Kölcsönösen előnyös kapcsolat: a vöröshagyma talajtakarásának hatása a növényre és a talajra ökológiai és konvencionális termesztésben
A vöröshagyma a hazai gasztronómia kikerülhetetlen zöldségnövénye, termesztésének régi hagyománya van az ország déli-délkeleti megyéiben. Az egy- és kétéves termesztésű vöröshagyma tárolhatóságát többek között a kálium- és foszforellátottság is befolyásolja, melyre hatással van a növény mikorrhiza kapcsolata.
Vöröshagyma talajtakarás rozsszalmával
2018-ban Soroksáron, a Szent István Egyetem Kísérleti Üzem és Tangazdaság Ökológiai Gazdálkodás Ágazatában és a Zöldségtermesztési Ágazatban párhuzamosan beállított kísérletek során a mulcsok hatását vizsgáltuk a hagyma beltartalmi és morfológiai paramétereire, valamint a talajra ökológiai és konvencionális gazdálkodás körülményei között.
A termesztésben alkalmazott talajtakaró anyagok meglehetősen változatosak, lehetnek szervetlen és szerves eredetűek is, melyek közül az iparban, illetve a mezőgazdaságban az utóbbiak terjedtek el jobban. Ilyen szerves anyag lehet például a gyommentes kaszálék, szalma, feldolgozási hulladék, kéregzúzalék, komposzt vagy a szerves trágya. A talajtakarásnak (mulcsozásnak) számos előnye van: mindamellett, hogy nem engedi kiszáradni a talajt, elősegíti a talaj gyorsabb felmelegedését, valamint a legfontosabb, hogy segít a gyomok visszaszorításában.
A növény és a mikorrhiza gomba között kialakuló, mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolatot nevezzük mikorrhiza kapcsolatnak, mely a növényi gyökér (vagy egyéb tápanyagfelvevő szerv) és a gomba között alakul ki. Attól függően teszünk különbséget az egyes típusok között, hogy a gomba behatol-e a növény gyökerébe (endomikorrhiza), vagy csak kívülről vonja azt be (ektomikorrhiza).
Az endomikorrhiza esetében a gomba fonalai (hifái) behatolnak a növény gyökerének sejtjei közé, és egy speciálisan kialakuló tápanyagátadó felületen keresztül a növény vizet, mikroelemeket kap a mikorrhizától, míg ő azt szénhidrátokkal, vitaminokkal stb. látja el. Mindemellett a gomba segítheti a növény stressz tűrését a különböző környezeti hatásokkal szemben, például a száraz időszakokban.
A talajban található mikroorganizmusok szerepe sokrétű.
E témakörben a főbb mikroorganizmus csoportok tevékenységeit kell megvizsgálnunk, melyek a következők: baktériumok, sugárgombák, gombák, algák. Ezek a mikrobák fontos szerepet játszanak a talajban található szervesanyag maradványok lebontásában, illetve a tápanyagok forgalmában, ezzel biztosítva a talaj termékenységének fenntartását. Ha a talajban biztosítottak a kedvező feltételek számukra, akkor beszélhetünk a talaj biológiai aktivitásának kialakulásáról.
A kísérlet időtartama alatt a következő méréseket és vizsgálatokat végeztük el:
- beltartalmi értékek (szárazanyag- és foszfortartalom);
- gyökerek mikorrhizáltságának vizsgálata (kolonizáltság mértéke);
- talaj biológiai aktivitása (dehidrogenáz enzimaktivitás).
A kísérlet beállítására 2018 májusában került sor a két ágazatban párhuzamosan. A Zöldségtermesztési Ágazat konvencionális gazdálkodást folytat. Az Ökológiai Gazdálkodás Ágazatot 1997-óta a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősíti, a szemes-szálastakarmány termelése mellett 10 éve folyik intenzív zöldségtermesztés 0,6 hektáron. Ezen a csepegtető öntözéssel ellátott, bekerített területen alakítottuk ki a 2 m hosszú, 0,5 m széles kísérleti parcellákat.
Takart parcellák balra bioszalma, jobbra bioszéna takarás
A dughagymákat parcellánként 3 ikersorban ültettük el, 8 cm tőtávolságra. Az ikersorok között 15 cm-es távolságot tartottunk. A kísérleti területet két oldalról egy-egy szimpla hagymasorral zártuk. A Zöldségtermesztési Ágazatban ugyanezt az elrendezést követtük. Mindkét ágazatban különböző növényi anyagokkal takartuk a talajfelszínt, hogy a gyomosodást visszaszorítsuk és a talaj nedvességtartalmát megőrizzük. A kontroll parcellákon nem alkalmaztunk talajtakarást, kézi kapálással, gyomlálással végeztünk mechanikai gyomszabályozást.
Az állományokból a mintákat július folyamán szedtük.
Jelmagyarázat:
ÖK Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – kontroll (takarás nélküli)
ÖL Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – lucernaszéna takarás
ÖR Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – rozsszalma takarás
ZK Zöldségtermesztési Ágazat – kontroll (takarás nélküli)
ZL Zöldségtermesztési Ágazat – lucernaszéna takarás
ZR Zöldségtermesztési Ágazat – rozsszalma takarás
A kísérlethez az Ökológiai Gazdálkodás Ágazatban a 2018-as évben nagyobb felületen is termesztett Sturon fajtát választottuk, mely a fajtaleírások szerint nagyméretű, gömbölyded hagymatestet nevelő, barna héjszínű, rövid tenyészidejű, jól tárolható, Makói típusú vöröshagyma. A takaróanyagok – bio széna és bio szalma – az Ökológiai Gazdálkodás Ágazatból származtak.
A szárazanyagtartalom vizsgálata során a legmagasabb értéket az Ökológiai Gazdálkodás Ágazatban a kontroll növényeknél mértük. Ez pár százalékkal meghaladja a Zöldségtermesztési Ágazatban mért legmagasabb értéket is, de ez utóbbi helyszínen a szárazanyag tartalomban kezelésenként nincs számottevő különbség (1. ábra).
1. ábra | A vöröshagyma szárazanyag % értékei
Jelmagyarázat:
ZK Zöldségtermesztési Ágazat – kontroll
ZL Zöldségtermesztési Ágazat – lucernaszéna takarás
ZR Zöldségtermesztési Ágazat – hagyma rozsszalma takarás
ÖK Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma takarás nélküli kontroll
ÖL Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma lucernaszéna takarás
ÖR Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma rozsszalma takarás
A foszfortartalom vizsgálata során a két ágazat állományai között nem találtunk jelentős eltérést, közel azonos foszfortartalmat mértünk minden kezelésben. A legmagasabb értéket az Ökológiai Gazdálkodás Ágazat kontroll parcelláján és a Zöldségtermesztési Ágazat rozsszalmával takart parcelláján kaptuk (2. ábra).
2. ábra | A foszfor értékek alakulása
Jelmagyarázat:
ÖK Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma takarás nélküli kontroll
ÖL Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma lucernaszéna takarás
ÖR Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma rozsszalma takarás
ZK Zöldségtermesztési Ágazat – kontroll
ZL Zöldségtermesztési Ágazat – lucernaszéna takarás
ZR Zöldségtermesztési Ágazat – hagyma rozsszalma takarás
A mikorrhiza kolonizáltság mértékének vizsgálata során azt az eredményt kaptuk, hogy az Ökológiai Gazdálkodás Ágazatban a vöröshagyma kolonizáltsága többszörös értéket mutat a Zöldségtermesztési Ágazatban mérthez képest. Mindkét ágazatban a legmagasabb értéket a mulcsozatlan kontrollban mértük (3. ábra).
3. ábra | A kolonizáltság és az enzimaktivitás alakulás
Jelmagyarázat:
1 Zöldségtermesztési Ágazat – hagyma takarás nélküli kontroll
2 Zöldségtermesztési Ágazat – hagyma lucerna takarás
3 Zöldségtermesztési Ágazat – hagyma rozsszalma takarás
4 Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma takarás nélküli kontroll
5 Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma lucerna takarás
6 Ökológiai Gazdálkodás Ágazat – hagyma rozsszalma takarás
A talaj biológiai aktivitását dehidrogenáz enzimaktivitás mérésével határoztuk meg. A két ágazatban kapott eredmény nagyon eltért ebből a szempontból is: a Zöldségtermesztési Ágazatban igen alacsony értékeket mértünk az Ökológiai Gazdálkodás Ágazathoz képest.
A talaj enzimaktivitás értékek változásához hasonlóan változtak a mikorrhiza kolonizáltság értékei is, így összefüggést figyelhettünk meg a kísérleti parcellák talajának enzimaktivitása és a növények kolonizáltsága között. Összességében a két ágazatot tekintve az Ökológiai Gazdálkodás Ágazatban kb. 2-4-szerese volt a jelenlévő mikorrhizák száma, mint a Zöldség ágazatban.
Az Ökológiai Gazdálkodás Ágazatban kapott eltérő mikorrhizaszám értékek mögött az állhat, hogy a takaratlan területen több stressz hatásnak volt kitéve a növény (pl. szárazság), így nagyobb eséllyel alakulhatott ki gombakapcsoltság, míg a mulcsozott területeken a talajtakarás védte a növényeket, így azoknak kevésbé volt szükségük a mikorrhizával kialakítható szimbiózisra. A rozsszalmával takart parcellában pedig a rozs allelopatikus hatása is lehetett stressz faktor a növény számára, melynek következtében nagyobb szüksége a volt a mikorrhiza által nyújtott előnyökre.
Balra: mikorrhizált gyökér az Ökológiai Gazdálkodási Ágazatból; a mikorrhizagomba fonalak sötétkék színűek. Jobbra: mikorrhizált gyökér az Zöldségtermesztési Ágazatból; a mikorrhizagomba fonalak sötétkék színűek.
Az eredmények alapján megfigyelhető, hogy az egyes kezelésekből szedett minták foszfor tartalma, valamint szárazanyag-tartalma nem tért el egymástól nagymértékben, viszont azt is láthatjuk, hogy az Ökológiai Gazdálkodás Ágazat kontroll parcellái esetében kaptuk a legnagyobb értéket mind két tényező esetén. Ezt összefüggésbe hozhatjuk a kezelések mikorrhizáltságának mértékével, ami szintén ebben a kezelésben volt a legmagasabb. Feltételezhető, hogy a nagymértékű mikorrhiza kolonizáltság állhat a magasabb foszfor- és szárazanyag tartalom értékek mögött. Eredményünket alátámasztják egyes szakirodalmak megállapításai is, melyek szerint a mikorrhiza segíti a növény számára a foszforfelvételt, valamint növeli a gazdanövény foszfortartalmát is, mely eleget tesz más szakirodalmak leírásának is miszerint a megfelelő foszfor ellátottságú vöröshagyma buroklevelei zártak, többrétegűek, egészségesek, így védelmet nyújtanak a mechanikai behatásokkal szemben, tehát javul a hagyma tárolhatósága.
Harsányi Nikolett – Fekete Katalin –
Ferschl Barbara – Szalai Zita
(Biokultúra 2019/1-2)
