Európai élelmiszeripar a GMO-mentesség mellett

Hosszú éveken keresztül az európai élelmiszerkereskedelem vezető szereplői határozott GMO-ellenes álláspontot képviseltek. A GMO-kal kapcsolatos törvényhozási folyamatban ők a legérintettebb felek, számukra döntő fontosságú az Európai Bíróság döntésének végrehajtása, nyilatkozta Heike Moldenhauer, a német ipari szereplőket tömörítő, a génmódosítás mentes élelmiszerekért dolgozó egyesület (Verband Lebensmittel ohne Gentechnik, VLOG) európai uniós politikai tanácsadója.

Egy évvel ezelőtt, 2018. július 25-én az Európai Bíróság alapvető fontosságú döntést hozott a CRISPR/Caas új génszerkesztési módszerek és az abból származó termékek jogi státuszával kapcsolatban. A legmagasabb szintű európai bíróság egyértelművé tette, hogy az új génmódosított szervezetek az Európai Unió GMO-kra vonatkozó jogi szabályozási körébe tartoznak.

A határozat hatalmas megkönnyebbülést jelentett a teljes GMO-mentes élelmiszerszektor számára, beleértve az ökológiai és a konvencionális ágazatot is. Tenyészők, gazdálkodók, élelmiszer- és takarmánygyártók, kereskedők és eladók jogi bizonyosságot nyertek, mely eddigi tevékenységük folytatásához elengedhetetlenül fontos. A döntés megerősítette az elővigyázatosság elvét, az egészségügyi és környezetvédelmi kockázatértékelés szükségességét, valamint a jelölésre vonatkozó követelményeket, melyeket a GMO-k esetében teljeskörűen alkalmazni kell.

A vezető európai kereskedőláncok, az Aldi, Carrefour, EDEKA, Kaufland, Lidl, Rewe és SPAR szigorú GMO-mentes politikát követnek már több éve. Az élelmiszerláncok tökéletes harmóniában vannak vásárlóikkal: a fogyasztók nem akarnak génmódosított termékeket vásárolni, a kereskedők pedig nem akarják azt eladni nekik. Következésképpen az európai szupermarketek polcain nem találhatóak GMO-jelölésű termékek, de számos olyan termék kapható, melyen a GMO-mentes felirat olvasható.

Mióta az EU az új génmódosítási eljárásokat GMO-ként osztályozza, uniós szinten és több tagállamban is erős lobby nyomás van a GMO fogalmának módosítására, egyes eljárások jogszabály alóli kivételére. Azonban, ha az új génszerkesztési eljárásokat nem szabályoznák, az élelmiszerkereskedők számára fennállna annak kockázata, hogy tudtukon és szándékukon kívül génmódosított termékeket értékesítenek vásárlóiknak. Ezzel egyidejűleg az élelmiszer-kereskedők lennének kitéve a fogyasztók kérdéseinek és haragjának is, nem pedig azon nagyvállalatok, akik a génmódosított vetőmagokat kifejlesztik és értékesítik.

Első tehát a biztonság: az új GMO-k deregulációja nem opció. Az élelmiszerszektor felelős az általa előállított és értékesített termékek biztonságáért. Az új génmódosítási módszereknek még nincs a biztonságos használatra vonatkozó történelme. A CRISPR/Cas génszerkesztési módszereket például először 2012-ben jegyezték fel, laboratóriumi használatra. Az új génmódosítási technológiák és az így előállított termékek állítólagos biztonsága szisztematikus tudományos tanulmányokkal még nem igazolt. A legtöbb publikáció arra fókuszál, hogy mi valósítható meg ezen új technikákkal, és nem térnek ki a potenciális negatív hatások bemutatására. Az új GMO-k deregulációja aláásná a jelenlegi szabályozást, mely a jóváhagyási eljárások, kockázatértékelés és a jelölési követelmények figyelmen kívül hagyásához vezetne.

Az egészségügyi és környezetvédelmi hatásokat a továbbiakban nem vizsgálnák nemzeti és uniós hatóságok. A biotechnológiával foglalkozó vállalatok nem lennének kötelesek feltáró módszerekekel rendelkezni – mely a nyomonkövetés és a visszahívás lehetőségének tekintetében jelentős kockázatot jelentene. Az új GMO-k vizsgálat és jelölés nélkül kerülnének piacra, ami teljességgel elfogadhatatlan. Az EU jogszabályok megfelelő alkalmazását biztosítani kell. A kulcsszereplők az európai élelmiszerkereskedők évi egy trilliárd eurós forgalmukkal, illetve fogyasztók milliói naponta – és mindkét oldalról egy egyértelmű GMO-ellenes attitűd.

Forrás: www.euractiv.com
(Biokultúra 2019/4-5)