Félúton hoppon maradva: Nincs hová pályázni kutatásra, somolyoghat az atka?
A Varroa atkát nem kell bemutatnunk. Ismerjük. Ki-ki maga tudja, hogy neki mekkora kárt okozott, mennyit költött a védekezésre. Hatásos az oxálsav, de mérgező lehet a méhekre és a méhészre egyaránt. Hatásosak az amitráztartalmú atkaölő szerek, de évtizedek óta használjuk és már tapasztaljuk a rezisztens atkapopulációk megjelenését. Az atka elleni küzdelemben patthelyzet alakult ki. Védekezünk, de itt van. Nálunk is, másutt is, szerte a nagyvilágban.
Sok helyütt a világban keresik az atka elleni védekezés új lehetőségeit. Vannak biztató jelek, de átütő siker még sehol sem született. Mi is keressük a méh- és környezetbarát megoldást az ELKH ATK Növényvédelmi Intézetében (NÖVI). Sikeresen pályáztunk a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) keretében meghirdetett „Alkalmazott méhészeti kutatások” témában. Az OMME véleményezte, pozitívan értékelte és támogatta a pályázatunkat, a végső jóváhagyás pedig az Agrárminisztériumból, a miniszter úr aláírásával érkezett. Az éves kutatási jelentéseinket szintén az OMME bírálta el, szigorú eljárásrend szerint (vezetőségi ülés – bírálók kijelölése – újabb vezetőségi ülés: bírálatok megvitatása – testületi döntés, indoklás, teljesítési igazolás).
Mindig támogattak. Ennek köszönhetően végezhettük a munkát. Kialakítottuk a kutatások feltételeit. A NÖVI Julianna-majori telephelyén állóméhest alakítottunk ki. Saját intézeti területünkön belül is bekerítve, távol az épületektől, áramfelvételi lehetőséggel, féltetővel, gépkocsival is megközelíthető úttal. Szerződést kötöttünk méhészeti szaktanácsadóval, aki beszerezte és ideszállította a családokat, majd a teljes időszakban elvégezte a méhészeti teendőket. Segítette a fokozottabb herefiasítás létrejöttét, rendszeresen figyelte annak állapotát, részt vett az illatanyag és az élő atka gyűjtésében, tevékenyen segítette a kutatómunkát. Igazi partneri viszony alakult ki közöttünk.
A kutatási cél azoknak az illatanyagoknak a megtalálása, amelyek a herefiasításból jutnak a kaptár légterébe (a léputcába), közvetlenül a fedés előtt és amelyek segítségével az atkák megtalálják a fiasítást, hogy belepetézzenek. Amennyiben sikerül azonosítani ezeket az illatanyagokat, ez lehetőséget kínál az atkák megzavarására, kaptáron belüli elterelésére, csapdázására. A tervezett kísérletek jegyében alakítottuk, bővítettük a feromonkutatás terén meglévő, nemzetközi színvonalú műszerparkunkat. Sok mindennel rendelkeztünk már, sok speciális nagyműszert rendszeresen használatunk már más kutatási munkák során (például bioszenzoros gázkromatográf az illatmintákban lévő komponensek elválasztására és a bioaktív komponensek kiszűrésére – ilyen készülék hazánkban csak intézetünkben működik).
Más műszereket, eszközöket a projekt keretében újonnan szereztünk be (például szabályozható pumpák és szűrök illatminták gyűjtésére a herefias keretek léputcájából).

Illatmintagyűjtés
Lépésről lépésre haladunk előre a megoldás felé. Az éves jelentéseken kívül eddigi eredményeinkről rendszeresen beszámoltunk a Méhészújságban is (például 2018/3: 14-15. oldal, 2019/1: 14-15. oldal, 2021/12: 21. oldal, 2023/3: 9. oldal). Az első lépcsőfok az illatgyűjtő rendszer kifejlesztése és az illat felfogására szolgáló szűrők összehasonlítása, saját készítésű szűrök gyártása, valamint a fedés előtt lévő herefias léputcából történő közvetlen mintavételi technika kidolgozása volt. Ezt követte egy igazi áttörés, amikor is sikerült kidolgozni az atka előlábának (ahol a kémiai érzékszőrök vannak) szenzorként (érzékelőként) történő alkalmazását, a bioszenzoros gázkromatográf mikroelektródjai segítségével.
Ezzel megnyílt az út, hogy az illatmintákban lévő komponenseket ne csak szét tudjuk választani a gázkromatográf segítségével, hanem az atka által érzékelt komponenseket is ki tudjuk szűrni. Ezeknek a komponenseknek a kémiai szerkezetét tömegspektrográf segítségével tárjuk fel. Már ez a lépés is folyamatban van.
Időközben megkezdtük a kaptárakból a szezon második felében (amikor felszaporodnak az atkák) frissen begyűjtött, elektrofiziológiai és laboratóriumi viselkedési vizsgálatokhoz alkalmas állapotban lévő atkák biotesztelésének kidolgozását. A laboratóriumi (Petri-csészében történő) viselkedési vizsgálatokhoz állandó, stabil 31-33°C-os hőmérsékletet biztosítunk szabályozható fűtőszálas rendszerrel, hogy a kaptárban uralkodó hőmérsékletet imitáljuk.

Bioszenzoros gázkromatográf
Izgatottan készülünk a folytatásra. Ez egy, az eddigiekre épülő projekt segítségével valósítható meg. És akkor… Izgatottan vártuk az újabb méhészeti kutatási pályázat kiírását. Semmi. Úgy tudjuk, hogy idén már nem is várható. Az intézetünk már réges-régen csak pályázati forrásból tudja a kutatási projektjeit megvalósítani, saját forrása nincsen. Vannak persze egyéb hazai és európai uniós pályázati lehetőségek.
Jól ismerjük a lehetőségeket, hiszen hosszú idő óta ilyen projektekből valósítjuk meg a különböző növényvédelmi-agrozoológiai kutatásainkat. Sajnos a pályázati kiírások profiljába ez a méhészeti alkalmazott kutatás különböző okok miatt nem illik bele. Miért is illene, hiszen pontosan erre hirdették meg a megelőző években az MM NP keretében az alkalmazott méhészeti kutatásokat. De most nincs ilyen meghirdetés. Lendületben, kiépített speciális kutatási infrastruktúrával, kutatási tervekkel itt állunk félúton. Az út pedig, úgy tűnik, elfogyott alattunk.
Mit tehetnénk? Várunk és reménykedünk. Most mi kérünk támogatási lehetőséget, hogy majdan eredményeinkkel mi támogathassuk a méheket, a méhészkedést, a méhészeket.
(A cikk a Méhész újság 2023 júniusi számában jelent meg.)
Szőcs Gábor
ELKH ATK Növényvédelmi Intézet
Brunner Sándor
Országos Magyar Méhészeti Egyesület
(Biokultúra 2023/3-4)