Hasznos növényvédelmi és agrotechnikai tapasztalatok az ökológiai almatermesztés gyakorlatában

Az ökológiai almatermesztésre történő átállást megelőzően, szükség van egy szemléletbeli változásra és meggyőződésre. Amennyiben ez kiforrt és meggyőződéses szemlélet kialakult, abban az esetben érdemes belefogni az ökológiai almatermesztésbe. Szükséges ismernünk azokat a lehetőségeket, amelyek az ültetvényünkben rejlenek, azokkal a kihívásokkal, amelyek a termelés gazdálkodási környezetét érintik: input anyag beszerzési árak, többletmunkák költségei, befolyó plusz támogatások, piaci lehetőségek. Tisztában kell lenni az ökológiai gazdálkodás jogszabályi hátterével: egyáltalán milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak, illetve mérlegelnünk kell a rendelkezésünkre álló erőforrásokat.

Fajtahasználat, alany, térállás, koronaforma

Nagyon fontos szempont ökológiai almatermesztés során is a fajták betegségekkel szembeni ellenálló képessége, vagy azokat toleráló képessége. A ventúriás varasodás, lisztharmat, erwinia rezisztencia és tolerancia kérdése mellett számos egyéb hajlamosság, vagy toleráló képesség is fontos lehet: pl. tárolhatóság, darabosság, alternancia stb. A jó genetikai hátterű fajták és azokat jól kihasználni tudó termőhely megválasztása már félsiker. Ettől függetlenül ökológiai gazdálkodásra állítható minden fajta, de számolni kell a növényvédelmi ráfordítások többletköltségével.
Az alanyok megválasztása (M9 intenzív, MM-106, MM-111 félintenzív-extenzív) a térállás kialakítása, a koronaforma, a metszésmód, az ültetvény tájolása mind fontos szempont. Az intenzív térállás karcsú-, szabad-, szuper orsó koronaformák mellett az agrotechnikai munkák könnyebben elvégezhetők, mint egy MM106 alanyon nevelt szabad, vagy termőkaros orsó koronaformán. Törekedni kell minden esetben a „szellős” koronaforma kialakítására, az alternancia elkerülése mellett a kórokozó gombák lehető legkisebb mértékű felszaporodása érdekében. A szellős koronaforma sokkal jobban szárad fel eső után, mint egy sűrű korona, emellett a vegetatív(levél) és generatív(rügy) részek is optimálisabb arányban vannak jelen, az optimális rügyszám pedig az alternancia esélyét csökkenti.

Ökológiai MM106 alanyon nevelt szabad orsó koronaforma 5x2 m térállásban

Ökológiai MM106 alanyon nevelt szabad orsó koronaforma 5×2 m térállásban

Ökológiai MM106 alanyon nevelt termőkaros orsó koronaforma 5x3 m térállásban

Ökológiai MM106 alanyon nevelt termőkaros orsó koronaforma 5×3 m térállásban

Károsítók elleni védelem

Gyommentesség

Az ültetvények gyomirtása csak mechanikailag lehetséges. Ez vagy kaszálást(zúzás) és/vagy talajmarózást jelent a gyakorlatban. A soralj művelésre több lehetőség van: talajmaró, kultivátor, forgóborona stb., amely alkalmazása a gyomok eltávolítása mellett elősegíti a mezei pocok lakott járatainak csökkentését is. Erősen kötött talajok esetében a talaj felső pár cm-es művelésével, a nyári hónapokban történő kiszáradás lehetőségét is csökkenti annak lezárásával. A sorközművelésre a zúzók és mulcsozók mellett sok helyen tárcsát, grúbert alkalmaznak kinek-kinek a meglátása és tapasztalata szerint.

Ökológiai alma ültetvény oldalazó talajmarózása nagyüzemi körülmények között

Ökológiai alma ültetvény oldalazó talajmarózása nagyüzemi körülmények között

Helyes agrotechnika

Nagyon hasznos és prevenciós céllal alkalmazható, ha az ősszel lehullott falevelek leforgatásra kerülnek, vagy a sorköz zúzással a levelekben található fertőzőképletek kiszáradása után fertőzésképtelenek lesznek. Hasonlóan a jól „szemmel” végzett téli metszés során az eltávolított lisztharmatos „gyertyás vesszők” sem okoznak fertőzést a tenyészidő folyamán. Metszés során egyébként sok károsító képlet eltávolítható kézzel is, pl. gyűrűspille tojások, gyapjaslepke tojások, mumifikálódott gyümölcsök (monília képletek).

Metszés alkalmával egyaránt fellelhetők a számunkra káros élő szervezetek, de a hasznosak is

Metszés alkalmával egyaránt fellelhetők a számunkra káros élő szervezetek, de a hasznosak is

Pneumatikus kézi metszés nagyüzemi körülmények között

Pneumatikus kézi metszés nagyüzemi körülmények között

Növényvédelmi kihívások

Az ökológiai növényvédelem megfigyelésre, előrejelzésre alapozott és mindig okszerű. Nem lehet sablonszerűén lekövetni egy növényvédelmi sémát egyik évről a másikra. Az átállási idő alatt az ültetvények élő szervezetei felszaporodnak, mind a természetes ellenségeké, melyek a segítségünkre lehetnek a károsítók ellen, mind a károsítóké, amennyiben figyelmetlenek vagyunk. Tanulmányozni kell a károsítók életciklusait és heti szinten többször szemlézni kell ültetvényünket. Amennyiben ok-okozati alapon végezzük a növényvédelmi munkánkat, egy felépülő harmonikus ökológiai egyensúly mellett végezhetünk sikeres növényvédelmi tevékenységet.

A felhasználható növényvédelmi és tápanyag-utánpótló készítmények listája elérhető a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. honlapján, illetve a Nébih webfelületén is. Természetesen a listákon nem szereplő készítmények is felhasználhatók, ha összhangban vannak az ökogazdálkodási szabályokkal. A készítményeket az engedélyokirat alapján adott kultúrában és dózisban lehet és kell felhasználni.

Kórokozó gombák

Az almát károsító gombák közül a ventúriás varasodás, lisztharmat és a moníliás fertőzés a leggyakoribb. Általánosan elmondható, hogy szisztematikus készítmények nem állnak rendelkezésre növényvédelmi céllal, így a kontakt rezek jöhetnek elsődlegesen szóba. A réz felhasználás mértéke korlátozott ökológiai gazdálkodásban, emiatt az alacsonyabb környezeti terhelésű kisebb fémréz tartalmú készítményeket részesítjük előnyben. A tenyészidőszak kezdetén lemosó permetezés alkalmával magasabb dózisokat, vagy magasabb fémréz tartalmú szereket használunk, később az alacsonyabbakat. A gyakoriság időjárás függő, mivel kontakt készítmények ezért a gyakoriság ehhez igazodik. A kén használata a lisztharmat ellen hatékony, a kora tavaszi lemosáskor erősebb, később csökkentett dózisokat alkalmazunk. A kénnek van levéltetű, levélbolha gyérítő hatása is és számos rovarra repellens hatással is bír. A lisztharmat megjelenése, vagy felszaporodása összefüggésben van az ültetvény kondíciójával is, illetve néhány gyümölcsfajta kifejezetten érzékeny rá, ezért ezekre külön oda kell figyelni az átállás tervezésekor. A monília fertőzés elsősorban „nyitott kapukon” keresztül jut a növénybe, virágzáskor bibén keresztül, illetve sebzéseken: levéltetvek, poloskák, almamoly kártételén keresztül. Részben kiküszöbölhető a rovarok elleni védelem során a monília fertőzés lehetősége.

Ugyancsak „nyitott kapukon keresztül” fertőz az erwinia (tűzelhalás), de évjárat és időjárás függő a mértéke. Érdemes a metszéskor fertőtleníteni gyakran az ollókat, fűrészeket hypos oldatban, és a beteg részeket, vagy fákat minél előbb csonkolni, vagy eltávolítani a bakteriális fertőzés tovább terjedésének megakadályozása céljából. A gombás eredetű betegségek miatt ősszel a lehullott faleveleket a talajba dolgozni, kora tavasszal a fák alján a gallyakkal együtt a megmaradt faleveleket kikaparni, vagy géppel kiseperni, majd lezúzni, hogy a termőképletek minél hamarabb száradjanak ki.

A tavaszi lemosó permetezések elvégzése rendkívül fontos. Teljes nyugalmi állapotban javasolt „agromésztej”-es, vagy házi főzésű mészkénleves kezelést érdemes végezni, melyet bő lémennyiséggel végezzünk el. A permetlé koncentrációja a rügyfakadás közeledtéhez igazodva csökken, de a mészkénlevet nyugalmi állapotban egészen magas dózisban is alkalmazhatjuk (50-100 liter/ha).

Ugyancsak sikeresen alkalmazhatók lemosáskor teljes nyugalmi, vagy rügyfakadás kezdetén a különböző olaj készítmények. Ezeknek a dózisát is csökkenteni kell a rügyfakadás közeledtekor. Nagyon fontos, hogy ne pontszerű permetezést végezzünk, hanem bő leves lemosást, hogy a kéreg és ágrészek lehetőség szerinti teljes felületén érvényesüljön a kontakt, fojtó hatás, hiszen ezek a készítmények a fedés által fejtik ki elsősorban hatásukat, de emellett a kémhatásuk és a kiváltó kémiai reakciók is nagyon fontosak. Gyakorlati tapasztalat az, hogy az alacsonyabb olaj koncentrációval végzett bő leves lemosás sikeresebb, mint egy magasabb dózisú, de kevés vízzel végzett. Az olajos permetezés késlelteti a rügyfakadást némileg (akár egy héttel), sokan alkalmazzák a kora tavaszi fagyok veszélyének kiküszöbölése ellen is, gyakorlatilag a kora tavaszi fagy egy korábbi fenológiai stádiumban levő rügyet nem tud olyan mértékben károsítani, mint egy érzékenyebb stádiumban levőt. A tenyészidőszakban a mészkénlé nyári hígításával gomba- és rovarkártevők (levéltetvek, levélbolhák, csipkéspoloskák) ellen sikeresen védekezhetünk, kerüljük minden növényvédelmi kezelés alkalmával azt, hogy 25 celsius fok fölött legyen a hőmérséklet, illetve azt, hogy a permetlé hőmérséklete (víz) és a permetezéskori levegő hőmérséklet között ne legyen 15 celsius foknál több, mert akár a víz is perzselhet ilyen esetekben.

Kora tavaszi olajos lemosás termő és nem csemete ültetvényekben

Kora tavaszi olajos lemosás termő és nem csemete ültetvényekben

Rovarkártevők

Elmondható, hogy vannak az ország területén általános védekezésre okot adó kártevők: pl almamoly, almailonca, levéltetvek és vannak területileg lehatárolható nem általánosan gondot okozó rovarkártevők: pl. bimbólikasztó bogár, csipkéspoloskák, poloskák, levélbarkók.

Az almamoly és az almailonca elleni védekezés az ökológiai gazdálkodásban jól megoldott. A rajzásdinamikát figyelve, vagy termőhelyi előrejelzésekre alapozottan Bacillus thuringiensis, illetve granulovírus élő szervezetek alkalmazásával megoldható. Emellett rendelkezésre áll a légtértelítés lehetősége is, amely a nőstény egyed hormonjait teríti az ültetvényben olyan arányban, hogy ezáltal elnyomja saját hormonjainak illatait, így a hím egyedek nem találják meg őket, nem párosodnák, ezáltal nem történik tojásrakás sem.

A levéltetveket (levélpirosító, zöld alma levéltetű stb.) még a kolóniák kialakulása előtt célszerű blokkolni, mert a besodort levelekből elpusztítani kontakt készítményekkel már szinte lehetetlen. Felhasználtatók e célra lemosó olajok, nyári olajok, mészkénlé téli-nyári hígításban, káliszappan, neem fa mag kivonat. A tenyészidőszak felétől már az ökológiai ültetvényekben felszaporodnak a különböző levéltetveket gyérítő hasznos élő szervezetek: katicák, fátyolkák stb., melyek lárvái nagyon jól gyérítik azokat a maradék kolóniákat, melyeket növényvédelmi kezeléseink során még esetlegesen életben maradtak.

Lombrágó hernyók ellen sikerrel alkalmazhatók a Bacillus thuringiensis készítmények. Ezeket és a hasonló élő szervezeteket, ha lehet önmagukban juttassuk ki permetezéskor, illetve a permetlé ph-ját savasítsuk pl. ecettel (1 000 l-be:1 l 20% ételecet) a hatás fokozása és elősegítése céljából. Az ecetes permetlé egyébként riasztó hatással van különféle repülő károsítóra is pl. a poloskákra.

Bimbólikasztó bogár: sok esetben 100%-os terméskiesést okoz, tájegységektől eltérően, mindenütt jelen van, de nem mindenütt okoz teljes kieséssel járó gazdasági kárt. Kora tavasszal károsít, amikor a napi középhőmérséklet eléri az 7-10 celsius fokot. Gazdasági kárt azzal okoz, hogy tojásait a kinyíló rügyekbe rakja és a kikelő lárva a rügyeket odvasítja. A védekezés kezdete a fák „kopogtatásos” vizsgálatán alapul, ha a kopogtatás után fánként 2-3 db imágó fogható, akkor a védekezés indokolt. Sikerrel alkalmazható ellene az ökológiai gazdálkodásban használható spinozad hatóanyagú készítmények, melyek a környezetre nem gyakorolnak terhelést. Ez a hatóanyag molykártevőkre, tripszekre, barkókra is hat, a tenyészidőszakban felhasználhatók engedélyokirat alapján.

Közönséges levélbarkó és bimbólikasztó bogár

Közönséges levélbarkó és bimbólikasztó bogár

A csipkéspoloskák, vértetvek ellen használhatók az olajok (téli-nyári), a mészkénlé és a káliszappan, fontos a magas lémennyiség a jó fedés miatt, az optimális kijuttatási idő (nyári meleg kerülése), a megfelelő permetezési nyomás, illetve a légszállítás megválasztása, amiatt, hogy a levelek fonáki részére is jusson permetlé.

Tápanyagutánpótlás

Fontos tudnunk, hogy mi áll rendelkezésre a talajban, ezért a tápanyagutánpótlást mindig ennek tükrében végezzük. Ökológiai gazdálkodásban szerves alapú tápanyag után-pótlók felhasználása jöhet szóba, szintetikus műtrágya felhasználás tilos. A szerves trágyák közül azok a nem iparszerű gazdálkodásból származó trágyák használhatók fel, ahol a kötelező állatorvosi kezeléseken túl nem használnak antibiotikumokat, vagy egyéb gyógyszereket. A mélyalmos tartásból származó trágyák nagy része e követelményeknek megfelel, de ennek megfeleltetéséhez az állattartó nyilatkozata elengedhetetlen. Kereskedelmi forgalomban is nagyon sokféle szervestrágya kapható pelletált, granulált formában. Nitrátérzékeny területeken a 170 kg tiszta N hatóanyag/év feletti dózis alkalmazása tilos, ezt mindenkor számításba kell venni. A különféle szervestrágyák alkalmazása kinek-kinek a maga belátása szerint, illetve a gazdasági számításai után (anyagmozgatás, szállítási költségek stb.) végezhetők el.

 

A szervestrágyák kijuttatása a makroelemek pótlásában játszanak elsősorban szerepet, emellett mikroelem tartalmuk sem elhanyagolgató. A talaj mésztartalmának növelése szintén megoldott ökológiai keretek között a különféle mésztartalmú ásványi anyagokkal. Nagyon sok ökológiai gazdálkodásban felhasználható tápanyag-utánpótló készítményt találhatunk az egyre bővülő piacon. Minden mikroelem pótlása megoldott, emellett élettani és stressztűrési szempontból fontos anyagok (huminsavak, fulvosavak) is elérhetők kinek-kinek a meggyőződése és igénye szerint, valamint a gyártók leírásai alapján.

 Bio Idared és Jonagored almák szüret után konténerben

Bio Idared és Jonagored almák szüret után konténerben

Kívánok minden új belépő- és már ökológiai gazdálkodást folytató partnerünknek eredményes és örömteli gazdálkodást! Felmerülő szakmai kérdéseik megválaszolásával kapcsolatban továbbra is állunk a rendelkezésükre.

Bányai Tamás
a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőre
(Biokultúra 2024/3-4)