tagállamok, illetve a természet számára. Tekintettel az általa biztosított számos előnyre, a biogazdálkodásnak hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a következő KAP-ban, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőképében. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a szén-dioxid-gazdálkodás módszertanára vonatkozó várható javaslattervezetét is, hogy az a meglévő szén-dioxid-nyelők fenntartását is díjazza a gazdálkodóknak.”
Kapcsolattartó adatok:
- Eric Gall, Deputy Director
- +32 491072537, eric.gall@organicseurope.bio,
- vagy látogasson el a www.organicseurope.bio weboldalra.
Háttérinformációk:
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának november 22-én közzétett tanulmánya: https://agriculture.ec.europa.eu/news/estimating-climate-change-mitigation-potential-cap-strategic-plans-2024-11-22_en.
Eric Gall igazgatóhelyettes, IFOAM Organics Europe, Franciaország
A KAP stratégiai tervekben rejlő éghajlat-változás mérséklési potenciáljának becslése
Az Európai Bizottság közzétett egy tanulmányt, amely a 2023-2027 közötti időszakra vonatkozóan 19 KAP-stratégiai terv éghajlatváltozás-csökkentési potenciáljának becslését tartalmazza. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ezek a tervek jelentősen hozzájárulhatnak az éghajlati célkitűzések megvalósításához a földművelési ágazatban, a becslések szerint évente akár 31 millió tonna CO2 egyenérték mérséklési potenciállal, elsősorban a szén-dioxid megkötése és a talajból származó kibocsátások csökkentése révén.
A vetésforgó, vagy diverzifikáció, a takarónövények elterjedése és a biogazdálkodásra való áttérés az a három gazdálkodási gyakorlat, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá a becsült mérséklési potenciálhoz (összesen 78%). A KAP-eszközök tekintetében az ökorendszerek a becsült mérséklési potenciál 38%-át, a vidékfejlesztés keretében tett környezetvédelmi és éghajlat-változási kötelezettségvállalások pedig 30%-át teszik ki.
Az elemzés azt is jelzi, hogy a tanulmányban vizsgált 19 KAP-stratégiai tervben évente 29 millió tonna CO2 egyenértékkel járulhat hozzá a meglévő szén-dioxid-nyelők védelméhez. A becsült védelmi potenciál több mint felét (54%) a biogazdálkodás fenntartásának támogatása teszi ki, ezt követi az erdők fenntartása (vagy kezelése) (22%) és a gyepterületek védelme (18%).
Megjegyzendő, hogy a mérséklési és védelmi potenciálok becslése éves alapon történik, így 2023 és 2027 között minden évben megvalósulhatnak. Az, hogy ezek a potenciálok teljes mértékben megvalósulnak-e, és hogy milyen mértékben járulnak hozzá a 2030-as éghajlat-változási célkitűzésekhez, az intézkedések végleges felhasználásától és az éves addicionalitásuktól függ, az előző KAP-programozási időszakhoz képest is, amit ebben a szakaszban nem lehet értékelni.
Az így kapott elemzés kiindulópontot jelent egy tovább finomított módszertan kidolgozásához, amely az intézkedések tényleges felhasználására vonatkozó tagállami adatokat és a támogatott gazdálkodási gyakorlatokra vonatkozó pontosabb mérséklési együtthatókat használja. Másrészt hozzájárulhat a földművelési ágazatban a kibocsátások és abszorpciók nemzeti leltárának jelenlegi nagyfokú bizonytalanságának csökkentéséhez. A tanulmány e tekintetben a nemzeti hatóságoknak címzett ajánlásokat tartalmaz. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik valamennyi tagállammal a KAP stratégiai terveivel és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos intézkedések, nyomon követés és jelentéstétel javítása érdekében.
Az Európai Bizottság által 2024 októberében közzétett 2024. évi éghajlat-változási jelentés szerint a mezőgazdasági kibocsátás 2022 és 2023 között 2%-kal csökkent, miközben az uniós polgárok élelmezésbiztonságának biztosítása érdekében fenntartotta, vagy növelte termelését. A további előrelépés érdekében folyamatos a munka, különösen a szén-dioxid-megkötés terén.
A KAP stratégiai tervei a KAP teljes költségvetésének 32%-át a környezetvédelmi, éghajlati és állatjóléti célkitűzéseket előmozdító önkéntes intézkedésekre fordítják. Az EU mezőgazdasági területének 35%-a részesülhet a szén-dioxid megkötésére és a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedésekből. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás védelme terén is előrelépés történt, jelentős erőfeszítések történtek a talajvédelem terén, és az önkéntes gyakorlatok az EU mezőgazdasági területeinek 47%-át érintik. A KAP-on túl számos uniós alap, például a LIFE, a Horizont Európa (különösen a Mission Soil) és a Kohéziós Alapok is rendelkezésre állnak a szén-dioxid-leválasztás ösztönzésére.
Háttérinformációk
Az EU célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ebből minden ágazatnak ki kell vennie a részét, beleértve a mezőgazdaságot és a földművelési ágazatot is, a kibocsátás csökkentésével és az EU szén-dioxid-nyelőjének növeléséhez való hozzájárulással (a talajban, a tájképi jellemzőkben stb.).
A 2050-ig vezető úton kulcsfontosságú a szakpolitikák hatásának értékelése, hogy a tagállamok megfelelő intézkedéseket tudjanak hozni, amelyekkel szilárdan az éghajlatvédelmi céljaik eléréséhez vezető úton haladhatnak.
A közzétett tanulmány elemzi a 18 tagállamot lefedő 19 KAP-stratégiai terv potenciális hozzájárulását az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentéséhez, a szén-dioxid-elvonás fokozásához és a meglévő szénkészletek megőrzéséhez. A tanulmány első alkalommal állapítja meg a tagállamok által a KAP-stratégiai tervekben tervezett eszközök és azok uniós szintű mérséklési potenciálja közötti kapcsolatot, de nem veszi figyelembe a tagállamokban a KAP-stratégiai terveken kívül végrehajtott egyéb szakpolitikák és intézkedések hozzájárulását, valamint azok mérséklési és védelmi potenciálját.
Az értékelési folyamat durva becsléseket eredményez, amelyek bizonytalansági szintje a KAP Stratégia Tervekben rendelkezésre álló információktól, az alkalmazott mérséklési együtthatóktól és a gazdálkodási gyakorlat által érintett terület becslésére tett feltételezésektől függ.
A 18 tagállam együttesen az európai mezőgazdasági hasznosítású terület 92%-át fedi le és a mezőgazdaságból származó becsült uniós üvegházhatású gáz kibocsátás mintegy 95%-át teszi ki. A vizsgált tagállamok a következők: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország.
A 19 KAP-stratégiai terv 31 millió tonnás becsült éves potenciális hozzájárulása 9 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés és 22 millió tonna fokozott szén-dioxid-megkötés között oszlik meg évente. Ezek a becsült éves potenciális hatások az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) közös jelentési formanyomtatványa (CRF) 3. szektor – Mezőgazdaság – alapján 2021-ben az EU-18-ra vonatkozóan jelentett becsült kibocsátás 2,6%-át, illetve a CRF 4. szektor – LULUCF – alapján jelentett becsült nettó eltávolítás 10,9%-át teszik ki. Ugyanakkor a 2021-es kibocsátási szintek és a mezőgazdasághoz kapcsolódó 2030-as érték közötti különbség 43%-át, valamint a LULUCF 2030-as céljának eléréséhez szükséges elnyelőkapacitás növelésének 56%-át teszik ki az EU-18 esetében.
Következő lépések
A tanulmány a fennmaradó 9 KAP-stratégiai tervvel való kiegészítéssel zárul, a tervek szerint 2025 elején. Eközben a tagállamok illetékes hatóságainak bevonásával kapacitásépítési tevékenységek indultak a nemzeti szakértők képzése érdekében a tanulmány módszertanának végrehajtásában, a becslések pontosságának javítása érdekében.
Publikálás: Brüsszel, 2024. november 22.
Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
Fordította: Megyery Szandra
(Biokultúra 2024/5-6)
