Helyzetkép az ökológiai vetőmagokról

Sok tekintetben szélsőséges évet tudhatnak maguk mögött a konvencionális és ökológiai növénytermesztő gazdák, mely egyben tanulságokat is tartalmaz. Az elmúlt évben tapasztalt szélsőségesen csapadékmentes körülmények között mutatkozik meg igazán az egyöntetűen és gyorsan kelő, jó kondícióban lévő növényállomány előnye, amely csak szakszerű tisztításon átesett, jó minőségű vetőmag használatával érhető el.

Sajnos hazánkban a kalászosok felújítása viszonylag alacsony szintű, amely az elmúlt év extrém aszályos év búzatáblákra gyakorolt negatív hatását is tovább növelte. A Dunántúlon átlagosnak mondható búzatermések születtek, míg a Dunától keletre 40-50%-os termésveszteséggel lehetett találkozni a súlyos aszály következtében, mely állapot egyaránt igaz volt az öko és a konvencionális búzatáblákra is.

Eközben az aszály a patogén gombáknak sem kedvezett, ezért sem számottevő levélbetegség, sem fuzárium-fertőzöttség nem volt tapasztalható az öko kalászos táblákon, mely utóbbi következtében a szemtermés DON toxin szennyezettségének a kockázata is minimálisra csökkent, így téve biztosan piacképessé a megtermelt öko gabonát. Természetesen a többi, öntözés nélkül termesztett növénykultúra is terméskieséssel reagált a (főként az Alföldet érintő) súlyos mértékű aszályra, azonban az elmondható, hogy az általánosságban magasabb szervesanyag-tartalmú, jobb vízgazdálkodású talajokkal rendelkező öko területek (legalábbis a kezdetekkor) jobban tudták enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A talajállapot és a termesztéstechnológia mellett fontos a kiválasztott fajta is a szélsőséges termesztési körülmények okozta negatív hatások megelőzésében, enyhítésében. Az ÖMKi-VSZT-NÉBIH öko őszibúza poszt­regisztrációs kísérlet első és második éves eredményeit tanulmányozó öko gazdák körében megnövekedett a tesztekben jól szereplő fajták fémzárolt öko vetőmagjai iránti kereslet (pl. Mv Pántlika), mely növekedést mutató trend további fennmaradására lehet számítani e több termőhelyes kisparcellás kísérletek folytatásával. Ezek a gazdák a minél sikeresebb és jövedelmezőbb termelés érdekében folyamatosan keresik a legjobban teljesítő növényfajtákat, amelyek kiválasztásában a vetőmagforgalmazó cégek célirányosan tudják segíteni/irányítani őket a vetőmagelőállításaik révén, amihez nekik is megbízható információt ad az öko fajtatesztelő kísérlet. Mivel az öko gazdálkodást a konvencionálishoz képest még inkább befolyásolják a környezeti tényezők (a mesterséges növényvédő és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyahasználat tilalma miatt), ezért a szektor számára kiemelten fontos a fajták teljesítőképességéről (pl. biotikus és abiotikus ellenállóképesség, stabilan nagy hozam, jó beltartalmi értékek) minél szélesebb körű információt biztosítani. Erre ad kiváló lehetőséget az öko posztregisztrációs kísérlet-hálózat, mely az őszi kalászosok tesztelésével indult el 2020 őszén, illetve tavaly már a második évét zárta.

A 2022-es évben 26 őszi búza és 6 tönkölybúza fajta, mint a hazai ökológiai gazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű fajták, tesztelése zajlott a kisparcellás hálózatban 7 helyszínen (1. ábra), mely a 2021-es évhez képest a fajok (tönköly) és fajták (öttel több búzafajta) számát illetően is előrelépést jelent.

Az ökológiai kisparcellás kísérlethálózat sikere egy többszereplős együttműködésen alapul, melyben a koordinátori szerepet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) látja el, szoros együttműködésben a Vetőmag Szövetség (VSZT) Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjával, e munkacsoport (búza)vetőmag-forgalmazó tagjaival, valamint a kísérletek kivitelezésében résztvevő NÉBIH-hel, hazai agrárkutató intézményekkel (ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Debreceni Egyetem, MATE Karcagi Kutatóintézet, Gabonakutató Nonprofit Kft.) és öko gazdákkal (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád).

Az aszály az öko kisparcellás kísérlethálózat alföldi helyszíneit sem kímélte, így a karcagi és a szegedi helyszíneken nagyon alacsony, egyes esetekben (karcagi tönkölykísérlet) értékelhetetlen eredmények születtek. Az idei évben a GK Pilis fajta nyújtotta a legjobb teljesítményt, átlag feletti hozammal és minőséggel, miközben az Mv Pántlika, az IS-Agilis és a Mandarin fajták átlag körüli hozam és minőségértékeket mutattak. Mindkét évben vizsgált 18 búzafajta adatai alapján az Mv Pántlika átlag fölötti hozammal és átlag körüli minőséggel rendelkezett, míg a KG Vitéz minőségben átlag fölött, hozamban pedig átlag körül teljesített. Kiemelendő még az Aurelius fajta, mely két év viszonylatában a legmagasabb hozamértékkel rendelkezett és minőségi mutatója csak kevéssel maradt az átlag alatt (2-3. ábra).

E kétéves adatok kiértékelése jó alapjául szolgálhat egy megbízhatóan ajánlható, öko búzafajta lista kialakításának, mely megjelenésére – további 1-2 kísérleti évet követően – a közeljövőben lehet számítani. A konvencionális fajtatesztektől eltérően, itt a fő hangsúly nemcsak a termésmennyiségen és a beltartalmi minőségen van, hanem fontos szerepet kap a fajta betegség-ellenállóképessége, víz- és tápanyaghasznosító képessége és mindezen paraméterek stabilitása is. Tehát az ökológiai gazdálkodásra leginkább ajánlható fajták azok, amelyek mindezen fontos tulajdonságban – több év átlagában – átlag feletti eredményt produkálnak. E fajtatesztek célja a fentieken túl az is, hogy bemutassa a gazdáknak a fémzárolt vetőmaghasználat előnyeit, illetve ösztönözze az általában exportra termelő hazai vetőmagos cégeket az általuk termesztett ökológiai vetőmagok (legalább egy részének) hazai piacon való forgalmazására. A jól teljesítő fajták fémzárolt vetőmagtételei a NÉBIH által működtetett Öko Vetőmag Adatbázisba is felkerülnek, mely egyúttal korlátozhatja a csávázatlan konvencionális vetőmagok használatával kapcsolatos eseti engedélyek kiadását, így elősegítve a fémzárolt öko vetőmagforgalom növekedését is.

A kísérlethálózatba egyre több fajt kívánunk bevonni, hogy minél szélesebb körű tájékoztatásban részesülhessenek az öko gazdák, amikor fajtaválasztásról kell dönteniük. A 2022-es évben már hat tönkölyfajta is szerepelt a hálózatban (külön kísérletben vizsgálva), mely eredménye elsősorban arra világított rá, hogy a piacon kapható legismertebb „tiszta” (mindkét szülője tönköly) tönkölyfajták jó hozama, magas fehérje- és sikértartalma között nincs akkora különbség, mint a búzafajták között, ezért mindegyik ajánlható, azonban pontos következtetést ebben az esetben is legalább három kísérleti év letelte után lehet levonni. A kisparcellás kalászos fajtatesztek 2021. és 2022. évi részletes eredményeiről az ÖMKi honlapján (www.biokutatas.hu) olvashatnak.

A kisparcellás fajtateszt-hálózatban ugyan már a kezdetek óta szerepel csemegekukorica, viszont a vizsgálat csak néhány helyszínen és elsősorban fajtaregisztráció előtti teszteléssel foglalkozik, amelynek jövőbeni fejlődésére lehet számítani, ha más csemegekukoricát forgalmazók is belépnek a kísérlethálózatba. Ezen kívül, idén tavasszal a NÉBIH fertődi állomásán, a klímaváltozás okozta kihívások kapcsán, maghüvelyes, illetve alternatív fehérjenövény fajtakísérletek is elindultak az ÖMKi szervezésében, melyekkel kapcsolatos pozitív tapasztalatok akár e kultúráknak a hálózatban való megjelenését is eredményezheti a közeljövőben. Terveink szerint a fajok köre tovább bővülhet jövőre, amikor alakor és árpafajták is bekerülnek a kalászos tesztelő hálózatba.

Sajnos a szomszédunkban dúló háború következtében megnövekedett energiaárak által kikényszerített általános takarékoskodás elsősorban a bio termékek fogyasztását érinti hátrányosan, amely jól láthatóan megnyilvánul az alapanyag­előállításhoz szükséges öko vetőmagok eladásainak visszaesésében is (pl. tönköly). Több visszajelzés is érkezett, hogy a nyugat-európai piacok ily módon viszonylag telítetté váltak, amelyre megoldás lehet az EU-n kívüli exportlehetőségek feltérképezése és irányítottabb fejlesztése, de ez egy hosszabb távú folyamat, amely az öko vetőmagpiac további, hasonló ütemű bővülését nem képes azonnal biztosítani.

Mindeközben a hazai ökológiai mezőgazdasági ágazat, azon belül az öko vetőmagszektor fejlődését több, jelentős, új kezdeményezés is szolgálhatja a jövőben, mint például tavaly év elején az Agrárminisztérium által meghirdetett Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért stratégiai dokumentumban kitűzött, impresszív célok (pl. öko területi részaránynövelés 10%-ra), vagy az ökológiai gazdálkodásra való átállást támogató, sikeresen elbírált pályázatok által előrevetített jelentős öko területnövekedés a 2022-2025. évek közötti időszakban, mely során várhatóan az eddigieknél jelentősebb mértékben fognak növekedni az öko szántóterületek. Az eddigi célzott támogatásoknak köszönhetően az utóbbi évek során 300 ezer hektár körülire nőtt a minősített öko területek mérete hazánkban. Ennek 12%-án gabonaféléket termesztenek, amelynek területe az új átállási támogatásnak köszönhetően akár meg is duplázódhat a közeljövőben.

Az EU Zöld Megállapodása keretében meghirdetett nagyarányú ökológiai területnövelési célt, illetve az öko vetőmaghasználat 2037-re tervezett kötelezővé tételének elérését szolgáló, kifejezetten a növénynemesítő- és vetőmagszakmát érintő EU rendelkezés (2022/1647 végrehajtó határozat) látott napvilágot nemrég, mely előírja a tagállamoknak, hogy 2023 júliusától biztosítaniuk kell az ökológiai nemesítéssel előállított árpa, búza, rozs és kukorica fajtajelöltek számára a módosított DUS vizsgálatot (egyes, nagyobb heterogenitást megengedő tulajdonságok tekintetében) és az ökológiai (vagy legalább low-input) körülmények közötti gazdasági értékvizsgálatot. E végrehajtó határozat az első fontosabb lépés a tisztán öko fajta- és vetőmaghasználat felé vezető úton.

A NÉBIH a határozat követelményeinek minden bizonnyal meg tud felelni, ugyanis az Öko Vetőmag Munkacsoport által is adott visszajelzések/igények mérlegelését követően a fertődi állomásukat és a tordasi központi állomásuk egy részét átállíttatták tanúsított ökológiai területté. Továbbá az újonnan kiépítendő öko fajtaminősítő hálózat részben, vagy egészben a kisparcellás posztregisztrációs kísérlet-hálózatot is használhatja, hiszen ezt a hivatkozott jogszabály lehetővé teszi. A fajtaminősítés során így a közeljövőben nemcsak az ökológiai területen nemesített ökológiai fajták hivatalos állami minősítése valósulhat meg, hanem várhatóan a részben vagy egészben konvencionális területen szelektált fajtajelöltek kiegészítő tesztelését is lehet akár kérni, ha a NÉBIH is lát ebben az irányban fejlesztési lehetőséget. Ennek eredményeként akár a nemzeti fajtajegyzékbe is felvezetésre kerülhet, hogy az adott fajta a hatóság általi „öko-célú” teszten (is) sikerrel szerepelt.

A fajták ilyen típusú „öko-minősített” jelzővel való ellátása nemcsak az öko gazdáknak adhat jelentős segítséget a fajtaválasztásban, hanem nagy valószínűséggel növelni tudja az adott fajta öko fémzárolt vetőmagtételeinek piaci pozícióját is, valamint fejlesztheti az öko-célú hazai fajtaelőállító nemesítést is. Ez utóbbi a már régebb óta futó martonvásári (ELKH ATK) és szegedi (Gabonakutató) programok mellett a karcagi kutatóintézetben is elindult nemrég. A közeljövőben várhatóan mindezen nemesítési törekvések egyúttal a hazai öko vetőmagszektor és azon keresztül a hazai öko mezőgazdasági ágazat fejlődését is támogatni fogják.

(Megjelent a Magyar Mezőgazdaság 2022/49. szám Vetőmag mellékletében.)
Dr. Mikó Péter elnök,
VSZT Öko Vetőmag Munkacsoport
(Biokultúra 2023/1)