Kelet Kapuja
ANDRÉ RIEU az egész világon, így Budapesten is koncertező hegedűművész és karmester vezényletével, a zeneirodalom legszebb dallamainak felidézésével kezdődött el a VIII. Földész Fórum, egész napos előadássorozattal, a szakma legrangosabb képviselőinek részvételével, az AMC sátor külön e célra művészien kialakított üléstermében. A rendezvényt Dr. Ratkos József Egyesületi Elnök úr nyitotta meg.
A rendezvény mottója a „Miért az ökológiai gazdálkodás az egyetlen járható út az emberiség számára?” volt.
Tudjuk, hogy az emberiség léte a földfelszín legfelső néhány deci/centiméter vastagságú élő talajrétegétől függ. Ezért is kereste az ember mindig létviszonyainak, így termésének javítását a természetben fellelhető anyagoknál, mint pl. a tufa, az alginit, a diatóma stb., valamint próbálja a talajt javítani szerves biológiai anyagok segítségével, baktérium készítményekkel, talajtakaró növények használatával, kettős vetéssel, vagy a biodinamikus módszer átvételével, felhasználásával.
A múlt század a műtrágyák, új fizikai és kémiai módszerek bevezetésével változtatta meg a mezőgazdasági termelést. A vegyipar legújabb vívmányait, a herbicideket, gombaölőket és rovarirtókat felhasználva általánossá vált a kemikalizáció. A gépipar technikai fejlődése következtében általánossá vált a gépek használata a nagygazdaságokban. E változásokat nem követte az ember fizikai és tudati fejlődése.
Dr. Roszík Péter egyetemi docens, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke nem véletlenül, és éppen ezért választotta előadása témájául a rendelkezésre álló elemek összehangolt alkalmazását az ökológiai növényvédelmében.
Századunkban nagy előrelépést tettek a biológiai- és a mikrobiológiai tudományok. Eredményeik felé fordulás megváltoztatta világlátásunkat, és befolyásolja életünket, mint ahogy hatást gyakorol a mindent átható rendre (Grandpierre).
A természet, és ezen belül az ember elérte tűrőképességének határát a mindenütt jelen lévő szennyeződések elviselésére. Ezt mutatják a környezeti katasztrófák, a rossz halálozási mutatók, a különféle betegségek, a rák, a degeneratív- és keringési betegségben szenvedők számának állandó emelkedése. Ezekben sajnos vezető helyen állunk a világban. E betegségek jó része egyértelműen a szennyezett talajból származó elszennyezett élelmiszerek és víz következménye.
Professzor Bardócz Zsuzsa biokémikus egy érdekes számadattal szolgált. „Mi, emberek, szuperlények vagyunk. Nagyszámú mikrobának (baktériumnak, vírusnak, élesztőnek) adunk otthont. Ha emberi sejtjeink számát 10%-ban jelöljük meg, akkor ehhez még 90 % mikróba csatlakozik, ezért lényünk nagyobbik hányada az úgynevezett mikrobiotánk, a rajtunk és bennünk élő apró élőlények közössége. Két olyan agyunk van, amellyel a környezetünket érzékeljük. Az első, közismert a fejünkben lévő, míg második „agyunk” a bélrendszerünk, a benne élő mikrobiális közösséggel. Ugyan a glifozát nevű gyomirtó nem hat emberi sejtjeinkre, de mégis rendkívül veszélyes az egészségünkre még parányi dózisban is, mert megöli mikrobiotánk egyes tagjait. Az egyensúly felborul, és ennek következményeként egészségünk súlyosan károsodhat a glifozát hatására, mivel minden mindennel összefügg. A glifozát mennyisége a környezetben világszerte kimutatható, a nagymértékű glifozát felhasználásból eredően bekerül a szervezetünkbe, benne van az ivóvízben, a borban, a sörben, a gabonákban, a szójában, és mérgezi a szervezetünket. Ilyen esetben a sejtek hibásan kezdenek el működni.
A toxikológusok megvizsgálták a glifozát hatását az élővilágra, és 13 olyan okot találtak, amely alapján a szer azonnali kivonását javasolták, de ez sem az EU-ban, sem Magyarországon a mai napig nem történt meg.
Műszeres vizsgálatok alapján bizonyítottan kimutatható, hogy társadalmunk polgárainak egy év alatt 2.8-3.0 kg vegyszer jut a szervezetébe. Ugyanakkor az a jelenség is tapasztalható, főleg monokultúrában termesztett növényeknél, hogy elsilányosodnak, bennük a károsító anyagok és a növényvédő szerek maradványai, mint a PCP, dioxin stb. feldúsulnak, míg a fuzárium és más toxinok, vagy bomlástermékeik a szervezetbe kerülő élelmiszeradalékokkal, a gyógyszerekkel és az antibiotikumokkal irányíthatatlan és követhetetlen folyamatok beindulását eredményezik.
A biogazdálkodás, mint eszme, amelyre jellemző a veszélyes vegyszerek és a műtrágya használata nélküli gazdálkodás, meg kell, hogy kapja az elismerést és kiemelt támogatást, mert ez a vegyszeres, iparszerű gazdálkodással szembeni, egyetlen, fenntartható alternatíva. Megérdemelt helyét azzal is ki kell, hogy vívja, mert megoldást kínál a globális szociális-, gazdasági- és környezeti válságra, amely bolygónkat sújtja, és amit még klímaváltozás is súlyosbít – idézek Dr. Rodics Katalin Greenpeace Agrár Kampány Felelős mondanivalójából.
Előadásához csatoltan kerültek szétosztásra a Greenpeace kiadványai (az Ökológiai gazdálkodás – Egy emberközpontú élelmezési rendszer hét alapelve (BIO NEM CSAK ETET, TÁPLÁL IS) oldaláról foglalja össze a bioételekkel kapcsolatos tudnivalókat, míg Európa növényvédőszer függősége a „Hogyan teszi tönkre környezetünket az iparszerű mezőgazdaság?” című tudományos füzet megállapításai iránymutatásként és cselekvési tervként is szolgálnak.
A biológiai mezőgazdálkodás több síkon is megteremtette elméleti és gyakorlati hátterét, képes ellenőrzött, jó minőségű és teljes értékű zöldség, gyümölcs, gabona és mag előállítására, melyeknek nagy az enzim és a vitamin tartalmát, frissességét és beltartalmi értékét tekintve értékes táplálékot nyújtanak a fogyasztóknak. Ezt a társadalom minden tagja jogosan elvárja.
Ezzel szemben a konvencionális termékeknél hiányzik az alapanyag tanúsítás, kisebbek a követelmények, cél csak a mennyiségi mutatók emelése, és a minőség irányába történő elmozdulás nem jelenik meg, elvész az élelmi érték, a hitelesség – hogy lényegére utaljak Dr. Márai Géza c. egyetemi docens úr, az Ökológiai Egyesület elnökének előadására.
Az öko/biológiai gazdálkodás lényegében tiltakozást jelent a mezőgazdálkodás iparosítása ellen. A lakosság tudatformálásának érdekében új szemlélet kialakítása szükséges a civil szervezetek bevonásával.
Nem csak az egészségtudatos táplálkozásra, hanem a természet újbóli megfigyelésére, monitorozására is szükség van.
A világkereskedelem a szállítás oldaláról is veszélyt jelent, mert a behurcolt kártevők száma nő. A hasznos, élő szervezetek elterjedésének segítésére, az okszerű káros hatások megelőzésére, a már kidolgozott védekezési stratégiák és egyéb technológiák használata mellett segítenek a növénytársítások, a virágzó szegélyektől a zöldítések használatáig. A környezet barátságosabbá tétele, a sövények ültetése, az árkok, a csapdák, a hernyóövek, a gyógynövények alkalmazása és a kíméletes talajművelés minél szélesebb körben való elterjesztése mellé kell állni széles társadalmi szinten. Az oktatást kezdjék el már az óvodás kortól, a társadalom tagjai pedig életük során folyamatosan fontos feladatuknak tekintsék az egészséget és derűt, az elpusztíthatatlan élni akarást, az életelv növekedését a Kárpát-medence embere számára is.
Az állattartás területén is gond nélkül kiküszöbölhető a fehérjék túletetése, lehetséges a GMO takarmányok elkerülése, a káros antibiotikum használat és a többi ártalom kizárása. Az előadás bemutatta pl. a strucctenyésztés előnyeit, érdekességeit.
A határon túli résztvevők előadásai újból nyilvánvalóvá tették, hogy a Kárpát-medence egyetlen természeti és termelési egység.
Nagyon jó érzés volt az ipari kender újratermeszthetőségéről hallani. Szerintem sokirányú felhasználhatósága miatt a könnyűipar számos ágának újraindítását és fejleszthetőségét vetíti előre ez a magyar talajviszonyokat kedvelő, őshonos növény.
A biotermékek feldolgozásához kapcsolható feldolgozóipar kíméletes technológiák alkalmazásával képes jó és előnyös táplálékot nyújtani a gyermekkortól, a késő időskorig. A gyermeknek 3 éves koráig a kiválasztó szerve olyan gyenge, hogy eddig a korig lehetőleg csak vegyszermentes, bio-táplálékot szabadna fogyasztania ahhoz, hogy egészséges növekedése, fejlődése biztosítva legyen.
Elhangzottak a biokereskedelem utat kereső próbálkozásai, az, hogy hogyan lehetne a keresletet a kínálattal összekapcsolni. Sajnos a kereskedelmi média, elsősorban a TV, e téren nem tölti be elvárt szerepét.
Elindulhatott viszont a részben hagyományokra épülő, támogatásos formában működő átállási program. Ennek célja, hogy a 2014-20-as években teljesüljön az időszakra előirányzott területnövekedés az öko/biológiai művelés területén, szerényen megnövelve a területi arányt. Jó lenne, ha a gyepen kívül minél többen ismernék fel az árutermelés jelentőségét az önellátáson túl. Ehhez külső támogatás is szükséges minden szinten, az oktatástól a termékek piacra jutásáig.
Nincs semmi akadálya annak sem, hogy a másféle nagyüzemi vegyszeres gazdálkodást folytató oldal felismerje, hogy a végtelenségig úgy sem halasztható a hibás, környezetnek és egészségnek ártó technológiák megtartása. A világ tudatosságának fejlődése és az élet maga elemi módon kiköveteli ezt a felismerést, követeli a változást, vagy változtatást, az önkontrollt. Melyik sebésznek jutna ma eszébe fertőtlenítés nélkül operálnia? Pedig Semmelweis Ignác idejében még harcolni kellett érte!
Most nekünk kell Földanyánkért harcolni. Ne a konvencionális termesztéshez jusson a támogatások túlzó hányada, hanem az egészséget és minőséget biztosító öko/bio mezőgazdálkodókhoz!
A BNV AMC sátor látogatói gyakran meg-megálltak belehallgatni az előadásokba, melyek minden részletükben kitűnő, információban gazdagok voltak és az új ismereteket nagyszerűen foglalta össze.
Köszönet a Szervezőknek, hogy részvételemhez ingyen belépőt biztosítottak, és köszönetet mondok a bőséges és finom ellátásért.
Eredményes munkát kívánok kedves Mindnyájuknak!
Álljon itt befejezésül egy idézet a kiadványból:
„Az étel, élet. Az táplálja testünket, amit megeszünk. Ez élteti kultúránkat. Ez adja közösségünk erejét. Ez határozza meg talán minden másnál jobban, hogy kik is vagyunk valójában – mi emberi lények.”
Nagy Ilona