Hírek, cikkek

2012-02-25

Fürjtartás már az ökológiai gazdálkodásban is

Elkészült a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. fürj tartásra vonatkozó feltételrendszere, amit a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal is jóváhagyott, lehetővé téve, hogy a magyar fürjtenyésztők termékeikre (hús, tojás) biominősítést szerezzenek.

A japán fürjet majdnem ezer éve fedezték fel, először Kínában, majd Japánban és Koreában. A legrégibb írásos feljegyzés a XII. századi Japánból származik. A történet szerint a japán császár, hogy a tuberkulózist (TBC-t) kerülje, fürjhúst fogyasztott. Hozzánk az 1960-as években került. A japán fürj szoros rokonságban van a nálunk ismert és erősen védett Európai fürjjel, köznéven pitypalattyal. Tartása, nem okoz gondot, csak megfelelő helyet, szeretetet, természetes légkört és takarmányt igényel.

Első lépés a megfelelő hely kiválasztása. A fürjek által használt épületekben biztosítani kell olyan berendezéseket, amelyek a fajra jellemző viselkedési formák utánzására alkalmasak (pl. fontos a búvóhelyek kialakítása, unaloműzés ellen faágak elhelyezése, porfürdő, kaparóhely kiépítése). A fürjeket csoportosan kell tartani. Egy épületben maximálisan 2.000 db állat tartható. A gazdaságonként megengedett legnagyobb állatsűrűség 800 db fürj/ha. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, a fürjek számára biztosítani kell a szabadba (kifutóba) való kijutás lehetőségét. A kifutó egy részének védettnek kell lennie az időjárás viszontagságai ellen. Az állatok rendelkezésére álló szabadtéri területek (kifutó, röpde) átállási ideje egy év, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén 6 hónapra csökkenthető.

Intenzív tartás

Intenzív tartás

Alapszabály, hogy fürjet sem zsúfoltan, sem tojásgurulós taposórácson nem tarthatjuk. Az intenzív tartás (monodiéta és állandó világítás) rossz hatással van a madarakra, mert a mozgáshiánytól totyogó fürjek elhíznak, ezért húsuk és tojásuk telített zsírsavakban gazdag lesz, így elfogyasztásuk egészségügyi kockázatokhoz is vezethet.

Ezzel szemben az extenzív tartásban tápanyagokban gazdag és változatos táplálékot, tápot kapnak, miközben biztosított a kapirgálás, a fürdő és a tojóláda. Itt nincs maximális termelés, minden a természetes úton zajlik, hasonlóan, ahogy a vadon élő fürjek esetében, azzal a különbséggel, hogy ezek mellé biztonságot és szeretetet is adunk.

Természetes tartás szabadban (extenzív tartás)

Természetes tartás szabadban (extenzív tartás)

Amennyiben a megfelelő helyet biztosítottuk, következhet a fürj beszerzése vagy keltetése.

Madarat mindig megbízható tenyészetből vásároljunk, 1-3 hónapos korig. A papagáj alakú csőr, a hosszú karom, a toll fényességének hiánya, valamint, az a tény, hogy mikor tojt utoljára – ha három hónapon belül, akkor számíthatunk arra, hogy a negyedik hónapra elpusztul – arra utalhat, hogy a madár intenzív tartásból származhat.

Keltetésre szánt tojást szintén tenyészetből vásároljunk. A jó keltetés titka már a vásárlás napján eldől. Legjobb a tíz napnál fiatalabb és nem intenzív tartásból származó tojás. Másik fontos dolog a tojás tárolása, illetve a gépbe való behelyezése, ilyenkor a tojást csúccsal lefelé tároljuk, majd rakjuk gépbe. Keltetés előtt 24-48 óráig pihentessük, majd a keltetőbe helyezve a 18-20. napon a csibék kikelnek. A keltetés alatt biztosítsuk a friss levegőt, hűtést, a páratartalom miatt friss vizet és a napi kettő-háromszori tojásforgatást.

Tojás és fürjcsibe

Tojás és fürjcsibe

Fürjcsibe

Fürjcsibe

Lehetőség szerint az állatoknak ökológiai gazdálkodásból kell származniuk. Amennyiben nem ilyen helyről származnak, akkor előzetes engedéllyel a 3 naposnál nem idősebb (hústermelésre szánt), illetve a 18 hetesnél nem idősebb (tojástermelésre szánt) állatok bevonhatóak azzal a feltétellel, hogy a felnevelésük során betartották az ökológiai takarmányozás és állatgyógyászat előírásait. Az ezen időszak után beszerzett állatok már nem állíthatóak át, húsuk, illetve tojásuk ökológiai jelöléssel nem forgalmazható. Viszont amennyiben további tartásuk és takarmányozásuk megfelel az Alap-feltételrendszer követelményeinek, szaporulatuk már ökológiai származásúnak tekinthető. A húsként hasznosítani kívánt fürjnél 10 hét, a tojástermelésre szánt fürjnél a 6 hét átállási idő letelte után lehet az állati terméket ökológiai jelöléssel értékesíteni. Az állatok legkorábbi vágási életkora 81 nap.

Három hetes csibék

Három hetes csibék

A kikelés napján a csibe a vadonban fészekhagyó, önállóan táplálkozik és iszik. A keltetőgépből helyezzük át a számukra kialakított nevelő dobozba, ahol az első napon a hőmérséklet, azonos a keltetőgépben uralkodóval és azt naponta 1°C-kal csökkentsük szobahőmérsékletig. Első napokban itassuk kamillateával béltisztítás miatt, majd almaecetes vizet adjunk vitamin pótlásként. A takarmány kezdetben nagyon apróra, később durvára darált magvas étel legyen, amit kiegészíthetünk túróval vagy összetört főtt fürjtojással. Természetes ásványi anyagként keverhetünk az ételükbe tiszta fürjtojáshéjat lisztporrá zúzva, ezt egyébként a tojó fürjeknek is adhatjuk, mivel tojás lerakáskor rengeteg kalciumot veszítenek.

Az intenzív tollasodás a második héttől indul be, a negyedik hét végén már a szülőkre emlékeztető tollazat jelenik meg. Ne felejtsünk el homokkal kevert zeolitporos fürdőt adni, mivel ebben olyan nyomelemeket találunk, ami az egészséges tollképződéshez szükséges. A kikelés napjától a harmadik hónap végéig egy csoportban tarthatjuk őket, majd a kakasokat viselkedésük miatt tegyük külön.

Kis helyen, a polcos megoldásnál hét tojóra és egy kakasra 0,75 m2-t számoljunk. Nagy hellyel rendelkezők esetében 4 m2-en maximum 55 fürjet tarthatunk, melyből négy kakas. Ebben az esetben a kakasok összeszokottak legyenek, ellenkező esetben véres verekedésbe torkolhat a viselkedésük. A tojó a harmadik, míg a kakas a negyedik hónap végétől lesz ivarérett.

A fürjek ketreces tartása tilos! A fürjek téli tartására az ún. polcos rendszer fogadható el. (A fürjek tartózkodási helyéül szolgáló “dobozok” legalább 4 oldalának tömör anyagból kell készülnie.) Az állattartás helyére és a polcos elhelyezésre is vonatkozik, hogy a padozat legalább 50%-ának szilárd burkolatúnak kell lennie, azaz nem lehet rácspadlós (pl. taposórácsos) vagy rudazott. A padozat felületének és a tojófészeknek almozottnak és csúszásmentesnek kell lennie. A fürjek számára minimálisan biztosítandó területnagyságokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Épületben
(db/m2)
Szabadban
(m2/db)
Fészek
Tojástermelésre hasznosított150,36 állatonként 0,04 m2 vagy csoportos fészek esetében 175 db tojó/ m2
Húsként hasznosított15 vagy 3 kg élősúly/m20,3

A kezdeti tojások csak étkezésre jók, keltetésre nem. Ha keltetni szeretnénk, azt az ötödik hónaptól kezdjük el. Természetes tartásban a japán fürj egy évben 240-260 tojást tojik. Ez azt jelenti, hogy állandó nyugodt környezetben és 16-25°C közötti hőmérsékleten, 5 tojó- (átlagosan 48 nap) és 5 pihenő- (16-20 nap) ciklussal számolhatunk. Ha ettől melegebb, vagy hidegebb, vagy valami zavaró tényező lenne, a pihenőciklus megnőhet.

Az állatbarát tenyésztő a negyedik ciklus után – ősz végétől egészen tavaszig, az első tojások megjelenéséig – pihenteti a madarait. A téli pihentetéskor 14°C alatti hőmérsékleten csak a természetes szükségletek kielégítését biztosítjuk, kivéve ha a nappali hőmérséklet tartósan fagypont alatt van. Ebben az esetben a hőmérséklet emelésére fűtéssel rásegíthetünk, ügyelve arra, hogy a hőmérséklet 12°C fölé ne emelkedjen. Másik lehetőség, hogy olajos tartalmú magvakat etetünk a téli hideg napokban. Az ilyen körülmények között tartott japán fürj, 3-4 évig ad tojást, igaz, évente csökkenő mennyiségben.

A felnőtt japán fürj etetése és itatása hasonló a csibéknél leírtakhoz. Itt a takarmányt durvábbra darálhatjuk, a vitaminozást tél előtt, vagy keltetésre szánt tojás lerakása előtt alkalmazzuk. A fürjeket elsődlegesen ökológiai takarmánnyal kell etetni, és annak lehetőség szerint minél nagyobb arányban a saját gazdaságból kell származnia. Az átállás első évéből származó takarmány (még nem jelölhető) maximum 20%-ig etethető. Ennek a saját legelőről, évelőtakarmány-, illetve fehérjetakarmány-termelő területekről kell származnia. Átállásból származó takarmány (az átállás kezdete után egy éven túl betakarított) külső vásárlás esetében 30%-ig, míg a saját gazdaságból származó 100%-ig felhasználható a takarmányozásra. Az esetlegesen felhasznált (az átállás első évéből, illetve átállásból származó) takarmány alapanyagok engedélyezett részaránya (%-a) éves átlagban és szárazanyagra számítva értendő. A fürjek takarmányozására lehetőség szerint elegendő mennyiségű és jó minőségű friss vagy szárított szálastakarmányt kell biztosítani. Itatáskor mindig friss vizet adjunk, ügyelve arra, hogy ne érintkezzen a táppal, mert ellenkező esetben nem kívánatos fertőzés léphet fel.

A japán fürj a vadonban 8 évig is elélhet. Ugyanez jellemző az extenzív tartásban. Intenzív tartásban azonban a fertőzések és a stressz miatt már a hat hónapos egyed is matuzsálemnek számít.

Betegségek vagy fertőzések nem jellemzőek a madárra, sőt elhanyagolhatóak. Ezek is inkább intenzív tartásnál, nem alapos takarításnál, vagy más madárral történő együtt tartás esetében fordulnak elő. Japán fürjre a szalmonella sem jellemző, de oda kell figyelni a tiszta öltözetre és a tisztaságra. Leggyakoribb betegsége a tojógörcs, ami lehet fertőzés eredménye vagy fizikai jelenség. Ez leginkább akkor jelentkezik, ha a madár nem jut természetes vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, ha szennyezett, vagy nem nyugodt körülmények között tartják.

A kezelések során előnyben kell részesíteni a homeopátiás és fitoterápiás kezeléseket. Amennyiben az állatok 1 éven belül egynél többször kapnak hagyományos (pl. antibiotikumos) kezelést, az állatok átállása az utolsó hagyományos kezelés időpontjától újraindul. A hagyományos kezelésekbe nem számít bele az élősködő mentesítés, vakcinázás és kötelezően előírt hatósági kezelés.

Az extenzív módon tartott japán fürj tojása és húsa jótékony hatással van az emberi szervezetre. Beltartalmát tekintve egy tyúktojás öt fürjtojásnak felel meg. Mivel a fürj bio étrendje természetes anyagokban gazdag, ezért a tojásában és húsában sokkal nagyobb arányban fordulnak elő telítetlen zsírsavak, mint az intenzív tartásban. A telítetlen zsírsavban megtaláljuk mindazt, amit szervezetünk előállítani nem képes, az élettanilag fontos omega-3 és -6 zsírsavakat. Húsa és tojása gasztronómiai érték, továbbá a lábadozó betegek kiváló erősítője. Cukorbetegek, asztmások, allergiások, ér és szívbetegek gyógyítója. Fejlődésben lévő gyermekek szellemi képességét javítja, illetve fokozza. Rákban szenvedőknek ajánlatos a fogyasztása, hiszen az immunrendszert erősíti. Sugárkezelésben részesülőknek, illetve radioaktív sugárzásnak kitett embereknek ajánlatos a nyerstojás fogyasztása, hiszen így előbb ürül ki a szervezetből a méreganyag, mint a hagyományos gyógyszerek alkalmazásánál. Csontritkulásban vagy állapotos anyáknál a tojás fogyasztása mellett a lisztporrá zúzott tojáshéj kiváló hatású a csontozat építésében. A fürjtojást fogyaszthatjuk nyersen önmagában vagy ivólével keverve, főve és sütve. Húsát hasonlóan a csirkéhez, kiránthatjuk, süthetjük, grillezhetjük.

Írásunkkal szeretnénk meggyőzni kedves olvasóinkat, ha tehetik, tartsanak akár kedvencként is fürjet. Az így tartott japán fürj, a lelki megnyugvás mellett, a mindennapi tojást is megtermeli ezzel őrizve az egészséget. Amennyiben nem teheti meg, és szeretné fogyasztani, keresse fel a lakóhelyéhez közeli megbízható tenyészetet.További információk megtalálhatók a www.japanfurj.webatu.com oldalon.

Gáspár János – Zámbó Sándor
(Biokultúra 2011/6)

Állattartás, Szakcikkek