Kajszitermesztés: a legkockázatosabb vállakozás
Tisztelt Olvasó! Új rovatot indítunk „Gyümölcstermesztés” címmel. A 2009-ben induló ökológiai célprogram jelentős összeggel támogatja a gyümölcstermesztőket, és ennek hatására jelentősen nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont gyümölcsösök területe. Rovatunk nekik kíván segítséget nyújtani. (Széles Viktória rovatvezető.)
Fotó: a szerző kajsziültetvénye Szikszó határában.
Számos a kajszibarack termesztésével kapcsolatos nagyon értékes, használható tudást közvetítő szakkönyv áll rendelkezésre Magyarországon, és több közülük külön foglalkozik a gyümölcs integrált és biotermesztésével. Én magam rendszeresen forgatom e könyveket, mert még tizenkét éves gyakorlati kajszitermesztés mellett is szükségét érzem egy-egy jelentéktelennek tűnő probléma felértékelődésénél az ismereteim felújítására, bővítésére.
Elsősorban tehát ajánlom a kitűnő, és majdnem teljes körű ismereteket nyújtó szakkönyvekben leírtak elsajátítását és gyakorlását. Mindezek előrebocsátásával és kiemelésével néhány – általam nagyon fontosnak tartott – termesztéstechnológiai elemre szeretném ráirányítani a figyelmet, melynek elhagyása, vagy megszegése biztosan negatív, esetenként súlyos kárt okozó hatást vált ki.
A kajszitermesztő vésse agyába és minden tevékenységével segítse elő a következőt: az ültetvény kondíciójának és egészségi állapotának fenntartása a legfőbb feladatom.
Kajszi gyümölcsös
Telepítés.1 A talajvizsgálaton alapuló tápanyagszükségletet maradéktalanul, sőt inkább azt meghaladóan megfelelő mélységben kell a talajba juttatni szerves trágya, mész és műtrágya formájában. A termőterület teljes gyommentességét mechanikai és gyomirtószeres kezeléssel biztosítani kell. Ezekre később ilyen drasztikus módon nem lesz lehetőség. A fajtahasználatot az értékesítési, hasznosítási irány határozza meg, mivel kifejezetten biotermesztésre alkalmas fajta nincs. A telepítést követő évben be kell jelentkezni ellenőrzésre, hogy a három éves átállási idő essen egybe az első értékesíthető termések idejével.
Fiatal ültetvény. A korona kialakításával minden szakkönyv foglalkozik, lényeges, hogy lehetőleg három vázágnál több ne legyen a szellős korona kialakítása érdekében.
Metszés. Csak tavasszal a rügypattanás megindulásakor, de akár még virágzásban, sőt egészen apróterméses állapotig végezhető. Ez nagyobb területen, kifejlett fák esetén – mivel az optimális időtartam 2-3 hét – nagy létszámú metszőt igényel. Ha nem sikerül betartani az időpontot és időszakot, akkor az alakító metszés átcsúszhat a következő évre. A sérült, száraz, beteg részeket azonban mindenképpen el kell távolítani és égetéssel meg kell semmisíteni. A metszőolló fánkénti alkoholos fertőtlenítése erősen javasolt, ugyanis a kajszi gutaütéséért felelős baktérium és gomba szaporító képletei egyik fáról a másikra átvihetők. A sebkezelés elengedhetetlen.
Növényvédelem. Ebbe a tevékenységbe nemcsak a kémiai védekezések, hanem a metszés és talajmunkák is beletartoznak. A metszés témakörénél az eszközök fertőtlenítését, a sebkezelést már említettem. A gutaütésen kívül a másik rettegett betegség a monília, melynek megjelenésekor az egyedüli megoldás a fertőzött hajtások, ágak eltávolítása2. Ezt a műveletet a vegetációs időben folyamatosan végezni kell.
A talajmunkáknál nagy gondot kell fordítani a törzssérülések elkerülésére, a gutaütés kórokozói ugyanis seben keresztül (akár nyúlrágás útján is) fertőznek.
A kórokozók közül a monília, a gnomónia folyamatos kémiai védekezést igényel, a gutaütés két kórokozója a Pseudomonas syringae és Leucostoma cincta3 ellen az őszi, a közvetlen lombhullás előtti időben történő rezes lemosó permetezés hatásos. A baktérium és gombabetegségek elleni védekezés alapvető fontosságú eseménye a tavaszi lemosó permetezés, melynek időpontja minél jobban közelítse meg a rügypattanást. A lemosó permetezést én külön menetben rézhidroxid és kéntartalmú (Champion, Tiosol) szerrel végzem. A további védekezéseknél, piros bimbós, virágzás kezdete, teljes virágzás, virágzás vége időpontokban alacsony koncentrációban (az ajánlott dózis 25%-a) rézhidroxidos kezelést végzek.
A monília elleni védekezésnek ez a legkritikusabb időszaka. Ha ekkor nem sikerül megfogni, akkor csak a metszőolló következhet. A további kezelések a időjárástól függőek és réz, valamint kéntartalmú szerekkel végezhetők. A monília terjedésének a csapadékos, hűvös időjárás kedvez, ilyen esetben a permetezés nem maradhat el. Amennyiben a monília ellen sikeresen védekeztünk, akkor általában a többi gombabetegség sem okoz gondot, természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ültetvény napi felügyelete elhagyható.
A kártevők elleni védelem fő célpontja a keleti gyümölcsmoly, a barackmoly és újabban nálam a kis téli araszoló. Mindhárom kártevő ellen hatásosak a Bacillus thuringiensis kurstaki alapú készítmények (Dipel), illetve kisebb gyümölcsösben a kis téli araszoló ellen a ragasztós hernyóöv.
A szakirodalomban mindhárom faj fejlődésmenete, gradációjának, rajzásának várható időpontja és tartama megtalálható. E támpontok mellett a szex-feromonos csapdázás nem hagyható el a keleti gyümölcsmoly és barackmoly vonatkozásában. Mindkét faj esetében a rajzáscsúcstól számított 8-10. napon permetezni kell. Az egyéb szívó, rágó kártevők gazdasági hatása nálam nem számottevő, de figyelni kell.
A kártevők elleni küzdelemben legfőbb partnereink és segítőink a madarak. Megtelepedésüket mesterséges odúkkal elő kell segíteni.
A gyomnövények elleni védelem a biotermesztésben csak mechanikai lehet. Ma már általánosan elfogadott és megindokolt a sorközgyepesítés. A sorokat azonban művelni kell. Mulcsozóval a sörközök tisztántartását úgy kell elvégezni, hogy ott a fű és gyom 10-15 cm-nél nagyobbra ne nőjön, ellenkező esetben a pocokveszély fokozódik. A sorokat oldalazó, kitérő talajművelővel, kaszával gyommentesen kell tartani.
Tápanyagutánpótlás. A talaj tápanyagvizsgálata telepítés előtt, valamint az ökológiai célprogramok kapcsán ötévente kötelező, e mellett évente el kell készíteni a tápanyagutánpótlási tervet. A telepítés előtti tápanyagutánpótlás fontosságáról szóltam. Ennek megvalósítása esetén 5-6, esetleg 7 évig az ültetvény hiánybetegség tüneteket nem mutat. Az évente készülő tápanyag gazdálkodási tervek számított adatok alapján készülnek, melyek útmutatóul szolgálnak és bizonyos fokú lelkiismeret furdalásra késztetnek.
Az igazi figyelmeztetést a levélanalízisek adatai adják, melyek alapján a tápanyagutánpótlás elmaradása már gazdasági károkat okoz. A kajszinál elsősorban káliumhiány és különböző nyomelemek hiánya jelentkezik. Ezek a tápanyagok engedélyezett szerekkel4 pótolhatók részben talajon, részben levélen keresztül.
Betakarítás. A kajszi betakarítása lényegesen eltér a többi gyümölcs betakarításáról, mivel az egyes gyümölcsök optimális szedési időpontja 1-2 nap. Természetesen ezt csak megközelítőleg tudjuk biztosítani úgy, hogy egy-egy fajtát legalább három, de inkább négyszeri szedéssel takarítunk be, gyakorlatilag folyamatos színelő szedéssel. Ez egyszerre sok munkaerőt és átgondolt szervezést, folyamatos jelenlétet, ellenőrzést igénylő munka. A kíméletes szedés követelményének teljesítéséhez szedőállványok használata elengedhetetlen. Az aznapi szedést hűtőtároló hiányában lehetőleg azonnal, de legkésőbb másnap reggel el kell szállítani.
Gépesítettség, eszközellátás. A kajszibarack termesztése megköveteli az azonnali beavatkozás lehetőségéhez szükséges erő- és munkagépkapacitás biztosítottságát: a minimális géppark egy erőgépből és hozzá permetező, mulcsozó, sorközművelő eszközökből áll. Szedőállványok, göngyölegek, vízkivételi hely, napi leszedett mennyiség tárolásához elegendő szín ugyancsak szükséges. A kajszi termesztése a csonthéjasok között a legkockázatosabb vállalkozás, melyet a viszonylag könnyebb eladhatóság ellensúlyoz.
Sváb László
(Biokultúra 2009/6)
A lektor megjegyzései:
1. A telepítés leírása arra az esetre vonatkozik, amikor a telepítés után kezdődik az átállás. Természetesen arra is van lehetőség, hogy az átállás időtartama alatt történjék a telepítés, ilyenkor az ökológiai gazdálkodásra engedélyezett tápanyagokkal történhet a feltöltés és vegyszeresen nem lehet gyomot irtani.
2. A fertőzött ágrésszel együtt még legalább 10-12 cm egészségesnek tűnő ágrész eltávolítása is indokolt.
3. Egyes szerzők más kórokozókat is felelősnek tartanak a betegségért.
4. A készítmények listáját a Biokontroll évenként a termelők rendelkezésére bocsátja, illetve letölthetők a www.biokontroll.hu honlapról a Tájékoztatók menüből. (R. P.)
