Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
  • Biokontroll
  • Rólunk
    • Munkatársaink
    • Szaktanácsadók
    • Éves jelentések
    • Fogyasztók tájékoztatása
    • Magyar Termék védjegy
  • Ellenőrzés és tanúsítás
    • Szolgáltatási díjaink
    • Bejelentkezőknek
    • Tanúsítási program
    • Öko jogszabályok
    • Biokontroll feltételrendszer
    • Felhasználható készítmények
    • Nemzetközi előírások
    • Közlemények
      • Felfüggesztett / Visszavont tanúsítványok
    • Alvállalkozónk
  • Dokumentumok
    • Tanúsítási adatok
    • Általános dokumentumok
    • Termelők dokumentumai
    • Egyéb tevékenységek dokumentumai
    • Változásbejelentő nyomtatványok
    • Nemzetközi dokumentumok
    • Szerződések
    • Szankciókatalógus
  • Bio kisokos
    • Engedélyező hatóság szolgáltatási díjai
    • Ökovetőmag adatbázis
    • Lassú növekedésű baromfi fajták
    • Kiadványaink
      • Biokultúra újság
      • BioPORTA füzetek
      • Egyéb kiadványok
    • Szakmai anyagok
      • Szakcikkek
      • Videók
      • Előadások
      • Szakkönyvtár katalógus
  • Hírek
    • Ökotámogatások
  • Események
  • GYIK
  • Kapcsolat
  • English
    • Basic data
    • Inspection and certification
    • EU organic certification
    • International standards
    • Withdrawn certificates
    • Projects
    • Contacts
  • Click to open the search input field Click to open the search input field Keresés
  • Menu Menu
Növénytermesztés

Gondolatok a hazai bioburgonya termesztésért

A magyarországi burgonyatermesztés rendszerváltás utáni állapotára a folyamatos hanyatlás jellemző. Az étkezési burgonya termőterülete még az egy évtizeddel ezelőttihez képest is a felére csökkent, ma már nem éri el a 7 000 hektárt sem. A vetőburgonya-termesztés területe pedig kisebb, mint 100 ha, szemben a 2004-es 1200 hektárral. Az éves összes termés hovatovább csupán a hazai igény 60-70%-át képes fedezni. A feldolgozott burgonyás termékek esetében (fagyasztott hasábburgonya, chips stb.) ez az arány ennél is rosszabb, alig 1-2%.

A burgonyatermesztési kedv hanyatlásának hátterében számos tényező áll. A két legfontosabb a jövedelmezőség csökkenése és a korábbi kiskereskedelmi csatornák átrendeződése a külföldi tulajdonú multik irányába.

A bioburgonya termesztésére azonban nem ez a csökkenő tendencia, hanem a nagyon alacsony szinten való stagnálás jellemző. A minősített termőterület nagysága évtizedek óta mindössze 50 és 100 ha között ingadozik. Tőlünk nyugatabbra lévő országokban pl. Ausztriában, vagy Hollandiában a teljes burgonyatermés 16, illetve 10%-a származik ökológiai termesztésből. Természetesen ennek a stagnálásnak is megvannak a maga okai. A burgonya gazdaságos termesztése bio körülmények között kimondottan nehézkes és komoly szakértelmet kíván. A gyomirtás a növény gyenge kezdeti gyomelnyomó képessége miatt problémás, növényvédelme pedig az öntözési igény és a számos kórokozó és kártevő miatt kritikus terület. A hazai felvevőpiac a gyengébb vásárlóerő miatt arányában lényegesen kisebb, mint a fejlettebb gazdasággal rendelkező, gazdagabb országokban, ezért nálunk a piac nem ismeri el a konvencionálisnál sokszor 30-40%-kal magasabb önköltséget.

Az Európai Unió, azon belül Magyarország törekvése is az, hogy növelje az ökológiai gazdálkodás arányát, a konvencionális termesztésben pedig folyamatosan csökkentse a felhasznált kemikáliák mennyiségét. Ezek a célok a burgonyatermesztést is komolyan érintik.

Jelen írásomban azokat a tapasztalatokat szeretném megosztani az olvasókkal, amelyeket egy olyan négy éve zajló EU H2020-as kutatási pályázatban szereztünk (ECOBREED, https://ecobreed.eu/project/), melynek fontos célja, hogy olyan eredményeket érjünk el, amelyekkel javítható a bioburgonya termesztés gazdaságossága. A projektben a keszthelyi Burgonyakutatási Központ, szlovén, lengyel és nagy-britanniai kutatóintézetekkel működik együtt. Az együttműködés legfontosabb területei a következők:

  • nemesítést elősegítő új eljárások kifejlesztése és alkalmazása;
  • biotemesztésre alkalmas új burgonyafajták kinemesítése a termelők bevonásával;
  • európai nemesítő házak által biotermesztésre javasolt fajták és fajtajelöltek közös tesztelése.

A továbbiakban ezen utóbbi területen elért eredményeinket összegzem.

A burgonyatermesztés jövedelmezőségének alapja a helyes, okszerű fajtaválasztás, ami mindig egy kompromisszum. Az adott termesztési körülményeknek (bio, helyi ökológiai viszonyok, adott termesztéstechnológia, öntözés megléte stb.) és a felvevőpiac igényeinek egyszerre kell megfelelni. A fajta teremjen sokat, kiváló minőségben, stabilan, a lehető legkisebb kórtani kockázat mellett és persze legyen eladható, „piacos”, olyan, amit a piac igényel. Ezek eredőjeként termesztése legyen gazdaságos.

A mi esetünkben 65 európai fajta biotermesztési körülmények közötti összehasonlítását végeztük el 3 év alatt a Keszthely melletti Zalaváron (2020-2022). A fajták közük 18 német, 14 holland, 8 lengyel, 6-6 francia és nagy-britanniai, 3 ír, 2 osztrák, 4 szlovén és 4 magyar volt (Balatoni rózsa, Botond, Basa, White Lady). Az első évben a kísérletre kapott fajták felszaporítása történt meg, majd a továbbiakban mindig a kapott termésből ültettük el a következő évi kísérletet. Így olyan vetőgumókat használtunk, amelyek már egy, kettő, illetve három évet eltöltöttek vírusos leromlásra erősen hajlamosító ökológiai viszonyok között. A vírustünetek felvételezése mellett minden évben összehasonlítottuk a fajták gombás és baktériumos fertőzésekkel szembeni viselkedését (burgonyavész, alternária, fuzárium, varasodás), valamint mértük a teljes termést, az egyes gumóméret frakciók arányát, és felvételeztük a gumók piacosságát rontó olyan gumó rendellenességeket, mint a torzulás, repedés stb.

Burgonya fajtaösszehasonlító kísérlet Zalavár határában, 2021.

Burgonya fajtaösszehasonlító kísérlet Zalavár határában, 2021.

A kísérletek eredménye egyértelműen megmutatta, hogy a burgonyatermesztésre nem kimondottan kedvező ökológiai viszonyok között (klíma, talaj, betegségek előfordulási gyakorisága), három egymást követő súlyosan aszályos évben (a kísérleti terület nem volt öntözhető) óriási különbségek vannak a fajták alkalmazkodóképességében. Különösen a Burgonya Y vírus, fitoftóra, alternária fogékonyság és a szárazság­stresszre való érzékenység szempontjából.

A fajták fele (28 db) oly mértékben megfertőződött a Burgonya Y, M és Levélsodródás vírussal már a felszaporítás első éve alatt, hogy a vizsgálatok 3. évére nem is volt értelme elültetni őket (a második éves alacsony termés, a kis gumóméret és a sok gumótorzulás miatt). A vizsgálati évek alatt a fajták 96%-a bizonyult különböző mértékben fitoftóra és 38%-uk alternária fogékonynak. Minden évben jelentős volt a gumók fuzárium fertőzöttsége is, szinte fajtától függetlenül.

A teljes termést tekintve a fajták termésátlaga a három év alatt széles határok között változott (2 és 38 t/ha). Az amúgy is relatíve alacsony termésátlagok értékét a fajták ~70%-ánál tovább rontotta a külalaki hibákkal súlytott, illetve méreten aluli gumók magas aránya. A harmadik évben mindössze 17 fajta termésátlaga haladta meg a 20 t/ha-t és 23 fajta értékesíthető termése nem érte el még a teljes termés 60%-át sem. A kapott alacsony termések és árukihozatali arányok egyértelműen a fajták kórtani és abiotikus stresszérzékenységére vezethetők vissza. Újfent bebizonyosodott, hogy a vírusfertőzött növények lényegesen érzékenyebbek a környezeti stresszekre, a vetőgumó visszaültetésének hatására drasztikusan csökken termés mennyisége és az értékesíthető termés aránya. Vírusfogékony fajták esetében ezért minden évben fémzárolt, egészséges vetőgumó használatára van, vagy volna szükség. A magas vetőgumóköltségek miatt azonban ez a szükségszerűség a jövedelmezőséget erősen rontja. Megerősítést nyert, hogy Magyarországon kizárólag vírusrezisztens fajták termesztésvel lehet gazdaságos burgonyatermesztést folytatni, legyen az akár bio, vagy konvencionális technológia. Ezeknél a fajtáknál ugyanis lehetőség van a vetőgumó többszöri visszaültetésére jelentősebb termésveszteség és minőségromlás nélkül. Ezáltal a megtermelt burgonya alacsonyabb önköltséggel, versenyképesebb áron lesz előállítható.

Biotermesztésre alkalmas burgonya nemesítési vonalak kiértékelése a termesztők bevonásával, 2023.

Biotermesztésre alkalmas burgonya nemesítési vonalak kiértékelése a termesztők bevonásával, 2023.

A kísérletekben szereplő keszthelyi fajták mindegyike immunis a legsúlyosabb leromlást okozó Burgonya Y vírus fertőzésével szemben emellett többségük fonálféreg és burgonyarák reziszetns is. Közepes, vagy annál jobb fitoftóra, alternária és varasodás ellenállóságuk, valamint magasan átlagon felüli abiotikus stressztűrő képességük pedig tovább erősíti a biotermesztésre való alkalamasságukat. A kapott eredmények alapján különösen a Balatoni rózsa és a Basa fajták ajánlhatók a hazai biotermesztők számára. A vizsgáltok harmadik évében a külföldi fajták közül szintén azok szerepeltek elfogadhatóan, s ajánlhatók a magyarhoz hasonló ökológiai körülmények között dolgozó biotermesztőknek, amelyek a hajdani szocialista országok rezisztencainemesítési programjaiból származnak: a lengyel Michalina és Magnolia, a német (volt NDK) Caprice, Damaris és Fidelia, a szlovén Kis Kokra és Kis slavinja fajták.

Összefoglalva: a vizsgálati eredmények egyértelműen kihangsúlyozzák a helyes fajtaválasztás és a minőségi, vírusmentes vetőgumó használatának fontosságát az ökológiai termesztésben is, ahol a fajták alkalmazkodó képességének, biotikus és abiotikus stresszekkel szembeni ellenálló képességének a hagyományos termesztéshez képest még nagyobb a jelentősége. Ebből a szempontból a Közép-Európai régióban a Burgonya Y vírussal szembeni rezisztenciának és az abiotikus stressztűrésnek (aszály, egyenetlen vízellátás) van a legnagyobb szerepe. Főképp, ha figyelembe vesszük, hogy a biotermesztést folytató gazdák egy része nem fordít kellő figyelmet a vetőgumó rendszeres felújítására, a fémzárolt vetőgumó használatára.

A kutatást az EU Horizon 2020 kutatási és Innovációs program támogatta a 771367 kutatási szerződés keretében.

Dr. Polgár Zsolt egyetemi tanár
MATE/MKSZN Kft.
Burgonyakutatási Központ
Dr. Frank Krisztián, PhD
tudományos munkatárs
(Biokultúra 2023/5-6)

EZ IS ÉRDEKELHETI:

Nincs hasonló tartalom

2024-04-25
Bejegyzés megosztása
  • Megosztás Facebook
  • Megosztás X
  • Megosztás emailben
  • Link to Youtube
https://www.biokontroll.hu/wp-content/uploads/2024/04/burgonya-495x400-1.jpg 400 495 Mihalec Hedvig https://www.biokontroll.hu/wp-content/uploads/2024/01/biokontroll-vektoros-logo_huoko_nelkul.png Mihalec Hedvig2024-04-25 16:39:252024-04-25 16:39:25Gondolatok a hazai bioburgonya termesztésért

Legújabb bejegyzések

  • Gratulálunk partnereinknek – a biotermékek az FMCG-versenyen is bizonyítottak!
    Gratulálunk partnereinknek – a biotermékek az FMCG-versenyen is bizonyítottak!2026-11-06 - 14:42
  • Vissza nem térítendő, egységköltség alapú átalánytámogatás igényelhető az Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása című, KAP-RD21-RD22-3-26 kódszámú pályázati felhívás keretében a környezeti vagy klímavédelmi célú agrárerdészeti rendszerek telepítésére, ápolására és fenntartására.
    Új támogatási lehetőség az agrár-erdészeti rendszerekhez – többletpontot ér a biogazdálkodás2026-10-29 - 00:52
  • Változtak az ÖKO felhívás vis maior szabályai2026-10-20 - 12:58
  • ALEU-81/2026 riasztás2026-10-14 - 17:09
  • ALEU-79/2026 riasztás2026-10-14 - 17:05
  • ALEU-78/2026 riasztás2026-10-14 - 17:01
  • Hamis CUC-biotanúsítvány – Ukrajna2026-09-28 - 01:39
  • Egyes kutatások szerint a mezőgazdasági gyomirtók idézik elő az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását2026-09-18 - 02:17
  • Fordulat a táplálkozásban2026-09-17 - 11:51
  • A bioélelmiszerek kereslete2026-09-17 - 10:32

Elérhetőség

CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu

Kövessen minket Facebookon

Telefonos ügyfélfogadás:

H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166

Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu

Fontos információk

Impresszum
Adatkezelési tájékoztató
Hivatalos adataink

VPN solution around Wireguard
© Copyright - Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
  • Link to Facebook
  • Link to Youtube
Visszagörgetés a tetejére Visszagörgetés a tetejére Visszagörgetés a tetejére