Félúton hoppon maradva: Nincs hová pályázni kutatásra, somolyoghat az atka?

A Varroa atkát nem kell bemutatnunk. Ismerjük. Ki-ki maga tudja, hogy neki mekkora kárt okozott, mennyit költött a védekezésre. Hatásos az oxálsav, de mérgező lehet a méhekre és a méhészre egyaránt. Hatásosak az amitráztartalmú atkaölő szerek, de évtizedek óta használjuk és már tapasztaljuk a rezisztens atkapopulációk megjelenését. Az atka elleni küzdelemben patthelyzet alakult ki. Védekezünk, de itt van. Nálunk is, másutt is, szerte a nagyvilágban.

Sok helyütt a világban keresik az atka elleni védekezés új lehetőségeit. Vannak biztató jelek, de átütő siker még sehol sem született. Mi is keressük a méh- és környezetbarát megoldást az ELKH ATK Növényvédelmi Intézetében (NÖVI). Sikeresen pályáztunk a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) keretében meghirdetett „Alkalmazott méhészeti kutatások” témában. Az OMME véleményezte, pozitívan érté­kelte és támogatta a pályázatunkat, a végső jóváhagyás pedig az Agrárminisztériumból, a miniszter úr aláírásával érkezett. Az éves kutatási jelentéseinket szintén az OMME bírálta el, szigorú eljárásrend szerint (vezetőségi ülés – bírálók kijelölése – újabb vezetőségi ülés: bírálatok megvitatása – testületi döntés, indoklás, teljesítési igazolás).

Mindig támogattak. Ennek köszönhetően végezhettük a munkát. Kialakítottuk a kutatások feltételeit. A NÖVI Julianna-majori telephelyén állóméhest alakítottunk ki. Saját intézeti területünkön belül is bekerítve, távol az épületektől, áramfelvételi lehetőséggel, féltetővel, gépkocsival is megközelíthető úttal. Szerződést kötöttünk méhészeti szaktanácsadóval, aki beszerezte és ideszállította a családokat, majd a teljes időszakban elvégezte a méhészeti teendőket. Segítette a fokozottabb herefiasítás létrejöttét, rendszeresen figyelte annak állapotát, részt vett az illatanyag és az élő atka gyűjtésében, tevékenyen segítette a kutatómunkát. Igazi partneri viszony alakult ki közöttünk.

Mintavevő cső behelyezése léputcába

Mintavevő cső behelyezése léputcába

A kutatási cél azoknak az illatanyagoknak a megtalálása, amelyek a herefiasításból jutnak a kaptár légterébe (a léputcába), közvetlenül a fedés előtt és amelyek segítségével az atkák megtalálják a fiasítást, hogy belepetézzenek. Amennyiben sikerül azonosítani ezeket az illatanyagokat, ez lehetőséget kínál az atkák megzavarására, kaptáron belüli elterelésére, csapdázására. A tervezett kísérletek jegyében alakítottuk, bővítettük a feromonkutatás terén meglévő, nemzetközi színvonalú műszerparkunkat. Sok mindennel rendelkeztünk már, sok speciális nagyműszert rendszeresen használatunk már más kutatási munkák során (például bioszenzoros gáz­kromatográf az illatmintákban lévő komponensek elválasztására és a bioaktív komponensek kiszűrésére – ilyen készülék hazánkban csak intézetünkben működik).

Más műszereket, eszközöket a projekt keretében újonnan szereztünk be (például szabályozható pumpák és szűrök illatminták gyűjtésére a herefias keretek léputcájából).

Illatmintagyűjtés

Illatmintagyűjtés

Lépésről lépésre haladunk előre a megoldás felé. Az éves jelentéseken kívül eddigi eredményeinkről rendszeresen beszámoltunk a Méhészújságban is (például 2018/3: 14-15. oldal, 2019/1: 14-15. oldal, 2021/12: 21. oldal, 2023/3: 9. oldal). Az első lépcsőfok az illatgyűjtő rendszer kifejlesztése és az illat felfogására szolgáló szűrők összehasonlítása, saját készítésű szűrök gyártása, valamint a fedés előtt lévő herefias léputcából történő közvetlen mintavételi technika kidolgozása volt. Ezt követte egy igazi áttörés, amikor is sikerült kidolgozni az atka előlábának (ahol a kémiai érzékszőrök vannak) szenzorként (érzékelőként) történő alkalmazását, a bioszenzoros gázkromatográf mikroelektródjai segítségével.

Ezzel megnyílt az út, hogy az illatmintákban lévő komponenseket ne csak szét tudjuk választani a gázkromatográf segítségével, hanem az atka által érzékelt komponenseket is ki tudjuk szűrni. Ezeknek a komponenseknek a kémiai szerkezetét tömegspektrográf segítségével tárjuk fel. Már ez a lépés is folyamatban van.

Időközben megkezdtük a kaptárakból a szezon második felében (amikor felszaporodnak az atkák) frissen begyűjtött, elektrofiziológiai és laboratóriumi viselkedési vizsgálatokhoz alkalmas állapotban lévő atkák biotesztelésének kidolgozását. A laboratóriumi (Petri-csészében történő) viselkedési vizsgálatokhoz állandó, stabil 31-33°C-os hőmérsékletet biztosítunk szabályozható fűtőszálas rendszerrel, hogy a kaptárban uralkodó hőmérsékletet imitáljuk.

Bioszenzoros gázkromatográf

Bioszenzoros gázkromatográf

Izgatottan készülünk a folytatásra. Ez egy, az eddigiekre épülő projekt segítségével valósítható meg. És akkor… Izgatottan vártuk az újabb méhészeti kutatási pályázat kiírását. Semmi. Úgy tudjuk, hogy idén már nem is várható. Az intézetünk már réges-régen csak pályázati forrásból tudja a kutatási projektjeit megvalósítani, saját forrása nincsen. Vannak persze egyéb hazai és európai uniós pályázati lehetőségek.

Jól ismerjük a lehetőségeket, hiszen hosszú idő óta ilyen projektekből valósítjuk meg a különböző növényvédelmi-agrozoológiai kutatásainkat. Sajnos a pályázati kiírások profiljába ez a méhészeti alkalmazott kutatás különböző okok miatt nem illik bele. Miért is illene, hiszen pontosan erre hirdették meg a megelőző években az MM NP keretében az alkalmazott méhészeti kutatásokat. De most nincs ilyen meghirdetés. Lendületben, kiépített speciális kutatási infra­struktúrával, kutatási tervekkel itt állunk félúton. Az út pedig, úgy tűnik, elfogyott alattunk.

Mit tehetnénk? Várunk és reménykedünk. Most mi kérünk támogatási lehetőséget, hogy majdan eredményeinkkel mi támogathassuk a méheket, a méhészkedést, a méhészeket.

(A cikk a Méhész újság 2023 júniusi számában jelent meg.)

Szőcs Gábor
ELKH ATK Növényvédelmi Intézet
Brunner Sándor
Országos Magyar Méhészeti Egyesület
(Biokultúra 2023/3-4)