Jól mézelő gyógynövények

A gyógynövények többsége nektárt és/vagy virágport, vagyis táplálékot nyújt a méheknek, ugyanakkor igényli is a méhek által biztosított idegenmegporzást. Ezért teljesen indokolt a gyógynövénytermesztés összekapcsolása a méhészkedéssel.

A természetben vadon növő gyógynövények nektárjából származó méz vegyes állományban juthat el a fogyasztókhoz, vagyis jól hasznosul, ám az üzemi méretekben termelt gyógynövények révén többféle fajtamézzel választékbővítést érhetünk el.

Szélsőséges nézet szerint csak az a jó gyógynövény, amit a szabadban találunk. Az ilyen vélemény nem az értelmen, hanem elfogult érzelmen alapszik. A gyógynövényeknek is vannak betegségei és kártevői. A durva, vagy a kíméletlenül gyakori gyűjtés akár a kipusztulás szélére sodorhat egy-egy értékes fajt. A gyógynövénytermeléshez persze érteni kell, de általa érhető el, hogy a faj, vagy legértékesebb változata vetélytársak nélkül mutassa genetikailag meghatározott képességeit.

Néhány példa a jól mézelő gyógynövényekre:

  • A mentafajok (fodor- és borsmenta) csak kulturviszonyok között, ivartalanul szaporítva termelhetők. Valamennyien jól mézelők.
  • A mentaméz viszonylag sok vitamint tartalmaz, javítja az epeműködést, olaja enyhíti a puffadtságot.
  • Nálunk a levendulafélék (Lavandula spica, L. intermedia, L. latifolis) méze finom zamatú, kiváló fertőtlenítő. Hasznos légcsőpanaszok, fejfájás és álmatlanság esetén.
  • A kerti ruta szeszélyes mézelő. Párás időben a méhek szorgalmasan látogatják.
  • Az orvosi somkóró kitűnő mézelő. Méze világos, kristályosodásra hajlamos.
  • Az édeskömény méze finoman kristályosodó, világos színű.
  • A borágó kiváló mézelő növény. Előnye, hogy hosszan virágzik.
  • A szúrós gyöngyajak termelése még nem terjedt el. A méhek (a vadméhek is) szorgalmasan látogatják, mert bő nektárforrást biztosít. A nektár cukortartalma 40-60%-os is lehet.
  • A tarlóvirágot érdemes volna termelni herbája iridoid-, kaszatja magas olajtartalma miatt. A tarlóvirág méze világos, enyhén sárga. Gyorsan, finomszemcsésen kristályosodik.
  • Az orvosi zsályáról a méhek főleg nektárt gyűjtenek. Ez a faj hektáronként akár 400 kg mézet adhat.
  • Érdemes lenne több citromfüvet termeszteni. Jól mézel. Nektárja nem magas cukortartalmú (20%), mégis jelentős mézhozamot biztosíthat – 30-500 kg/ha.
  • A kerti kakukkfű méze finom, kissé mentára emlékeztető. Virágporát is gyűjtik a méhek. Az izsóp kiváló mézelő, sok és sűrű nektárt termel. A méhek gazdaságosan gyűjthetnek rajta.
  • A bazsalikomot nagyon szívesen látogatják a méhek. Nektárja sűrű és ízjavító lehet.
  • A mustárfélék (fehér és fekete) mind jól mézelnek, sok és könnyen elérhető virágport termelnek. Mézük gyorsan, finomszemcsésen kristályosodó.
  • A körömvirág nagyon jól mézel. A méhek virágport is hordanak róla.
  • A sárkányszeklicét már most is üzemi méretekben termesztik. Olyan jól mézel, hogy érdemes vándorolni rá. A méhészek szerencséje, hogy begyűjtése a termésérés idejére esik.

Más növényeknél nagy veszélyt jelent a virágzó táblák gépi aratása. A méhpusztulás ilyenkor úgy kerülhető el, hogy a tulajdonos idejében értesíti a méhészt a tervezett munkáról.

A magnak termesztett gyógynövényeket a megporzó méhek a virágzás végéig látogathatják.

A felsorolt gyógynövényeken kívül még sok méhlegelő-faj van és lesz még, mert a termesztés egyre jobban kiterjed a vetésterület és a fajszám tekintetében is.

Vass János
bioméhész
(Biokultúra 2000/3)